2011. március 1. 20h, Merlin Színház
(1052 Budapest, Gerlóczy utca 4. T: 317-9338, 318-9844)

EMBER, s annak rezdülései az idő végtelen, változó és megújuló körforgásában.

Koreográfia, tánc, jelmez: Batarita
Zene: Kerek István
Produkciós asszisztens: Pintér Gábor
Fotó: Pettendi Szabó Péter

A 2010-ben bemutatott „ÉVSZAKOK” című tér-specifikus előadássorozat mind a négy része (Tavasz, Nyár, Ősz, Tél) egy-egy különleges szabadtéri helyszínhez kapcsolódott: a budapesti bemutatók a Nemzeti Múzeum kertjéhez, a vidéki bemutatók Őriszentpéterhez kötődtek, külföldön pedig Dél-Korea hegyeihez. Ezt követően, a természethez kapcsolódó előadások a városlakókat meglepő, váratlan akciókká alakultak Budapest és Tokió izgalmas, előadásra nem használt utcáin és terein.

Az “ÉVSZAKOK” címmel a Merlin Színházban 2011. március 1-én bemutatásra kerülő darab az elmúlt év előadássorozatának összegzése, színházi térre történő adaptációja, melynek külföldi premiere Dél-Koreában, Munmakban volt, a Hooyong Performing Art Center-ben.

A előadásban a nemes és az alantas, a spirituális és a profán, az ősi és a kortárs mind jelen vannak. Batarita testével úgy játszik, hogy az hol nemtelenné, hol férfivé, hol nővé, s emberi fizikuma ellenére gyakran még állattá is válik. Figurája az emberben élő ösztönlény mélyről jövő feltárulkozása.

A budapesti előadást követően a koreográfus ecuadori turnéra indul.

Támogatók: Érintéspont Művészeti Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Műhely Alapítvány, Új Előadóművészeti Alapítvány, Magyar Nemzeti Múzeum, Gödör klub, Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata, Merlin Színház


Batarita koreográfus, táncos, rendező. Az ösztöntánc művésze, aki testéről minden külsőséget lenyúzva fejezi ki érzelmeit, keresi az igazságot. Művészete fájdalmas és testi. Munkái - kortárs koreográfusként Magyarországon egyedi módon – szorosan kapcsolódnak az ázsiai kultúrához, ezen belül főleg a butoh tánchoz.

A butoh, mint előadóművészeti stílus a japán avantgard mozgalomban, a második világháború után, 1959-ben jelent meg először. Kialakulására egyaránt hatással volt az évezredes japán kultúra és az európai expresszionista tánc is. A stílusirányzat minden alkotója egyéni filozófia alapján járta, járja saját útját, azonban általános jellemzőként elmondható, hogy beidegződésektől mentesen szabad szellemmel a testről a konvencionális attribútumokat lefejtve az érzelmi intenzitásra helyezik a hangsúlyt. Az előadások gyakran dolgoznak fel tabu témákat, használnak játékos, humoros és groteszk képeket.

Batarita az alkotás során arra törekszik, hogy az Ázsiában szerzett tapasztalatait beépítse Magyarországon születő munkáiba, az itthoni impulzusokkal pedig átszője külföldön koreografált darabjait. Munkái ettől válnak izgalmassá, és ez a fajta filozófia teszi lehetővé, hogy az előadásai elindítsák a kultúrák közötti kapcsolatteremtést.

A Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán végzett, 2001-től rendszeresen koreografál, tanít, szóló és koprodukciós alkotásaival jelen van külföldön. 2003-ban, a lengyelországi Kaliszban megrendezett XI. Nemzetközi Kortárs Táncfesztiválon elnyerte a legjobb koreográfusnak járó I. díjat Tiéd…?! című duettjével. Ugyanebben az évben az Ixkizit társulat rezidens programjával Párizsban koreografálhatott, majd Bécsben dolgozott a DanceWeb nemzetközi táncszervezet magyar meghívottjaként. 2005-ben az Asia-Europe Alapítvány koreográfus-táncos tokiói ösztöndíját nyerte el, majd a 2006-2007-es évadban az Unesco Ashberg ösztöndíjával Bangkokban dolgozott, ahol többek között, a thai király születésnapján megrendezett ünnepség meghívott előadója is volt. 2007-ben a Royaumont Alapítvány támogatásával kagurát tanult Franciaországban, nem japánként, az első hét ember között.

A kagura a kamiknak - szántóföldek, vizek, hegyek isteneinek, a nyolc millió istenségnek - bemutatott zenével és tánccal egybekötött sintoista szertartás, mely hátterét a japán mitológia nyújtja. Az évszakokhoz kötött, és a bőséges termény és jólét érdekében megrendezett ünnepségeken a kamikat megidézik, így azok, ebben az időben a szertartást végző emberek közelében tartózkodnak. A résztvevő egyének megtisztulnak, így méltóvá válnak ők is a kamikkal való találkozásra.

2008-ban a Japán Alapítvány - a világon évente egy művésznek kiadott -Uchida művészeti ösztöndíját nyerte el, mellyel butoh tanulmányait folytatta Yokohamában és Tokióban. Szólóestjeivel hat éve rendszeresen jelen van Tokió színházaiban és számos más ázsiai és európai városokban. Az előző évben Dél-Koreában alkotott, majd Japánban folytatta kagura tanulmányait.

2009-ben a Magyar Állami Operaházban Britten: A kis kéményseprő, Donizetti: Rita és Cimaroza: Karmester darabokat rendezte.

Workshopokat tartott Szingapúrban, Romániában, Bulgáriában, Thaiföldön, Dél - Koreában, Ausztriában és Magyarországon. 2006 – 2007-ben a Dance Centre School of Performing Arts nemzetközi tánciskola tanára volt Bangkokban, Thaiföldön. 2003-tól 2010-ig a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára volt Magán énekes és Opera szakon, ahol az általa kidolgozott „Színpadi mozgás” tárgyat oktatta.