AoiAnime Közösségi Blog
OMG o_o. Jaj. Az egyik legizgalmasabb rész volt. Szóval. Nanami bejelenti Yanonak, hogy hétvégén a szülei elutaznak, úgyhogy miért nem tölti náluk Yano az éjszakát?(!!!) Régóta aktuális volt, hogy ismét előkerüljön A TÉMA. Mindketten izgatottan készülődnek a hétvégére (Yano főleg XD). Minden szép és jó lenne. De.
Eljön a nagy nap, és akkor... közbejön valami. Yamamoto. Felhívja Yanot, és azt mondja kétségbeesetten, hogy az anyukája elájult, és bevitték a kórházba. Yano azonnal a kórházba rohan. Nanami pedig vár a megbeszélt helyen, de Yano nem jön. Végül fehívja Nanamit, és elmondja neki, mi történt. Nanami viszont ahelyett hogy hazamenne, közli Yanoval, hogy addig fog várni, amíg Yano nem jön. De Yano nem megy, ami valahol érthető, mert Yamamoto apja soha nincs otthon, barátai nincsenek, úgyhogy Yano nem akarja egyedül hagyni ilyen helyzetben. Viszont Nanami nem tudja elfogadni, hogy pont egy ilyen napon közbejön valami, ráadásul Yamamoto, és Yano inkább vele van ilyenkor. (Nanami számtalanszor emlékeztetett már saját magamra makacsságával, mint ahogy ez esetben is.)
Közben Takeuchi ismét a lánnyal találkozik, de valahogy nem tud odafigyelni arra, amit mond, és ő maga sem túl beszédes. Ráadásul Yano őt hívja fel, hogy beszéljen Nanami fejével. Ez aztán végleg elrontja az amúgy is pocsék hangulatú rendevút, Takeuchit nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy Nanami megint sír.
A kórházban kiderül, hogy Yamamoto anyukája szerencsére nincs komoly veszélyben, és nemsokára magához tér. Yamamoto meg akarja hálálni Yano kedvességét, és meghívja enni valahová... de Yano az mondja, inkább menne, mert fontos dolga van. De amikor épp indul kifelé, Yamamoto utána kiáltja: "Szeretlek. Mindvégig szerettelek". Yano szinte megrémül, és gyors léptekkel távozik a kórházból.
Takeuchi és a lány közben kinn sétálnak az utcán. Take odaadja a fázós lánynak a kesztyűjét, ami kedves gesztus lenne, de közben hirtelen bocsánatot kér. Vége. Otthagyva a lányt, elrohan. Nanamihoz. Aki még mindig ott áll, ahová megbeszélték a találkozót és sír. Yano közben taxiba ülve siet a helyszínre. De ezúttal Take volt a gyorsabb... és megöleli Nanamit. - "Menjünk haza".
Yano szereti Nanamit. Nanami is szereti őt. De Nanami mégis mindig sír. Vajon ez az indok, amiről Take nővére beszélt? Ha Nanami mellette boldogabb lenne, akkor Takeuchi joggal "ellophatja" őt Yanotól?
(Ja, 19. rész első mondat töröl. Én kis naiv. Szép is lenne, ha minden ilyen egyszerű lenne...)
Takeuchit az egyik barátja feltétlenül el akarja rángatni magával egy négyes találkozóra, mert állítólag a lány, akivel ő megy, csak a barátnőjével hajlandó menni. Take belemegy, inkább azért, mert rendes, és nem azért, mert érdekli a dolog. Később viszont kiderül, hogy az egészet a másik lány szervezte, mert a múltkori ismerkedős bulin megtetszett neki Take, de egy szót sem tudtak váltani, mert messze ültek egymástól. A lány egyébként nagyon aranyos, és rendesnek is tűnik. És megkéri Takeuchit, hogy egy hónapig járjanak próbaképpen!
Másnapra persze az egész baráti kör tud a dologról, Yanonál gyűlnek össze bulizni, de Yano lászólag mérges Takeuchire, és nem érdekli az egész dolog. A napot Nanamival tölti. Pet Land a világ legkawaiibb programja, Nanami magán kívül van az aranyos cicák és egyebek látványától. (Yano: "De akkoris Lalami a legjobb". XDD).
Mellesleg a rész közepén található kis jelenet Mizu-chin szerelmi dalával az egyik legidiotikusabb dolog volt az egész sorozat történetében XD.
Yamamoto küzd a kontaktlencséivel a csapnál, amikor Yano elég szemét módon megjegyzi, hogy úgy néz ki, mint egy piros szemű nyúl, és a szemüveg amúgy is jobban áll neki.
A testnevelésórákon pedig úgy tűnik, mindig elszabadulnak az indulatok. Yano a szertárban közli Takeuchivel, hogy jobb lett volna, ha nem mond igent a lánynak, mert úgyis dobni fogja egy hónap múlva. Na kb. itt tudtam volna Yanot arcon dobni egy kosárlabdával. Take is felkapta a vizet, úgyhogy verekedés lett a dologból. A zajra ott termett Nanami, úgyhogy a két fiú próbálták beetetni azzal, hogy hajformázási tanácsokat adtak egymásnak. Persze a Take kezében található hajtincs Yano fejéről, illetve Take vérző karja azért eléggé árulkodó jelek voltak. lol. Végül lecsillapodnak a kedélyek, és Take és Yano is bocsánatot kérnek egymástól. Kijelentem, hogy Takeuchi kötélidegzettel rendelkezik. Yano pedig néha igazán hülye tud lenni. Végül aztán kiderült, hogy miért húzta fel magát ennyire, ahelyett hogy örülne Take sikerének: Azt szerette volna, ha Take olyan lánnyal jár, akit kezdettől fogva szeret. Sajnos ez a lány Nanami lenne, úgyhogy Yano lehetetlent kíván.
Nagyon remélem, hogy Takeuchi összejön a lánnyal, nagyon megérdemelné végre.
A 19. rész igazából arra világított rá, hogy Takeuchi végleg feladta, és nem fogja elmondani érzéseit Nanaminak. Annyi kínlódás után végre boldognak látja, és valószínűleg nem akarja újra összekavarni a dolgokat. Meg aztán látszik Nanamin, hogy mennyire szereti Yanot, így Take vallomása csak megzavarná hármuk barátságát, de eredménytelen volna.
Persze azért Take büszkesége is sérült valamennyire, úgyhogy a testnevelésóra szinte már életveszélyes szekrényugrás-vetélkedővé vált kettejük között. Ha nem lép közbe a tanár, ki tudja mi történt volna... :)
Nanami és Yano aranyosak, úgy viselkednek mint régeben, amikor még nem régóta voltak együtt... Közös tanulás, közös ebéd a tetőn, kawaii!
Takeuchit eléggé megviseli a helyzet, nővére rajta is kapja ahogy mélabúsan üldögél a ház előtt, és persze rögtön tudja, mi történt. Bíztatni próbálja Takeuchit, de Take azt mondja, nem akarná elvenni a legjobb barátja barátnőjét. A nővére erre azt mondja, egyetlen indok létezik, amikor ezt meg lehet tenni. De hogy mi az, nem mondja el. Hát Take ettől nem lett okosabb. Vajon mi az?
Ahogy Takeuchi figyeli Yanot és Nanamit, amint hazafelé mennek boldogan, és arra gondol, milyen boldog lenne ha ő lenne Yano helyében... igazán szomorú jelenet, talán most először sajnáltam igazán. Hiába, valakinek vesztesnek kell lenni...
Az egész epizód legérdekesebb jelenete a végére maradt: A következő reggel az osztályba megérkezik Yamamoto... *dobpergés*... szemüveg nélkül! Ez vajon mit akar jelenteni? Miért hord kontaktlencsét? Talán tervez valamit? omg!
Még egy érdekesség, amiből később talán lesz egy újabb konfliktus: Yano anyukája kissé furcsán viselkedik, és beszélni akar Yanoval valamiről.
Nna, hát jól elmaradtam a Bokura ga Ita blogolásával, úgyhogy hamar be is pótolom. A 18. epizód végre feloldotta ezt az egész Nana-ügyet, én Nanami részéről igen szép jellemfejlődés volt tapasztalható.
Nanami és Yano újabb találkozót beszéltek meg, hogy amint Yano megígérte, végre rendesen elmondjon mindent Nanáról. A találkozóból Yano végülis kicsikar egy mozizást. Nagyon aranyos, ahogy a karamellás vs. vajas popcornról vitáznak ketten ^^". Yanonak ismét nem akarózik beszélni, aztán pedig egy elég fura történetet mesél Nanáról, ami bár vicces, Nanami kíváncsiságát nem elégíti ki.
A mozi véget ér, Nanami továbbra is faggatózik. Ahogy sejthető volt, megint veszekedés lett a dologból, Nanami elszalad, és végül csúnya, baljós hangulatú helyzet alakul ki az egészből. Yano hazakíséri Nanamit siralmas hangulatban.
Végül, amikor Nanami már lépne be a kapun, Yano megszólal, és elmeséli, min vesztek össze Nanával a baleset előtt. Egy egészen buta és gyerekes veszekedés volt, és így váltak el haraggal, utoljára.
És Nanami végre megértette, hogy Yano azért nem beszél Nanáról, mert nagyon bánja, ami történt, mert nehezére esik visszagondolni, nagyon fájdalmas neki ez az emlék.
Nanami végre felfogta, hogy elsősorban az ő hozzáállásán múlik a kapcsolatuk további sorsa, és végre egyszer nem viselkedett bután és féltékenyen. Rájött, hogy Yano sokkal rosszabbul érzi magát Nana miatt, mint ő, és hogy segítenie kell Yanonak feldolgozni a múltat, nem csak követelőzni.
A Nanan-ügy ezzel tehát remélhetőleg lezárult.
A sorozat egészen újfelé vette az irányt, és még egy réteggel bővült ebben a részben. Mindvégig lehetett tudni, hogy Yanonak van valami negatív dolog a múltjában, ám eddig csak egy dologra gondolhattunk: Nana-san halála. Azonban kiderült, hogy nem csak erről van szó.
De ne ugrojunk előre, maradjunk előbb a jelennél.
A jelen: Yano a megbeszélés szerint elindul a találkozóra, ahol Nanaminak mindent el kell mesélnie Nanáról. Yano inkább randinak fogja fel a dolgot, de "sajnos" a helyszínen van Takeuchi is. Az egészből egy közös hármasban leülés lesz, és Yanobol nem sikerül túl sok információt kicsikarni. Úgy tűnik, nem lesz semmi a megbeszélt kitálalásból, úgyhogy Take fogja magát, és egyedül hagyja őket. Ám búcsúzóul még annyit mond Nanaminak: Nem lehet, hogy nem Yano, hanem ő az, aki túlságosan sokat foglalkozik Nanával? - a mondat persze telitalálat volt.
Take kissé összezuhanva érkezik haza, ahol barátai kajával és üdítővel vígasztalják az összetört szívét, nem nagy sikerrel.
Yano és Nanami végülis kutyasétáltatással múlatják az időt (Take egy kiskutyája Yanoéknál kötött ki, és mellesleg Lalami lett a neve, rotflol.), és közben Yano olyasmiről mesél Nanaminak, amiről eddig még soha: a gyerekkoráról és az apjáról.
A múlt: Yano igazi apa nélkül nőtt fel, ráadásul egy csúnya titok is beárnyékolta a gyerekkorát. Édesanyja mindig azt mondta neki, hogy apja meghalt. Yano soha nem látott egyetlen képet sem apjáról, de anyja azt mondta neki, Yano úgy hasonlít rá, mintha a tükörképe lenne. Amikor Yano általános iskolás volt, édesanyja újraházasodott, és később is ezt a házasságát tekintette elsőnek. A pótapa sikeres úszó volt, aki fiától is saját teljesítményét várta volna el, csakhogy Yano soha nem tudott első lenni, amit óriási kudarcként élt meg.
Eközben Yano és anyja időnként eljártak a kórházba meglátogatni egy halálos beteg embert. Yano úgy tudta, a férfi a kórházban édesanyja barátnőjének férje. Csakhogy amikor a férfi meghalt, Yano anyja elmondta, hogy a csontsoványra lefogyott beteg férfi valójában Yano apja volt. WTF.
Ezek szerint Yano valóban házasságon kívüli gyerek, mint ahogy erre még egészen a sorozat elején volt is egy utalás.
Ezek a dolgok persze még jobban megmagyarázzák Yano néha különös viselkedését. Yano örökké szerencsétlennek érzi magát, úgy érzi, soha nem úgy mennek a dolgok ahogy szeretné, mindent elveszít, ami valaha fontos volt neki. Az apját, Nana-sant, és most Nanamit is... Csak azért él, mert abban reménykedik, hogy a rossz valahogy átváltozik egyszer jóvá.
Végül ír Nanaminak egy üzenetet, hogy találkozzanak újra, ezúttal rendesen el fog mondani mindent. Nanami beleegyezik.
