Az opening előtt kiderült, hogy mik voltak azok a furcsa mondatok amelyek az első rész végén elhangzottak Nagisa szájából. Csak szöveget gyakorolt egy korábbi szerepéből.
Az opening után pedig volt egy újabb rövid jelenet az üres világgal és a benne élő lánnyal. A lány továbbra sem szólalt meg, de érezte a szemlélőjének a gondolatát és készített neki egy testet, hogy majd később interaktívan is kommunikálhassanak.

Ennyi bevezetés után pedig visszatértünk a jelenhez ahol Tomoya baktatott éppen az iskola felé gondolataiba merülve. A morfondírozását motorzúgás szakította meg, a háta mögül robogón érkező Kyou kishíján elgázolta. Tomoya éppen hogy el tudott ugrani, Kyou viszont ígyis felborult, a reakciója pedig a rá jellemző tipikus Kyou-s húzás volt. Nagyvonalúan elengedte Tomoyának a motorjában keletkezett károk megtérítését...

Kyou távozása után Sunohara csatlakozott Tomoyához úgyhogy így Tomoya elkísérhette Youhei-t az újabb Tomoyonál tett látogatására. Youhei most is kapott egy néhányszáz rúgásos kombót, de ezúttal azt is megízlelhette, hogy milyen az amikor valakit a szemétledobón keresztül eresztenek le a földszintre (biztosítókötél nélkül persze). Miután Sunohara eltűnt a mélyben Tomoyonak még volt egy érdekes megjegyzése Tomoyához. Régi emlékeket idéz fel benne a két srác látogatásai.

Tomoya később amikor már visszafelé sétált a folyosón újból belebotlott a szellemlány történetébe. Ezúttal közvetlenül neki mesélte el két áldozat, hogy a szellemlány átkozott tárgyakat osztogat mindenkinek akivel találkozik.

Tomoya egyébként nem az osztályterem felé tartott hanem a könyvtárba, hogy ott aludjon egy jót ellógva pár órát, de amikor belépett a könytárba akkor már volt ott valaki. A könyvtárban egy meglehetősen furcsa lánnyal volt szerencséje megismerkednie Tomoyának akivel aztán egy meglehetősen abszurd beszélgetést folytatott. Annyira fura volt ez a találkozás, hogy Tomoya később elkezdett gondolkodni azon, hogy nem-e a szellemmel találkozott éppen?
Az osztálytermébe visszaérve azonban Ryou felvilágosította, hogy akivel összefutott az Ichinose Kotomi volt az iskola zsenije, akinek egyáltalán nem kell órákra járnia.

Miután Kotomi kiléte tisztázódott Tomoya rátért a második dologra amiért Ryou-val akart beszélni. Ez természetesen a kora reggeli incidens volt Ryou ikertestvérével Kyou-val. Persze amint elkezdett panaszkodni Ryou-nak azonnal megjelent Kyou is a teremben és kirángatta onnan Tomoyát, így a bennt tartózkodók csak annyit hallhattak a mondandójából, hogy 「あいつバイ…」 ami magyarul annyit tesz, hogy "az a személy bi-". Kyou azért fojtotta bele a szót Tomoyába, mert tilos az iskolába motorral jönni. Tomoya megpróbált a folyosón is méltatlankodni, ott addig jutott, hogy 「お前がバイ…」 ("te egy bi-") mielőtt Kyou a szájára tette a kezét.

Bi-, bi-.

Kétszer is elhangzott tehát Kyou-val kapcsolatban az, hogy bi- ezért Tomoya úgy gondolta, hogy kiszúr Kyouval. Ezért aztán amikor az osztályba visszatérve Ryou megkérdezte tőle, hogy miről beszélgetett a nővérével, Tomoya jó hangosan, hogy mindenki hallja azt válaszolta, hogy

「みんな、聞いてくれ！E組の藤林杏ってバイなんだぜ！」
Fujibayashi Kyou az E osztályban egy bi!

A dolog annyira hihetően hangzott, hogy még Ryou is kételkedni kezdett nővére heteroszexualitásában úgyhogy végén magának Kyou-nak kellett kiabálnia azt, hogy "bike, bike" tudatosítva ezzel mindenkiben azt, hogy a motorjáról volt szó.

A délutáni program Tomoya és Nagisa kettősével indult. Az egykori színjátszókör helyiségében ültek le a klub újraélesztésének terveit megvitatni. Tomoya amúgy maga nem akar semmilyen klubba belépni, de megígérte Nagisának, hogy segít. Az idő egy szórólap megtervezésével ment el. Nagisa nagyon aranyos volt, ahogy a Dango Daikazoku-t énekelte miközben sok-sok dango-t rajzolt a papírra. (So moe~, etc.)

Tomoya vállalta, hogy kiaggatja a szórólapokat az iskolában és miközben ezt csinálta botlott bele egy újabb lányba aki egy üres tanteremben ülve éppen egy csillagot próbált faragni egy fadarabból. Az újabb ismerkedés egészen viccesre sikeredett, bár engem ezúttal könnyű volt megnevettetni, mivel ha meghallom Nonaka Ai hangját azonnal szétterül a mosoly az arcomon.

Doriburu. Shuuto.

Azért azt megállapította Tomoya az eszmecsere közben, hogy lány egy csorbult pengét használt a faragáshoz és már nagyon fájhatott emiatt a tenyere. Ezért aztán el is kobozta az életlen kést a lánytól.

Kis ugrás után Tomoyát láthattuk otthonában ahogy ismét összerúgja a port az apjával azt vágva az öreg fejéhez, hogy "Miért beszélsz úgy hozzám mintha idegen lennék?". Ez volt egyben a végszava is Tomoyának mielőtt kifutott volna a lakásból. Meg sem állt Nagisáék otthonáig, majd később Nagisával kettesben egy közeli park padján telepedtek le beszélgetni. A beszélgetés során Tomoya elmesélte Nagisának, hogy ő is volt egyszer valamikor régen klubtag, méghozzá a kosárlabdacsapat tagja. Nagisa erre kitalálta, hogy Tomoya mutassa meg neki holnap iskola után a kosárlabdatudását.

A holnap éppen szombat volt, amelyet Tomoya és Sunohara előszeretettel lógnak el, ráadásul az eső is esett. Tomoya nem gondolta volna, hogy Nagisa ilyen időben is kimenne a kosárlabdapályára, de valamiért aztán csak odahasított a gondolatai közö, hogy mivan ha mégis?
Úgyhogy ernyőt ragadott és utánanézett. Ott is találta az agyonázott Nagisát a kosárlabdapályán, ahol aztán hirtelen felgyorsultak az események.
Nagisa megkérte Tomoyát, hogy mutassa meg neki, hogy hogyan dob egy igazi játékos. Tomoya átvette a labdát pattintott párat, de amikor a dobásra emelte volna karját lerogyott. Itt derült ki az, hogy Tomoya még középső iskolás korában egy apjával történt veszekedés során összeszedett egy olyan vállsérülést ami miatt nem tudja a feje fölé emelni a jobb karját és ezért kellett a kosárlabdát is abbahagynia. Nagisa e szavak hallatán jól kétségbeesett, hogy valami olyat tett Tomoyával amit nem szabadott volna. Ez és az, hogy órákat állt az esőben pedig megtették a hatásukat. Az amúgy sem túl egészséges testű Nagisa a láztól és lelki fájdalomtól ott helyben összeesett...