Péter írta:Még kedvelni, esetleg szeretni... de szerelembe esni? =/ Hát... azért ahhoz már át kell lépni néhány határt, bár ha abból indulok ki, hogy vannak akik az ölelgetni való párnájukat piknikezni, ebédelni, meg strandra(!) viszik, akkor lehet nincs is min csodálkozni. =)
Asszem itt a topic eleje körül is írták páran, hogy animekarakternél azért nem szó szerint kell ezt érteni, inkább olyan felfokozott rajongás, mint amikor 1-1 tinisztárra, vagy X együttes valamelyik tagjára fanolnak rá az emberek. A különbség annyi, hogy míg azokat csak azt hiszik, hogy ismerik (látják őket filmekben, ahol mondjuk a valódi jellemükkel totál ellentétes karaktereket alakítanak, vagy olvasnak velük egy interjút, amit persze a menedzserükkel együtt előre megbeszélve állítottak össze), addig az animében mondhatjuk, hogy jobban ismerik imádatuk tárgyát, mivel az ő "életüket" követik nyomon sok-sok részen át, és talán könnyebben is azonosulnak velük. Kb. mindkettő egy álomkép, akivel/amivel valószínűleg az életben nem fognak találkozni (animeszereplő esetében biztos nem, de pl. Johhny Depp esetében is kicsi rá az esély XD), de jólesik rajongani értük. Szerintem így nem is olyan idegen a dolog, annyi a különbség, hogy ezek rajzolva vannak.
Persze aki azt hiszi, hogy XY-kun/chan létező személy, és kb. húsvér párjaként tekint rá, azzal valami tényleg nem stimmel.
A dakimakurával pózolók viszont szerintem az otakuk között is a leghardcore-abb réteg lehetnek, az egy dolog, ha valaki csinálja, de szerintem nagyon kevés az, aki még így fel is vállalja, fotózkodik vele, stb. Az Otaku no video című animében vannak dokumentumfilmes bevágások, ott néha úgy kellett 1-1 otakut "levadásznia" a stábnak, az egyiket pl. sikerült az éjszaka közepén elkapni a háza előtt, de szinte a bolti csomagokat is eldobva menekült befelé a házba, nehogy lekamerázzák. A Cheatersben nem láttam ennyire bepánikoló embert, pedig ott a hűtlen fél "kedves" párja szokott egy teljes stábbal rájuk rontani megcsalás közben... XD Na, ezt csak arra írtam, hogy azért amelyikben még maradt önkritika, az igyekszik titkolni, hogy ilyen életmódot folytat. XD Mondjuk szerintem ez még nem is a legdurvább, én a Love Plus játék hírein akadtam ki (dating sim tamagochival keverve), az egy dolog, hogy hányan ráfüggtek, de hallottam olyat, hogy létező házasság ment tönkre amiatt, mert a pasas többet nyomkodta azt a vackot, mint amennyit a feleségével törődött. Szóval ha már van "3D-s", de valaki mégis a 2D-set választja, ott tényleg nagy baj van.
Péter írta:Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy annyi sok szép lány van, aki örülne neki ha elvinnék piknikre, ebédelni, meg strandra.
Ezer és egy oka lehet, hogy valaki ennyire otakuvá válik. Lehet eleve nem sikerült neki normálisan szocializálódni, és úgy érzi, hogy egy igazi nőnél úgy sem lenne reális esélye (általában barátaik sincsenek, nem hogy eljussanak odaáig, hogy felvegyék a kapcsolatot a másik nemmel), meg biztos volt olyan is, aki ugyan próbálkozott a dologgal, de az ötvenedik lekoptatás körül úgy döntött, hogy "teszek rá, a párna közelebb van". XD Meg kérdés, hogy azok a szép lányok akarnák-e, hogy az otaku vigye őket piknikezni, azért némelyiknek még egy 10x jobb pasas sem lenne elég jó.
Péter írta:Lányoknál ez másabb, fiúknál inkább a testiség a fő vezérlő elem ilyenkor. Na meg fiatalon, gyerek fejjel még elmegy. =) Mondjuk ez valahol emberfüggő is, én már anno 16-évesen is cikinek éreztem volna.
Fiatalon többnyire tényleg a sorozat "legjobb nőjére" szokott nyáladzani az ember, aztán ahogy érettebb lesz, itt is rájön, hogy nem mindig a külső a legfontosabb.
Én pl. magamon azt vettem észre, hogy már egy ideje a kedvesebb/gondoskodóbb szereplők lesznek nálam a kedvencek, nem az aktuális "hot babe", akit ráadásul a készítők és a fanboyok is hülyére ajnároznak, így néha még ellenszenvessé is válik a karakter.
Péter írta:Természetesen nekem is tetszett és még tetszik is pár női karakter, lásd Sailor Venus örök kedvencem, máig őt tartom a legszebb női anime karakternek. De mondjuk amikor anno már érettebb fejjel, néhány párkapcsolaton túlesve újranéztem a sorozatot, akkor rájöttem arra, hogy Mars és Jupiter, akiket tacskó koromban észre sem vettem, jellemre, viselkedésre már sokkal jobban bejönnek, és Usagi, Minako stílusa, viselkedése már inkább idegesítő.
SM-ben én anno Rei és Usagi között nem tudtam dönteni, mindkettő másért volt szimpi, most már talán inkább Rei lenne a befutó, Usagi tényleg túl sokat hisztizik. ^^" (Apropó, én voltam az egyetlen, akinél azért a sorozat jelentős pluszpontjai közé tartoztak a miniszoknyás harcoslányok, meg a meztelen átváltozás-jelenetek? XD)
Azért Fujishiro, a cápaember sem semmi a Seto no Hanayoméből - bár kicsit egyszerű lélek. 
