A filmsorozat készítői Japánba, az 1800-as évek elejére helyezték a történetet (az Edo korszak végére), de nekem inkább olyan érzésem van, hogy az 1900-as évek eleje jobban ráillik a környezetre. A cím elég sokatmondó; szamurájok és lőfegyverek játsszák benne a főszerepet. Egy félkatonai szervezet a lojális uralkodó réteg parancsnoklata alatt különböző kém- és bérgyilkos feladatokat végez, elsősorban az okból, hogy a hatalommal szembenálló technokrata sejtek tevékenységét meggátolják. Mivel régi mondás, hogy tűz ellen tűzzel küzdj, ezért néhány csapatnyi gyerekből a lőfegyvereket magas szinten használó szamurájokat nevelnek. Az első csoport ráadásul csupa olyan kisfiúból állt, akiknek csak egy szeme volt, mivel a pontos célzást elősegítette ez a fogyatékosság, emellett minden gyerek hordozott valamilyen tragikus gyerekorri emléket magában (amit talán szándékosan okoztak a kiképzés előtt), ezzel is segítve a nagyobb teljesítmény elérését. Azok, akik túlélték a kiképzést, a Samurai Gun nevezetű csoport tagjai lettek, amolyan japán James Bond módjára. Történetünk három főhőse is a csoport tagja, a főszereplő Nanagomaru Ichimatsu első generációs kiképzésben részesült (tehát félszemű), barátja és társa Daimon ill. a csoport hölgytagja Matsuzaki már később került a csapatba. A vezetéstől egy összekötőn keresztül kapják a feladatokat és információkat, így elkerülve, hogy túl sokat tudjanak saját szervezetük felépítéséről. A lőfegyvereken kívül a csoport tagjai használnak még szükség szerint robbanóanyagokat is, emellett egy nagyon gyors hatású altatógázt is bevetnek, aminek hatását magukra az arcmaszkjukba épített szűrővel kerülik el.
A történet rövidsége miatt (összesen 13 epizódos a sorozat) túl sokat nem tudunk meg a szereplőkről, a legtöbbet természetesen a főszereplő (Ichimatsu) és a történet elején kurtizánként dolgozó szerelmének (Kurenai) kapcsolatáról ismerhetünk meg. Ichimatsu természetesen nem fedhetetlen múltú, de általában minden feladat előtt kiköti, hogy nem öl meg senkit, természetesen a körülmények miatt ezt nem igazán tudja betartani. A részek elég lazán kapcsolódnak egymáshoz, nincs különösebben fontos vezérszál, amit a történet követne, felbukkannak persze ismétlődően ellenfelek (köztük egy olyan ember, aki képes elkerülni a kilőtt golyókat), és több olyan ember, akik valamilyen módon a főhőseink múltjához kapcsolódnak. Tulajdonképpen a történetnek nincs is igazán befejezése, vagy ha ezt annak szánták, akkor nem sikerült a véleményem szerint túl jóra, hiszen semmi különösebb esemény nem zárja le a történetet, mintha félbevágták volna a sorozatot (megjegyzem, lehetséges, hogy ez is történt, talán a nézettség alacsony volta miatt nem folytatták tovább).
A technikai megvalósítása átlagos a filmnek, a karakterek rajzolása kicsit furcsa (főként a férfiak esetében), nekem a Samurai Champloo vagy a Cowboy Beepop karaktereire hasonlítanak a szereplők. A kép sajnos nagyon sötét, valószínűleg ezzel segítve, hogy az animációkat egyszerűbben megoldják, amik amúgy nem rosszak. A zene a sorozat alatt nem igazán nyerte meg a tetszésem, az adott pillanathoz általában nem illő zongorafutamok illúzióromboló hatásúak voltak számomra, ráadásul az opening és endig se nyűgözött le, emiatt sajnos vissza kell pontoznom. A humor sajnos ritka vendég a részekben, tulajdonképpen egy vicces beszélgetés Ichimatsu és Daimon között (amikor Daimon Ichire hagyja az erotikus könyveit, ha történne vele valami) az egyetlen, ami hirtelen az eszembe jut. Mindent összevetve nézhető a sorozat, de inkább azoknak ajánlom, akik a kategóriát egyébként is kedvelik.
Visszakanyarodnék egy gondolat erejéig a bevzetésben említett évszámproblémára, mivel én fontosnak tartom, ha történetileg megpróbálnak hűek maradni egy sorozatban, ha már ilyen jellegű animét készítenek. A XIX. században már használtak lőfegyvereket Japánban, de ezek elsősorban eleinte egy lövésre alkalmas puskák voltak (a klasszikus elöltöltős változat), később maguk a lövedékek kezdték el tartalmazni a puskaport és a gyutacsot, ami a korszerű lőfegyverek megjelenéséhez vezetett, de ekkor is manuális töltésű fegyverekről beszélhetünk csak, vagyis minden lövés után töltés volt szükséges. Tulajdonképpen itt van egy történelmileg hiteltelen momentum, a filmben több félautomata és automata fegyver is feltűnik, némelyik ráadásul pisztoly vagy kézi gépfegyver formájában, márpedig ez abban az időben nem volt még lehetséges, az első ilyen fegyverek (automaták) az 1800-as évek legvégén jelentek csak meg Angliában és az Egyesült Államokban, de igazából (és olyan módon, ahogy a filmben láthatjuk) szerintem az I. Világháború után lesznek ezek a fegyverek elterjedve, tehát a filmben bemutatott technika közel 100 évvel előzi meg a korát, emiatt senki se úgy nézze, mint egy ismeretterjesztő dokumentumfilmet.
Én a sorozatot csak 6-osra értékelem, de még valószínűleg ez is jobb, mint amit a legtöbben ténylegesen adnak majd értékelésre, de én elég nagy szamuráj rajongó vagyok, így pozitív előítéleteim vannak a témában. :)
Ismertető