Szokásos napnak indult ez is, Binchou-tan és Chiku-tan is készülődött a munkába. De Chiku-tan egy kicsit késett, mert Chikurin utánozni akarta a nagyapját a kovakővel...
Szegénykémnek nem sikerült a mutatvány és nagyon megütötte a kezét. Kawaiiso... ott sírt hangosan amiből Chiku-tannak kellett lecsitítania.
Azért Chiku-tan ígyis időben odaért a hirdetőtáblához, és az új fejlesztésű zöld nyálka alapú eszközével sikerült is egy jó munkát megcsípnie. Egy dologgal viszont nem számolt, hogy az a munka másnapra szólt amikor ő a nagyapjával és Chikurinnal a vásárba akart menni. Szerencsére ott volt a közelben Binchou-tan akit le tudott kenyerezni (egyetlen darab onigirivel), hogy cseréljenek munkát.
---
Eljött a másnap ami esőt hozott magával. Szegény Binchou-tannak így gyalogolnia kellett a munkába a madárka-busz helyett. Ráadásul mintha ez nem lenne elég, elrobogott mellette Kunugi-tan hintója is ami jól lefröcskölte őt. A nehézségek ellenére jól oldotta meg ezúttal is a munkáját ami egyébként Kunugi-tan iskolájába szólt. Ez alkalmat adott arra is, hogy Binchou-tan és Kunugi-tan szemtől szemben találkozzon végre, sőt Kunugi-tan a nap végén bocsánatot kért a reggeli fröcskölésért. Továbbá felajánlotta Binchou-tannak, hogy vegyen új ruhát magának az ő számlájára. Ezt az ajánlatot viszont Binchou-tan nem fogadta el, mert ragaszkodik a jelenlegi kimonójához ami a nagymamájára emlékezteti.
---
Ja, még valami. A vásár elmaradt az eső miatt... :)))