Az amerikaiak a Manhattan-terv keretében 1942 óta dolgoztak a nukleáris fegyver kifejlesztésén. Az első atombombát 1945. július 16-án robbantották fel az új-mexikói Alamogordo mellett. A fegyver éles bevetését a második világháború végén még mindig rendkívül szívósan harcoló Japán ellen augusztus 5-én engedélyezte Harry S. Truman amerikai elnök.

Augusztus 6-án hajnalban hét B-29-es bombázó szállt fel a Mariana-szigetekhez tartozó Tinian szigetéről. Köztük az Enola Gay is, gyomrában a Little Boy nevű urán töltetű atombombával. A szörny 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles és 4,4 tonnás atombomba 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású volt. (A napokban történt Libanoni robbanás során 240 tonna TNT-vel megegyező hatású volt.)

Enola Gay 8 óra után 15 perccel dobott le a bombát a 350 ezer lakosú japán nagyvárosra Hirosimára 9400 méterről. Gombafelhő szökött az ég felé: 600 méter magasságban. A robbanás körzetében 1,2 kilométer sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé.

Az Enola Gay délután három órakor szállt le ismét Tinianon. Parancsnoka, Paul Tibbets ott helyben megkapta a Szolgálati Érdemkeresztet, ő egyébként élete végéig nem bánta meg tettét.

Ez volt az első alkalom, hogy nukleáris fegyvert vetettek be egy ország lakossága ellen. A bombázást követő négy hónapban több mint százezren haltak meg.

Az áldozatok számáról csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette a halottak számát.

A többség halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket.

Paradox módon a hirosimai ipari létesítmények szinte érintetlenek maradtak, a hadiüzemek dolgozóinak zöme is túlélte a robbanást.

A sugárfertőzés okozta károsodások miatt addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a „hirosimai rák”, és még ma is gyakran születnek gyermekek genetikai torzulásokkal.
Jelenleg több mint 130.000 szemtanú, hibakusha él, ám az ő átlagéletkoruk 83 év felett van.

A mostani hivatalos megemlékezésen Macui Kazumi hirosimai polgármester azt mondta:
"1945. augusztus 6-án egyetlen atombomba a földdel tette egyenlővé városunkat." Majd azt hangsúlyozta, hogy: "Akkoriban az a szóbeszéd járta, hogy 75 évig semmi sem fog itt nőni. Ennek ellenére Hirosima lábra állt, és a béke szimbólumává vált" Emellett - a tavalyi évhez hasonlóan - arra kérte a tokiói kormányt, hogy csatlakozzon az atomfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezményhez. A szóban forgó megállapodást 2017 júliusában fogadta el a világszervezet 122 tagország támogatásával. Az egyezményt egyetlen atomhatalom sem írta alá, és a mai napig nem lépett érvénybe. Megjegyzendő, hogy egyetlen egy NATO tagország így hazánk sem csatlakozott a szerződéshez.

António Guterres ENSZ-főtitkár videóüzenetben köszöntötte a ceremónia résztvevőit.
"A megosztottság, a bizalmatlanság és a párbeszéd hiánya azzal fenyegeti a világot, hogy visszatér a fékevesztett stratégiai nukleáris fegyverkezési versenyhez" Majd hozzá fűzte: "A nukleáris kockázat maradéktalan felszámolásának egyetlen módja az atomfegyverek teljes eliminálása"


A Béke Világtanács elnöksége 1978-ban a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította augusztus 6-át.

Az ENSZ-közgyűlés 1996. szeptember 10-én fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező átfogó atomcsend-szerződést (CNTBT), amelyet Magyarország az elsők között írt alá.