×

Regisztráció

Anime: Yuri!!! on ICE

Yuri!!! on ICE © MAPPA

Yuri!!! on ICE (TV, 2016)

ユーリ!!! on ICE

Hossz: 12 rész
Műfaj: vígjáték, sport

Rendezte: Yamamoto Sayo
Írta: Kubo Mitsurou, Yamamoto Sayo
Karakter dizájn: Hiramatsu Tadashi, Kubo Mitsurou
Zene: Matsushiba Taku, Umebayashi Tarou
Stúdió: MAPPA

Hivatkozások: ANN, AniDB

Értékelések: (5 szavazat, átlag: 6.80) részletek

Yuri!!! on ICE © MAPPA
Az őszi szezon elején még gondolhattuk, hogy "szokásos sport anime, szokásos fujoshi-baittel", de hamar ránk cáfolt: ennél messze többről van szó. Megkaptuk 2016 egyik legösszetettebb, legszórakoztatóbb, legérzelemdúsabb sorozatát.

A műkorcsolya könnyedén megvette a nézőket: szép, látványos, animékben ritkán megjelenő téma. Igazán nagyot viszont a nemzetközi színtérre emelése szól. A műkorcsolya Grand Prixen (GP) különböző országok legjobbjai mérkőzhetnek egymással, ami izgalmasan hangzik a középsulis sport animék felhozatala mellett. Kapásból Japán egyik legjobb korcsolyázójának, a 23 éves Katsuki Yuurinak a "vereségével" indítunk. Yuuri először vett részt a GP-n, és a hat legjobb versenyző közül pont övé lett a 6. hely, ami eléggé elkeserítette. Hosszú távollét után, kissé meghízva, bizonytalanul érkezett haza Hasetsuba, az onszenes fogadót vezető családjához, ahol mindenki boldog addigi eredményeit illetően. Yuuri sincs teljesen letörve, bár elhagyta magát, de kori szenvedélye és tehetsége nem csappant. A hasetsui jégpályán ezt bizonyítja is: példaképének a 27 éves ötszörös világbajnoknak, Viktor Nikiforovnak legutóbbi programját hatalmas odaadással korcsolyázza el barátainak. Yuuri tudtán kívül előadásáról videó készült, mely roham tempóban terjedt a neten. Főhősünknek felfogni sincs ideje népszerűségét, máris az onszenjükben találja orosz példaképét Viktort, aki a videó hatására azért jött, hogy Yuuri edzője legyen. Ennél nagyobb motiváció és lehetőség nem is zuhanhatott a nyakába, így újult erővel vág neki a következő, tervei szerint utolsó szezonjának.
A 12 rész alatt végigkövethetjük, hogyan vágnak neki ismét a Grand Prixnek, mennyit fejlődik Yuuri, mennyire lehet sikeres edzőként is Viktor, milyen elő-versenyeken jutnak el a döntőbe, és sikerül-e megszerezniük az aranyat? Közben megismerjük a kialakuló, folyamatosan egymásra ható kapcsolatukat és a többi tehetségesebbnél tehetségesebb versenyzőt is.

A YoI egyik legkényesebb eleme a tempója, mivel rengeteg mindent préseltek az egyes epizódokba folyamatos pörgés van: ömlenek az infók a karakterekről, a versenyekről, egymás szájában vannak az előadások, eközben még a karakterek kapcsolatán és némi slice of life pillanatokon is időzünk. Nincs nyugi, nincs megállás, elképesztően mozgalmas részek, ugyanakkor úgy is érezhetjük, hogy kevés neki ez a 12 rész. Így túlzsúfolt, túl kapkodós minden, ráadásul annyira megszerettetik velünk a karaktereket, hogy még több infót, még több átvezető jelenetet és gondolatot szeretnénk tőlük. Mindenesetre kaptunk 12 lényegre törő részt, zseniálisan hatásos - bár még kapkodósabb, így sokakból hiányérzetet kiváltó - zárással. Folytatni pedig könnyedén lehet, a sikerre való tekintettel és a "see you next level" záró képpel felvértezve pedig tűkön ülhetünk, mikor is jön majd el ez a pillanat.

Maradva a meneténél, mindenféle romantikus és fanservice eleme ellenére tömény műkorcsolyát kapunk, ami alatt a folyamatos versenyeket értem. A gyakorláson, edzéseken csak minimálisan időzik az anime 1-2 rész 1-2 jelenete erejéig, a hangsúly a nemzetközi megmérettetésen van, melynek során nem csak sok másik karaktert, hanem azok előadásait is megismerjük, Yuuri mindegyik riválisára marad egy kis idő. Elsőként kiemelendő közülük a 15 éves orosz tehetség, Yuri Plisetsky, aki egyben harmadik főszereplője is az animének, így Yuuriék mellett még az ő előadásai és jelenetei kapják a legtöbb időt.
A versenyek hangulata, közvetítése profi módon zajlik, akár a pályák és kiírások részletességét, akár a szakmabeli kommentátort nézzük. A realitástól viszont annyiban el-elrugaszkodik az anime, hogy olyan ugrás kombinációkat is bevállalnak a karakterek, ami valós versenyen már sok vagy megterhelő lenne. Tálalásban, látványban viszont szerencsére nincs túlzás, nincsenek ember feletti vagy shounen képességek, helyette kidolgozott koreográfiákat kapunk.

A sport melletti fő mozgatórugó, motiváló erő és nézőcsalogató szál egyértelműen Viktor és Yuuri kapcsolata. Tagadhatatlanul azért övezi ekkora hype a YoI-t, mert rengeteg lány fantáziáját mozgatja meg ez a páros. Első ránézésre mindenki azt hihette, hogy szimpla fanservice-ről van szó, de a karakterek szokatlanul több intimitást, érintést és ehhez társított érzelmeket mutattak más szépfiús sport animékhez képest, így felmerült a kérdés, akkor ez most BL vagy sem? Műfaját tekintve semmiképp, mivel egyáltalán nem hordja magán annak stílusjegyeit, nincs a romantika középpontban, nincsenek séma (uke, seme) karakterek, és úgy szumma mindenféle kapcsolati problémát és nyűglődést mellőz. Kaptunk viszont egy meleg párt, akik úgy váltak egyértelművé, hogy ki sem kellett mondaniuk, egyszerűen minden rezdülésükből érződik, ahogy folyamatosan hatással vannak a másikra, és ahogy a kapcsolatuk átalakul. Érdekes kettősség jellemzi az ábrázolás módjukat: egyrészt kiváló fanservice és tartalmasabb is annál, másrészt pedig érzelmeiben visszafogott, de sejtetései és többjelentésű mondatai ellenére is teljesen egyértelmű (kvázi többet enged meg magának közvetlenség terén mint egy-két shoujo cucc). Olyan természetességgel árasztják ezt a vonzó hangulatot, hogy akadályokra semmi szükség.

Hanghatásokban zseniális, amit nyújt a sorozat. Az előadásoknak köszönhetően nagyon erős a zenei felhozatal. Vegyes (klasszikus, áriás, pop, techno, van itt minden), fülbemászó és kifejező. Még a dalszövegeik is szervesen kapcsolódnak a cselekményhez. Többször előfordul, hogy nem csak az adott korishoz, hanem Viktor és Yuuri jeleneteihez is kötődik a többiek zenéje. Yuurinak sikerült talán a legjobbakat választani, mind az Eros (rövid program), mind a Yuri on Ice (szabadprogram) erősen katartikus, érzelmes és pergős. De Yurio zenéi is hasonlóak, eleve jó húzás, hogy először ugyanazt a számot kapják két különböző stílusban. Az Agape szentimentális, az Allegro pergős. Személyes kedvencem még Otabek előadása Beethoven 9. szimfóniájának egy velős változatára, JJ king nótája mókás, Pichit terrája pedig őserővel bír. Hangsúlyos még a Viktor előadásánál használt Stammi Vicino (szerencsére kétféle változatban is).
Emellett erős openinggel nyit, akár animációját, akár szövegét nézzük. Fujioka Dean színészkedése mellett tehetséges zenész is, egy motiváló és az animére több szempontból is ráillő dalt írt, ráadásul szépen énekel angolul, igazi siker a History Maker. Hatano Wataru endingje visszafogottabb, de nagyon kellemes szám, jól mutatnak alatta a boldog instagramos képek.

Kapkodása melletti másik nagy gyenge pontja a YoI-nak az animáció. Eléggé ambivalens, vannak nagyon szép jelenetek, mozgások, különösen az elején, legtöbbször viszont elnagyolt, egyszerűsített, időnként zavaróan gyenge hatást kelt. Cserébe minden versenyző előadásából kapunk részleteket, szegényes, de folyamatos animációkat. A koreográfia és a zene kettőssége sokszor még így is annyira jó, hogy feledteti a látvány hibáit. Máskor viszont sajnáljuk, hogy nem kifejezőbb, nem szebb, pedig mennyire az lehetne. Ugyanez igaz néha a karakter dizájnoknál is, ha távolabbiak vagy ha mókáznak, akkor nagyon egyszerűek és rondák. Reméljük a BD-re javítják az elrajzolásokat és minőségibb animációt is kapunk.

(Az ismertető teljes verziója (karakterek, seiyuuk, plusz infók) az AniMagazin 35. számában olvasható.)
Írta: Catrin
Catrin értékelése: 10 (mestermű)
2017.03.20.
54961 olvasás

Ismertető értékelése:
5.00 (kiváló), 2 szavazat
Az értékeléshez jelentkezz be.

Képek:

Yuri!!! on ICE © MAPPA

Hozzászólások:
Én baromi nagyot csalódtam az animében. Igazából alig bírtam végigkínlódni a 12 epizódot, és ha dupla ennyi lett volna, hamar kaszáltam volna. Unalmas volt, a karakterek jó része idióta és sablonos. Viktort kb. az első megjelenésekor fejbe rúgtam volna, annyira irritált. Yuuri (a japán) egy nyavalygó gyerek, aki 23 évesen megragadt egy rajongó kölyökkutya szintjén. Bár van tehetsége, ez tény.
Yurio viszont fantasztikus, az egyetlen értelmes karakter az egészben, aki miatt kibírtam az animét. Pimasz, akaratos, szemtelen, arrogáns, ugyanakkor rettentően kitartó és tehetséges fiatal kora ellenére.
És igen, tényleg túl sok mindent préseltek egy-egy epizódba, de ettől még nem lett jobb. Sőt! Bár a rövidség nálam most ezúttal előnyt jelentett.

Sajnos az animációban is csalódtam, mindenki áradozott róla, de véleményem szerint ha nem bűnronda, de szépnek nem szép. Sokszor elnagyolt (2016-os az anime!), főleg a versenyeknél, ahol azért figyelhettek volna jobban, mert rontja az élvezhetőséget. Az opening béna, az ending valamivel jobb.

Összességében, egynek elment, de még egyszer az istennek nem vesztegetnék rá időt.
#1 | 2017.07.18. | írta: Andro
Hozzászólás írásához jelentkezz be.