×

Regisztráció

Anime: Gokinjo Monogatari

Gokinjo Monogatari © Yazawa Ai • Toei Animation

Gokinjo Monogatari (TV, 1995)

ご近所物語

Hossz: 50 rész
Műfaj: vígjáték, romantikus, dráma, hétköznapi, iskolai élet, shoujo

Rendezte: Umezawa Atsutoshi, Shimizu Junji
Eredeti mű: Yazawa Ai
Írta: Matsui Aya
Karakter dizájn: Yoshihiko Umakoshi
Zene: Kawasaki Masahiro
Stúdió: Toei Animation

Hivatkozások: ANN, AniDB

Értékelések:
Nincs elég szavazat.

Gokinjo Monogatari © Yazawa Ai / Toei Animation
A Gokinjo Monogatari a későbbi munkáiról, a Paradise Kissről és a Nanáról talán jobban ismert Yazawa Ai 1995-ös shoujo mangájának feldolgozása.
A főhős a 16 éves Kouda Mikako, egy energikus és kreatív lány, aki gyerekkori jóbarátjával és szomszédjával, Yamaguchi Tsutomuval együtt a Yazawa művészeti középiskolába jár, ahol hozzájuk hasonlóan kreatív, divattervezésben, kézművességben és művészetekben jártas fiatalok tanulnak. Mikako szakterülete a ruhatervezés, és álma, hogy saját márkájú ruháival törjön be egyszer a piacra.
Bár Mikako és Tsutomu születésük óta mindig együtt voltak, és gyakorlatilag egy lépést sem tennének meg egymás nélkül, kapcsolatuk kizárólag baráti alapokon nyugszik, együtt mennek iskolába, és Tsutomu mindig ott van, ha Mikakot bántja valami, de ennél többről Mikako számára szó sem lehet... legalábbis Mikako mindig is így gondolta. De ahogy az idétlen majomképű Tsutomu egyre magasabb és jóképűbb fiatalemberré érik, és egészen véletlenül még borzasztóan hasonlít is egy ismert tiniegyüttes énekesére, egyre inkább felkelti a lányok érdeklődését, amit Mikako igencsak rossz szemmel néz. De ha ez még nem lenne elég, az iskola dívája, a meglehetősen könnyűvérűként ismert felsőbbéves, Nakasu Mariko (becenevén Nice Body-ko) is szemet vet Tsutomura, konkrétan le sem lehet vakarni róla, amit Tsutomu idétlen pirulással és vigyorgással vesz tudomásul, Mikako pedig iszonyatosan féltékeny lesz, de persze ezt még magának sem merné bevallani. Még jó, hogy Mikako legjobb barátnői, a felnőttes, punk kiállású Risa és a lolita stílusú, kedves P-chan mindig mellette állnak, és jó tanácsokkal látják el, legyen szó a szerelemről, vagy az iskolai feladatokról.
Mikako, elterelve a figyelmét az enyelgő Tsutomuról végülis kitalálja, hogy klubot alakít az iskolán belül, ahol délutánonként összegyűlhetnek és saját projekteken dolgozhatnak, sőt, még a helyi kézműves vásáron is bemutathatják a termékeiket. Risa és P-chan természetesen benne vannak a dologban, és Tsutomu sem maradhat ki, de vele együtt óhatatlanul Mariko is bekerül a csapatba, amit Mikako látszólagos közönnyel kénytelen viselni. A klubhoz csatlakozik még Tsutomu két haverja, a számítógép-mániákus Jiro, és a rideg Yuusuke. Megalakul tehát a klub, amely az Akindo nevet kapja, és ami hamarosan főszereplőink karrierjének és szerelmi életének fő helyszínévé válik.
Hiszen miről is szólna egy csapat 16 éves élete, ha nem az első szerelem szépségéről és keserűségéről, a felnőtté válás nehézségeiről, és az álmok születéséről?

A szerelmi szálakon kívül ugyanolyan fontos a klub élete, és a fiatalok álmai is. Mikako hamarosan létrehozza a Happy Berry nevű ruhamárkát, és időt nem kímélve készíti a ruháit, a klub többi tagja pedig a saját munkáit, közös klubfoglalkozásokat és bolhapiacokat tartanak, miközben egyre szorosabb barátság fűződik közöttük, de persze nem hiányozhat a szerelem és a féltékenység sem, ahogy az ilyenkor lenni szokott.
Mikako kénytelen ráébredni Tsutomu iránti érzéseire, amiből kibontakozik közöttük az első szerelem. De a szirupos körítés helyett inkább reális és aranyos, az életkoruknak megfelelően ábrázolt szerelemről van szó, ott vannak egymásnak, szeretik egymást, de a kézfogáson, csókon túl nem jutnak, és nincs is rá szükségük, hiszen olyan sok dolgot kell még megtapasztalniuk az életből, a karrierből, de mindig ott vannak egymásnak, és az elsőre idétlennek tűnő Tsutomu a háttérből támogatja, óvja az energikus külső mögött igen érzékeny Mikakot.
Persze a többi szereplőt sem kerülheti el a romantikus szál, így Marikoról is kiderül időközben, hogy nem annyira üresfejű, könnyűvérű, mint ahogy mindenki gondolja róla, és hamarosan felkelti a mogorva Yuusuke érzelmeit, de mivel egyikük sem egy könnyű eset, gyakran csak a civakodás jellemző rájuk.
Mikako szemén keresztül hamarosan minden egyes szereplőt alaposan megismerhetünk, sőt, később még két új szereplővel is gazdagodik a történet, akik ugyanolyan fontosak lesznek, mint a többiek. Bepillantást kapunk érzéseikbe, álmaikba, és kiderül, hogy a maga módján mindegyikük nagyon is szerethető személyiség.

A Gokinjo Monogatari számomra nagyon is élvezhető és szerethető sorozat volt, véleményem szerint a Paradise Kiss ridegségéhez képest sokkal barátságosabb a légköre, sokkal inkább a koruknak megfelelően viselkednek a szereplők. Az 50 részes formátumot általában túl elnyújtottnak találom, de ezúttal kifejezetten előnyös volt, már csak a nagy számú szereplő miatt is. A jellemek fejlődése, a kapcsolatok kialakulása az időkényszer nélkül természetes, lassú folyamat, ami nagyon reálissá teszi a sorozatot. Mivel egyszerre több szereplő szála egymás mellett fut és bontakozik ki, ezért nem lesz unalmas, hogy 5-10 részen át csak egy adott probléma van terítéken, majd utána egy másik, mint ahogy az sok hasonló sorozatban lenni szokott.

A személyiségek mindig is Yazawa erősségét jelentették, és ezúttal is színesek, klisémentesek a szereplők, határozott jellemekkel, de nem egydimenziósak. A ruháknak, megjelenésnek ezúttal is nagy szerepe van a szereplőknél, és jól kifejezik a személyiségüket, P-chan lolita stílusa, Risa punk cuccai, Mikako trendi ruhái mind egyediek és gondosan kidolgozottak, feltűnőek, változatosak, ami nem is csoda, hiszen művészeti tanulókról van szó.
Az animáció egyáltalán nem csúcsminőségű, de ez a vázlatos, mangaszerű megjelenítési mód nagyon jól illik a történethez, valamint a háttérzenék is nagyon jól sikerültek, sokat hozzáadnak a sorozat légköréhez.
A történetvezetésen és a személyiségeken kívül pedig a sorozat másik erőssége a szinkronszínészek munkája, ami főleg a Mikakot megszólaltató Shishido Rumitól hatalmas teljesítmény, tekintve, hogy ez volt első komoly szinkronmunkája.

Érdekesség, hogy a későbbi Paradise Kiss szereplői szoros kapcsolatban állnak a Gokinjo szereplőivel, egyrészt az iskola ugyanaz mindkét esetben, így Hamada-sensei is ugyanúgy megjelenik mindkét műben, de a Paradise Kissben ugyanúgy szerepel a már idősebb Mikako is, aki nem más, mint Miwako nővére, illetve a ParaKiss Arashija nem más, mint Risa későbbi fia, csak hogy a fontosabb összeköttetéseket megemlítsük.
A sorozat egyetlen negatívuma számomra az volt, hogy a vége felé kissé túl sok a visszaemlékezés, akár egy részen belül ugyanaz a jelenet többször is felbukkan, vagy visszaemlékezést látunk egyazon epizódon belül egy korábbi jelenetre, ami igazán felesleges.
Ettől eltekintve a Gokinjo Monogatari egy aranyos, elbűvölő, egyedi shoujo anime érdekes és szerethető szereplőkkel, ami minden shoujo rajongó számára ajánlható.
Írta: Hikari
Hikari értékelése: 9 (kitűnő)
2010.06.01.
25591 olvasás

Ismertető értékelése:
Nincs elég szavazat.
Az értékeléshez jelentkezz be.

Képek:

Gokinjo Monogatari © Yazawa Ai • Toei Animation

Hozzászólások:
Hozzászólás írásához jelentkezz be.