Druaga világának története 1984 évben indult útjára, amolyan Final Fantasy első részével egy szintű grafikával, a régi szürke kazis Nintendós időkben. A története is annyira bonyolult volt, mint a százas szög. Adva van egy 60 szintes torony, tetején Druaga-val, a nagy és hatalmas főgonosszal, és az elmaradhatatlan elrabolt gyönyörű hercegnővel, akit a játék hőse, Gilgamesh ki kell, hogy szabadítson. Ledarálva ezzel a torony összes útjába kerülő szörnyét, és elnyerve ezzel a hölgy kezét.
Maga az anime ugrik egy nagyot az időben, immáron 60 évvel az ominózus események után járunk. Gilgamesh immáron egy öreg király, az ősi torony pedig szépen felgyúrta magát egy Mount Everest méretű hatalmas citadellává, aminek gigantikus szintjein szörnyek ezrei hemzsegnek. Amin feljebb jutni már közel sem olyan könnyű vállalkozás, mint az kezdetekben volt.
Történetünk főhőse Jil, aki bátyja csapatában zöldfülű pajzsos védelmezőként próbál meg érvényesülni, inkább kevesebb, mint több sikerrel, tekintve, hogy fénysebességgel ki is rúgják az első balul elsült közös küldetésük után. Csakhogy a fiú hőssé válás iránti kedve nem hagy alább, és sikerül elég sajátos módon társakra szert tennie, akikkel nekivág a nagy toronynak, hogy megszerezzék a legendás kristálypálcát Druaga karmai közül.
Maga a sorozat agyament legelső része kissé megtévesztő, mert nem sok köze van a sorozat további részeihez, főleg rengeteg kikacsintással és rengeteg humorral van tálalva más sorozatokra és magára a régi játékra vonatkozóan, de ugyanakkor jó dolog, hogy a történet megmarad koherens egészként. Maga a lökött ötös csapat minden tagját könnyű megszeretni, a későbbiekben a szintek egyre nehezebbé válásával szépen bővül a túlélés érdekében. Grafikailag nem mai darab, így egy kicsit fakónak hathat a mostani animékhez képest, de a zene remekül komponált, sokat hozzáad a hangulat megteremtéséhez.
Összességében remek fantasy sorozat, a könnyedebb stílus kedvelői szeretni fogják.