×

Regisztráció

Anime hírek

Elhunyt Saito Takao

2021.10.03. | írta: iskariotes | 190 olvasás | 0 hozzászólás
A Golgo 13 legendás alkotója 84 éves korában hunyt el.
Saito Takao 1936 november harmadikán született Japán Wakayama nevű prefektúrájában Oszakától délre. Iskoláit Oszakában járta ki, részben a II. Világ Háború alatt. Apja szabadúszó grafikus/művész volt, anyagilag nem álltak stabilan. Anyja, hogy több bevételhez jusson a családja és eltudja tartani Takao-t és mások négy testvérét éjszakánkat dohányt árult.

Fiatal korában végig rajzolt, de anyja nem támogatta az ifjú illusztrátor törekvéseit mert féltette, hogy olyan élete lesz, mint amilyen az apjának jutott. Saito végül elvégezte a gimnáziumot majd lánytestvérével együtt fodrász és borbély üzletet nyitott Oszaka vigadalmi negyedében. De nem nagyon tetszett neki ez a munka ráadásul félt a borotvapengétől. A művészettől nem szakad el teljesen, hiszen cégéreket festett vagy éppen pajzán rajzokat árult az amerikai katonáknak. A jenkikkel üzletelve jutott hozzá az általuk olvasott képregényekhez így főleg Supermanhez és Batmanhez. Filmek közül a King Kong tett rá nagy hatást.

Végül elküldte egyik illusztrált történetét a manga istenségnek Tezuka Osamu-nak, aki kertelés nélkül visszadobta. Mint mondta sem történetei, sem pedig rajzstílusa nem teszi lehetővé azt, hogy gyerekek vagy fiatalok olvassak azt. Saito ezeket a szavakat inkább inspirációnak használta fel. Így végül 1955-ben kiadta debütáló művét a Kuuki Danshaku-t (Baron Air).

1959-ben Saito csatlakozott egy fiatal képregényművészekből álló csoporthoz a „Gekiga Kobo-hoz” (劇画工房). A közöség célja – természetesen – a manga műfaj megreformálása volt. A csoportot olyan alkotok vezették, mint Tatsumi Yoshihiro valamint Tsuge Yoshiharu vagy Matsumoto Masahiko. Képregényeiket nem mangannak, hanem gekikának nevezték ami kábé „drámai képek-et” jelent. Műveik erőszakosak voltak, témáik komolyak és világképük is sötétebb volt, mint a korabeli mangák. Legfőbb antológiájuk az 1964-ben indult és 2002-ben megszűnt Garo volt. Saito egy év után kilépett a csoportból, de műveit onnantól kezdve nem manganak nevezte, hanem gekikanak hívta. Sőt saját magát nem mangakanak tartotta, hanem sokkal inkább drámaírónak.

1960-ban Saito átrendezte addigi életét. A képregényeit elkezdte üzleti szemmel vizsgálni, a Golgo13-t is többek közt ezért nem hagyta abba. De, ami még ennél is fontosabb volt felismerte, hogy ez egy tömegtermék tehát a munkát is „automatizálni” kellett. Megalapította a Saito Production nevű céget és gekika oldalak megrajzolásait rész egységekre bontotta és azokat egy-egy rajzolóra bízta. Saito inkább volt rendező, aki az egész munkafolyamatot átfogta és irányította semmint klasszikus értelembe vett mangaka. Így egy-egy fejezet sokkal gyorsabban tudott elkészülni méghozzá mindig időre. Az általa kifejlesztett innovatív munkamódszer annyira sikeres lett, hogy mára mindegyik kiadó ezt a példát követi. Saito saját magát nem művésznek tartotta, ahogyan a kortársai tették ezt hanem üzletemberként definiálta magát.

Ilyen előzményekkel érkezettünk meg 1968 októberébe amikor bele fogott a Golgo 13-ba (ゴ ル ゴ 13). Saito-nak szerencséje volt az által, hogy a Shogakukan kiadó akkor indította el Big Comic (ビ ッ グ コ ミ ッ ク) nevű havi magazinját amibe fiatal, friss alkotókat kerestek. Így került a képbe Saito és ennek köszönhetően mutathatta be a sorozatát.

Saito Takao folyamatosan ellentmondásban volt saját karakterével. Bár elmondása szerint a történetet nem inspirációnak szánta, hanem nyers számításon alapult, miszerint az olvasok éhesek az erőszakos drámákra. Magát Golgo-t is ilyen ábrázolta egy jéghideg profi, aki a lehető legkevesebb felhajtással, minimális erőfeszítéssel, de hibátlanul megoldja a feladatát. Golgo-nak nincs etikai vagy morális iránytűje. Bárkinek dolgozik magánszemélyeknek, FBI-nak vagy éppen a KGB-nek mindegy számára ameddig pontosan megkapja a kért összeget. A többi nem az ő dolga.

A cselekményt eleinte 10 kötetesre tervezte, de a népszerűsége miatt folyamatosan tovább kellett vinni a történetet. De arra figyelt, hogy bármikor letudja zárni azt, ha a kiadója erre utasítja.

Többek közt ezért is maradt meg az epizodikus fejezetek mellett. De folyamatosan reflektált a világ eseményeire. Így Golgo ott volt a Mennyei Béke terén 1989 júniusában, de jelen volt Diana hercegnő halálánál vagy éppen a botrányos 2000-es amerikai elnökválasztáson.
Saito szerette a történetét mert szemében Golgo egy szamuráj volt, aki a halálos lövése előtt pont úgy mozgott, mint a harcosok az iado-ban. Többek közt ezért sem gondolta szerencsésnek, hogy művét külföldön is árulják, mondván ők úgyse értenék meg. Persze őt az cseppet sem zavarta, hogy a Golgo nevet a Golgotából kölcsönözte, mintha egy japán gond nélkül megértené a Golgota szimbolizmusát a mi kultúránkban. Mindenesetre pár kötet végül külföldön is megjelent.

Minden esetre hamar népszerű lett a sorozat.1973 -ban és 1977 -ben is élőszereplős mozifilmet forgattak belőle. A ’73-ban Takakura Ken míg a ’77-ben Sonny Chiba játszotta a bérgyilkos szerepét.

Természetesen az anime ipart sem hagyta hidegen a történet. Így első körben 1983-ban a „Golgo 13: The Professional” film jött ki, majd 1998-ban a „Golgo 13: Queen Bee” című OVA került bemutatóra végül pedig a 2008-as tavaszi szezonban érkezett egy 50 részes sorozat.

De minek köszönhető a sorozat töretlen népszerűsége? Egyrészt maga Golgo személyisége az, ami sokaknak tetszik. Íme egy James Bond annak sallangjai nélkül. Ő nem egy Lupin aki csapatával egyre fifikássabb ötleteket eszel ki. Neki nincs háttér csapata, sőt még neve sincs, 50 év alatt soha nem tudjuk meg mi az igazi neve. Két társa van csak az egyik a névjegye, amin egy csontváz van, aminek a fején egy töviskoszorú van. A másik pedig a személyére szabott M16-os fegyver.

2013-ban a kiadója egy antológiát adott ki, ahol több mangaka készíthette el a saját verzióját a műről. Többek közt olyan művészek dolgoztak rajta, mint Takahashi Rumiko, Inoue Takehiko vagy éppen Chiba Tetsuya. De az évek során több állami kitüntetéssel is elismerték munkásságát.

Saito egészen 84 éves koráig – tehát haláláig – folyamatosan felügyelte és alkotta soha nem gondolkodott el a visszavonuláson és soha nem vett ki hosszabb szabadságot. A széria a második legtöbb eladott példánnyal büszkélkedhet csak egy neverending shounen fight mamut előzi meg a One Piece, de megelőzi a harmadik Dragon Ball-t. Az évtizedek alatt 201 kötet jelent meg a bérgyilkos kalandjairól, amivel Guinness Világrekorder lett.

Kurata Masahiro a japán manga világ szakkomentátora így foglalta össze Saiti érdemeit: ha ő nem lett volna akkor ma nem lenne népszerű a felnőttek közt mangát olvasni. A ma ismert anime és manga ipar sem lenne olyan, mint Saito nélkül lett volna.

Halálát hasnyálmirigyrák okozta. Kiadója a Shogakukan nyilatkozatában szívből jövő tiszteletüket fejezték ki a Mester irányába. Kijelentették, hogy tiszteletben tartva Saito úr kívánságát tovább folytatják a Golgo 13-t.

Hozzászólások:
Hozzászólás írásához jelentkezz be.

További hírek

Origami Világnapok 2021

Papír meg a hajtogatása. ...

Megjelent a Mondo októberi száma

Már az újságosnál van a legújabb szám! ...

Őszi MondoCon 2021

Idén újra megtartják az Ősz legnagyobb animés rendezvényét. ...

Októberi Japán bazár

A Kitsune vásárt tart. ...

Ókori Japán

Folytatódik a Japán Alapítvány előadás sorozata. ...