Aoi Anime - Anime információs oldal

Japán lexikon

Témakör:

Bon - A lelkek fesztiválja

Július 13-16. A bon vagy o-bon körülbelül 1400 éves buddhista ünnep. Az emberek ilyenkor elhunyt őseikre emlékeznek. A vallás szerint ekkor feltámadnak az ősök, és meglátogatják rokonaikat. 13-án este a családtagok felkeresik az elhunyt ősök sírját. Az emberek lampionokat tesznek a ház elé, hogy vezessék a szellemeket, ételáldozatokat mutatnak be a házi oltárok előtt vagy a templomokban, és különleges táncot (bon-odori) lejtenek.
A családok Hanabit, házi tüzijátékot is rendeznek. Az utcákon színpadokat állítanak, ahol kicsik és nagyon egyaránt táncolják az ünnepre jellemző táncot. Az ünnep végén a lampionokat a folyóra teszik, hogy visszavezessék a lelkeket saját világukba. Ez a hét egyike azoknak a ritka alkalmaknak, amikor a japán emberek kivehetik szabadságukat.


Hanami

Szó szerinti fordításban "virágnézés". Tavasszal így nevezik a cseresznyevirágzás ünneplését. A hanami időszaka március-április környékére tehető, az emberek tömegesen, gyakran szervezett vállalati kirándulás keretei között mennek ki a szabadba, hogy a cseresznyefák alatt ünnepeljék a virágzást. A cseresznyevirágzás az országon belül délről észak felé egyre később kezdődik, így az egyes városokban kis eltéréssel követik egymást az ünneplések.


Hinamatsuri - A lányok ünnepe

Március 3. Ez az ünnep a lányok, vagy a babák ünnepe. Az ünnep jelképei a Hina bábuk, amik történelmi alakokat, udvari dámákat ábrázoló kis babák.
Ezek a babák minden család erekjéi. A lányos mamák az ünnepre készített, feketére lakkozott vagy vörös anyaggal bevont, lépcsőzetes pódiumra rakják ki hierarchikus sorrendben a díszes kimonóba öltöztetett babákat, búrotaikat, és ruháikat.
A családok egymást látogatva kölcsönösen megcsodálják egymás babagyűjteményét. A családok gondosan őrzik a nemzedékről nemzedékre öröklődő értékes babákat.
Az ünnep másik jellegzetes díszítése a barackvirág, amely a boldog házasságot jelképezi.


Kodomo no hi - Gyerekek napja

Az április 29. és május 5. közti hetet "Aranyhét"-nek nevezik Japánban. Ezen a héten több ünnep, és számtalan helyi fesztivál van Japán-szerte. Április 29-e a növények ünnepe, ez a nap korábban Hirohito császár születésnapja volt. Halála óta így tisztelegnek előtte. Május harmadika a Japán alkotmány ünnepe. Május 4-dike nemzeti munkaszüneti nap.
Május 5-dike pedig a gyerekek napja. Korábban ez a nap a fiúk ünnepe volt, mára már általános gyereknap lett.
A tradicionális dekorációk viszont a fiúk ünnepére utaló szimbólumok: Ponty-alakú szélzsákok (Koi nobori), amik az erőt és bátorságot jelképezik, és díszes szamuráj-figurák, fegyveres bábuk, szamuráj sisakok. Ezen a napon tartják a fiúk fesztiválját, a Tango no Sekku-t. A vendégszobában szép díszletet készítenek kis sisakból, kardból, és a gyerekek hagyományos japán édességeket kapnak szüleiktől.
Természetesen a lányok is kapnak ajándékokat. Ezen a napon tartják az Omikoshi körmenetet is, melyen egy kisméretű szentélyt hordoznak körbe a közösség tagjai.


Seijin no hi - A felnőttéválás ünnepe

Ez a nap a felnőttek, a nagykorúság napja. Ezen a napon azokata fiatalokat ünneplik, akik az adott év, és az előző év áprilisa között töltik be 20. életévüket, és ezzel felnőtté válnak.
Az ünnep az ősi gempuku nevű sintó szertartásból származik, aminek során a fiúkat a közösség teljesjogú tagjává avatták.
Japánban 20 éves kortól lehet szavazni, dohányozni és szeszesitalt fogyasztani. Ezen az ünnepen a japán családok meglehetősen nagy össszeget költenek tradícionális ruházatra, fotókra. A fiatalok szép ünnepi kimonóban ünnepelnek otthon, vagy házon kívül, és a környék szentélyeibe mennek imádkozni. A szentélyekben ilyenkor ünnepi programokat szerveznek a fiataloknak. Az ünnepen a lányok furisode nevű speciális kimonót viselik. Az ünnepségek után este a fiatalok összegyűlnek a szórakozóhelyeken és ünnepelnek, majd nem ritkán egymást támogatva térnek haza :).


Setsubun - A tavasz kezdete

Ez az ünnep arra a napra esik, ahol a holdnaptár szerint a tél befejeződik. Ez - bár nem hivatalos, mégis - nagyon fontos ünnep a japánok életében, a régi kínai (buddhista) naptárban ugyanis ezen a napon kezdodött az újév. Az ünnep lényege, hogy elüldözzék az óévből a gonoszságot, a betegséget és a rossz szerencsét, és üdvözöljék az újévben a boldogságot, egészséget és jó szerencsét. Ezt egy különös rituálé segítségével teszik, amit mame-makinak, azaz babdobálásnak neveznek.
Általában az apákra jut az ördög szerepe - egy maszkot viselnek, miközben a család többi tagja "El a démonnal! Ide a jó szerencsét!" felkiáltással babszemekkel dobálja ot. Ha esetleg egyedül él valaki, akkor természetesen nem vet magára babot, hanem vagy megeszik annyi babszemet, ahány éves, vagy csatlakozik az egyik helyi ünnepléshez egy templomban. Itt hírességek dobálnak rizspogácsákat az emberek közé. Ha valaki elkap egy ilyet, az egész évben áldott lesz. Tokióban az egyik legnépszerűbb mame-maki-helyen 4-5 szumós dobálja minden évben a babot a tömegre. A nagytestű emberek különösen népszerűek, hisz már alkatukkal elijesztik a gonoszt.


Shichigosan - 3-5-7 évesek ünnepe

November 15. Az ünnep nevének jelentése: "hét-öt-három". Ilyenkor a 3 és 7 éves lányokat, illetve a 3 és 5 éves fiúkat ünneplik. A páratlan számokat keleten szerencsés számoknak tartják.
Az ünnep eredete az Edo korszakra (1603-1868) tehető, amikor az arisztokrata szamuráj családok megünnepelték gyermekeik egészséges növekedését. Annakidején a 3, 5, és 7 éves kor fontos küszöb volt a gyerekek életében: A gyerekek haját három éves korukig le kellett borotválni, ettől kezdve azonban megnöveszthették a hajukat. A fiúk ötéves korukban hordhattak először hakamát, vagyis a férfiaknak való ünnepi ruházatot. A lányok pedig hétéves koruktól kezdve hordhattak obi-t, díszes övet a kimonójukhoz.
Ma ezen a napon a gyerekeket felöltöztetik a legszebb kimonóba, (hagyományos japán díszöltözetbe), majd így a templomokba mennek, hogy a védő istenség szentélyében szerencsés jövőért, és jó egészségért imádkozzanak.
Az ünnepen a legnépszerűbb szentélyeket a gyerekek tízezrei színes virágoskertté változtatják. A szülők a színes vásárokban hagyományosan chitose-ame nevű cokorkát vásárolnak a gyerekeknek, ami hosszúkás formájú, és a hosszú életet jelképezi.


Shogatsu - Újév

Az új év az egyik legfontosabb nemzeti ünnep Japánban. Az éveket külön-külön tekintik, így minden január eleje valami új kezdete. Szilveszterkor hajdina-tésztát esznek, ami a hosszú életet szimbolizálja.
Január 1-je mindig ígéretes nap, a tradíció szerint az elkövetkezendő évet szimbolizálja, ezért stresszmentesen, boldogan próbálják átélni a napot. A házaknak és a ruháknak tisztáknak kell lenni - a bejáratot és az autókat fenyőgallyakkal, bambusszal, a szobákat növényekkel, naranccsal, kis papírrákokkal díszítik fel -, de dolgozni senkinek sem szabad.
Éjfélkor a harangokat 108-szor kongatják meg, ezzel elűzve a buddhizmus 108 rossz szellemét. Jellemző ilyenkor a nagy vendégjárás, szerencsekívánás, az utcákon mindehol szórakoztató események, pl. tűzoltóparádé és egyéb látványosságok várják az ünneplőket. Mindhárom napon tradicionális ételeket és italokat fogyasztanak.


Tanabata - Csillagünnep

A Tanabata macuri két egymást szerető, de a Tejút által elválasztott alak, vagyis két csillag, az Altair (A pásztorfiú), és a Vega (a szövőlány) együttállását ünnepli. Látszólagos helyük általában távol esik egymástól, ám ezen a napon nagyon közel látszanak.
A történet szerint ilyenkor a Pásztorfiú átkel a madárhídon, és meglátogatja kedvesét. A kivételes együttállás a kívánságok beteljesülését fejezi ki, ezért a japánok kis bambuszfákat díszítenek e napon, és kívánságokkal teleírt papírokkal aggadják tele, remélve, hogy azok valóra válnak. Az ünnepet az utcákon is látványos felvonulással, dalokkal, tánccal ünneplik.