×

Regisztráció

AoiAnime Közösségi Blog

Bokurano 2. rész

2007.04.22. | írta: nls | téma: Bokurano | 1480 olvasás
Koemushi, a kis ganaj
Mindenki a magáét...
Mikor kicsi voltam, menő voltam

Waku most még örül
Kúszik-mászik
Let's fight!

A helyiek dokumentálják az eseményeket
THIS... IS... EEEAAAAARRRTHHHH!!!
WTF, leesett!

Na, itt a várva várt második rész, most 100%-kal több Koemushival! Egy kicsit rövidebb leszek, mint a múltkor (talán). Továbbá úgy döntöttem, hogy a mangától való eltéréseket külön szedem a főrész után (van mit írni oda is), és próbálok valami rendszert szedni a bejegyzésekbe, ne csak összevissza gondolatok halmaza legyen.

Szinopszis, vélemény

A sztori ott folytatódik, ahol legutóbb abbahagytuk. A városban mindenki a "földrengésekről" beszél, a helyi jard meglátogatja a srácok lakóhelyéül is szolgáló intézményt. Szobájukban hosszadalmas okfejtésbe bonyolódnak arról, hogy ki miért akar annyira nagy robotokkal emberiséget megmenteni. Kicsit sokat beszéltetik a kölköket, remélem, hogy nem ez fogja helyettesíteni a szereplők epizódjait, melyek a manga egyik legfontosabb részét képezik. És igen, IGEN, megérkezik Koemushi, akinek a hangja... hát, nem egészen ilyennek képzeltem (mások sem). A színész tudja a dolgát, de az arcozós, pökhendi, én-tudok-mindent stílus nem igazán jön át, vagy nem úgy, ahogy vártam, nem beszélve arról, hogy mesterséges lényként egy némileg kevésbé emberibb hangot kölcsönözhettek volna neki a hangmesterek. (Bocs, de valahogy nem tudom rávenni magam, hogy az angol nevet használjam, vagy a magyar megfelelőt, dehát tulajdonnév...) A már szokásossá váló teleportálás után mindenki megkapja a testre szabott ülőalkalmatosságát, majd kiderül az első pilóta személye: Waku. Ezután az elsőrendű főszereplőjelölt előadja magát, a többieket nem kis zavarba hozva, majd megismerhetjük az - animében kissé kurtára-furcsára sikerült - első háttértörténetet, mely Waku focis múltjába enged csöppnyi betekintést. Némi közjáték, és máris megjelenik enemy #2, egy bazinagy... imádkozó sáska (később erről bővebben). A város ismét megkapja a napi földrengésadagot (köszi Gonzo, az effekt, ahogy teleport után lezakkan az ellenfél, nem volt olyan rossz ötlet), miközben a csapat elnevezi a robotot: Zearth (The Earth -> ze.aa.su, varj rá gombot, kettőt). Némi szabadfogású birkózás után Waku egész egyszerűen szétrúgja ellenfele fejét (azaz valahol a tor és a fej között pusztít), ezzel megsemmisítve annak legérzékenyebb pontját is. A küzdelem végeztével Waku kérésére Koemushi Zearth egy titkos teraszára teleportálja a frissen debütált világmegmentő csapatot, ahol Waku ismét kedvére kiüvöltheti a belét, majd olyan történik, amit senki nem várt... Waku Jun egy - még tőle is - barátságosnak nevezhető könyöklése után a mélybe zuhan a valahol az óriás monstrumon kiépített, szélfütyülte teraszról - vajon a húgát (igen, Kana) most is szórakozásból püfölő, idegbajos Jun lökte le, vagy valami egyéb botlás következtében? Kiderül a következő részből.

Nos, elnézve másodjára is, immár felirattal a második részt, egyelőre úgy tűnik, hogy a sok kisebb-nagyobb változtatás ellenére az anime meg fogja állni a helyét önállóan is, és nem kell a manga árnyékában ólálkodnia. A dráma a célnak megfelelően kivitelezett, bár a srácok beszélgetései nem nélkülöznek némi szenilis jelleget - köszönhetően a forgatókönyvírónak -, itt tehát akad még csiszolnivaló; a mechák CGI-je még mindig elég középszerű, de a harc atmoszférája, a hangvágás és a küzdelem elég izgalmat nyújt. Kis extra a városlakók viselkedését bemutató jelenetsor a katasztrófával felérő küzdelem alatt, ám sajnos úgy tűnik, hogy ezért egyéb, apróbb momentumok kihagyásával kell fizetnünk, melyek pedig a mangában az eredeti szerző furcsa humorával fűszerezve nem egyszer széles vigyort csaltak az arcomra. Az összhatás más, mint a mangáé, de erről lentebb.

Eltérések a mangától

... melyek különösebben zavartak. Ehh, az a sáska... na, azt nem kellett volna. A stúdió a jelek szerint mindenképpen valami "szokványosabb", hihetőbb monsztát akar szembe állítani Zearth-tel, pedig ezzel pont azt az idegenszerű, egyedi mechakoncepciót és designt irtják ki az animéből, mely az eredeti író sajátja. No mindegy, a lényeget hozta így is. (Szívesen linkelnék az eredetiről egy képet, de aki akarja, inkább lapozza fel a mangát, és lesse meg azt a háromszög keresztmetszetű, lándzsaszerű izét, mely önmagát veti az ellenfél testébe, és amely a 2. Angel ... izé, ellenséges mecha lett volna.) Most fátylat rá (jó vastagot). Viszont Zearth fenevadszerű mozgása, ahogy "négykézláb" megközelíti legújabb prédáját, már majdnem... cool. A statikus mangához képest ez végülis ügyes kis húzás. Koemushi: róla írtam fentebb - ez van, majd megszokjuk. Egy "ezminekkellett" tetkó Waku vállán. Waku kerettörténete eleve sem nagy szám, de itt megúszhattuk ásítás nélkül az 1-2 suta kis képpel illusztrált egyik korábbi focis sikerét. A mangában a társaság nem dumál ennyit, a történet egyes elemei kissé deformálódtak, de fogadjuk el, hogy ez egy adaptáció, és nem kell végigjárnia ugyanazt a nyomvonalat. Legalábbis egyelőre előlegezzük meg a készítő stúdiónak, hogy értik a dolgukat. A manga zsenialitását súrolni sem fogják (erre amúgy is nagyon kevés esetben volt csak példa), de ettől még lehet jóféle adaptáció belőle.

A következő rész meg már itt liheg a nyakunkon...

Hozzászólások:
Hozzászólás írásához jelentkezz be.