1940-ben járunk Európában, egy kissé alternatív univerzumban, ahol a hitleri Németországot a Germán Császárság helyettesíti, de a történelmi helyzet ugyanaz. Pár héttel vagyunk a thermidori (francia) és brit hadsereg veresége és Dunkerque után, és a Volgai Föderációval (Szovjetunió) kötött megnemtámadási szerződés révén Germánia a kontinens korlátlan ura. Két ország maradt mentes az uralmuktól, a hagyományosan független Westalia (Svájc) és a jelenlegi Tirol területén található kisállam, az Eystadti Nagyhercegség, melynek tényleges vezetője betegeskedő édesapja helyett Ortifiné Frederika (röviden Fine) hercegnő és trónörökös.
Az első epizód egy vonaton veszi kezdetét, mely a westaliai Alpokban robog, és melyen Fine hercegnő inkognitóban utazva igyekszik eljutni Zürichbe, hogy politikai házasság felajánlása révén a brit konzultól kérjen segítséget és szövetséget sikerüljön kovácsolnia az országát fenyegető germániai invázió ellen. Azonban a terv a német katonai rendőrség fülébe jutott, és bár semleges országban tartózkodnak, ez nem akadályozza őket abban, hogy még az úticél elérése előtt igyekezzenek elfogni a hercegnőt és ezzel meghiúsítsák az összefogást. Hősnőnk és két kísérője kabinról kabinra menekül üldözői elől, méghozzá tűzharc közepette, és a végén a vasúti viaduktról a folyóba ugorva sikerül nagy nehezen megszabadulniuk tőlük. A nyitó képsorok bármilyen kémfilmnek dicséretére válnának. Ám a helyzetet ez sem menti: a nagykövettel való találkozó alatt érkezik a hír, hogy megindult a germán támadás Eylstadt ellen, így a szövetség terve okafogyottá vált. Ráadásul a titkosszolgálat itt rájuk is tör (még mindig semleges országban vagyunk) Finé-t elfogják, majd repülőgépre ültetve útnak indítják a Birodalom fővárosa felé.
Ezek után érdekes fordulatot vesznek az események: a repülőgép rakterében egy leplombált tartályt is szállítanak, és miközben a hercegnő az őt arrogáns módon provokáló német tiszttel vitázik, a tartályból fénygömbök kezdenek előszűrődni. A vita elmérgesedni látszik, Fine élete is veszélybe kerül, ám ebben a pillanatban a tartály ajtaja kirobban, és egy vörös hajú, fényben lebegő lány kerül elő belőle, aki láthatóan ismeri a hercegnőt - és viszont. Egy emlékképet látunk, miszerint ők ketten gyerekkorukban már találkoztak, és fine megvédte Izettát (ő ugyanis a címszereplő), aki a földön élő utolsó boszorkány, és a legendák szerint Eylstadt országának védelmezője - de mindenki úgy hitte, ez csak mese, és a mágia már a múlt ködébe veszett. Izetta hatalmának hála sikerül elmenekülni a repülőgépről, és a vörös hajú boszi felajánlja segítségét országa megvédésében régi barátjának. Elég erősnek bizonyul a mágia hatalma és Izetta elkötelezettsége egy világhatalom mindent elsöprő katonai erejével szemben?
Az animének mindenképp javára írható az 1940-es évek háborús miliőjének korhű ábrázolása, valamint a military-fanok is megtalálják a számításukat a pontosan ábrázolt repülőgépekben, tankokban, fegyverekben és más hadiipari szerkezetekben. A hátterek szintén remekül adják vissza az alpesi tájakat, emellett az építészeti megoldásokra is figyelt a sorozat: a svájci-osztrák kisvárosok építészetileg is korhűek, a birodalmi fővárost pedig Albert Speer tervei alapján álmodták képernyőre. A karakterdizájnok a mostanság divatos moe vonulatot képviselik, így egyeseknek nem lesz egyszerű elvonatkoztatni attól, hogy háborús drámával van dolguk. A harcjelenetek pörgősek, szépen animáltak, drámai pillanatokban sem lesz hiány.
Személyes vélemény: a sorozat második felében nem az elképzelésem szerinti irányba mentek el a dolgok, de az utolsó bekezdésben említettek miatt 2. világháborús és egyéb katonai témák iránt érdeklődőknek érdemes vetni rá egy pillantást, és a fantasy-rajongók szintén bepróbálhatják.
Ismertető