1963-ban járunk Japánban. A 16 éves Umi egy kis szállóban lakik Yokohama kikötője közelében két testvérével, nagyanyjával, és néhány további állandó szállóvendéggel együtt. Umi anyukája külföldön dolgozik, apja pedig meghalt a koreai háborúban, így Umi maga segédkezik a szálló fenntartásában, és minden reggel felkelés után jelzőzászlókat von a magasba, így kívánva biztonságos utat a tengeren hajózóknak.
Egy nap az iskolai újságban megjelenik egy vers egy zászlót emelő lányról, majd hamarosan kiderül, hogy a verset az iskolaújság szerkesztője, Shun írta. Bár Umi először éretlennek tartja a fiút, később úgy alakul, hogy Umi segédkezik az iskolaújság készítésében, így jobban megismerkednek, és kezdik megkedvelni egymást.
Az újság szerkesztősége sok más klubbal együtt egy rogyadozó épületben található, amit állapota miatt a vezetőség lebontásra ítél. Umi és Shun hamarosan részese lesz a nagyszabású tervnek, hogy a diákok együttes erővel felújítsák és megmentsék a régi klubházat. Ezzel párhuzamosan egy fénykép elindítja őket az úton, hogy feltárják családjaik múltját a háború alatt.
A film Miyazaki Goro, a híres Miyazaki Hayao fiának második rendezése, mely Takahashi Chizuru és Sayama Tetsuro azonos című shoujo-magáján alapszik.
A film egy két lábbal a földön járó ifjúsági történet, mely hangulatban erősen emlékeztet a régi idők Miyazaki-filmjeire, főleg a
Whisper of the Heart-ra.
A Ghiblire oly jellemző alaposság és részletesség itt is megtalálható, a kül- és belterek részletekbe menően kidolgozottak, amitől még inkább élőnek, reálisnak érezhetjük a cselekményt.
Kedves, hangulatos film az iskolások hétköznapjairól és az első szerelemről egy olyan időből, amely még élénken át volt szőve a háború emlékeivel.