Satoshi Kon a Perfect Blue című pszichothrillere, és a romantikus hangvételű, óriási sikerű Millenium Actress után harmadik filmjében, a Tokyo Godfathers-ben újabb rendezői oldalát mutatta meg a nézőknek.
A történet karácsony estéjén kezdődik Tokióban, a csillogó Shinjuku-negyedben. Három hajléktalan a megszokott szeméthalmot kutatja át, hiszen karácsony van: hátha akad valami ajándék. A különös trió tagjai közös erővel verekedik át magukat a hajléktalanélet megpróbáltatásain: Gin, az ex-kerékpárversenyző, jelenleg életunt alkoholista, Hana, volt bárénekes, megkeseredett transzvesztita, és Miyuki, a cinikus serdülő lány, aki megszökött otthonról, és a hajléktalanok életét választotta saját otthona helyett.
Miközben a szemét között keresgélnek, gyereksírásra lesznek figyelmesek. Követve a hangot, egy síró újszülött kislányt találnak a hulladék között. Gin rögtön a rendőrségre akarja bízni az ügyet, ám Hana nem akarja elveszíteni a - szerinte isten adta - lehetőséget, hogy végre anya lehessen. Miyuki pedig jó messzire szeretné elkerülni a rendőröket. Így aztán megpróbálkoznak a lehetetlennel. Ám hamarosan be kell látniuk, hogy nem képesek ellátni a kislányt. Nem marad más lehetőség, minthogy kezükbe vegyék az ügyet, és megkeressék az újszülött szüleit. Néhány apró nyom, mint egy fénykép, és egy kulcs segítségével nekiállnak a keresésnek.
A film egy olyan Tokiót mutat be, melyet kevés animében láthatunk: a nagyvárosi hajléktalanok világát. Miközben a három főszereplő e nagyváros utcáin élik át kalandjaikat, szembesülnek saját múltjukkal, ezáltal pedig a karakterek realisztikussá, emberivé válnak.
A Tokyo Godfathers hangvétele a realisztikus dráma, és a fekete humor között váltakozik, a karakterek ábrázolása is ehhez hűen egyszer realisztikus, máskor pedig groteszkké torzított. A film története lineáris és világosan követhető, menete gyors, hirtelen váltásokkal. Több helyen vesz a történet 180 fokos fordulatot, nem lehet előre sejteni a cselekményt. A véletleneknek, a "sors kezének" kiemelkedő szerep jut a történetben. Az újszülött egyfajta szimbólum a filmben, egyrészt a csodát, a láthatatlan irányító kéz jelenlétét szimbolizálja, másrészt minden egyes főszereplő számára egy szimbólum, saját életük, múltjuk egy fájdalmas részletéből.
A Tokyo Godfathers érdekes keveréke a drámának, a humornak, és az akciónak, és bár nem éri el elődje, a Millenium Actress színvonalát, realisztikus karaktereivel, izgalmas történetével, és a megfelelő helyen, megfelelő mennyiségben alkalmazott humorával mindennel rendelkezik, ami egy jó anime filmhez szükséges.
Ismertető