Surci írta:Jelenleg a Gulliver utazásait olvasom, ami számomra teljesen érthetetlen módon valahogy eddig kimaradt életemből - ilyen típusú könyveket hetedik-nyolcadikos koromban olvastam utoljára (amikor a Verne-regényeket, meg a Robinsont). Ezzel persze nem degradálni akarom, mert tényleg jó kis könyv, csak hát... bármennyire is szeretek álkmodozni, kicsit kinőttem már az ilyesmiből
Én olvastam az összeset és nekem nagyon nem gyerekmesének tűnt. Persze úgy is lehet olvasni, de attól még elég durva társadalomkritika van benne (főleg az utolsó kettőben).
Malevil nekem is nagy kedvencem, Mesterségem a hálált kétszer is elolvastam már és mindkétszer elképszető hatással volt rám.
Belekezdtem a párhuzamosan olvasott könyvek számának redukálásába. Így most már "csak" hatot olvasok "egyszerre".
Paulo Coelho: Alkimista
Furcsak érzésem volt a könyvet olvasva. Mintha valamikor elkezdte volna írni a könyvet, abbahagyta, majd évekkel később folytatta. Legalábbis számomra óriási különbség volt az eleje és a vége között. Értem ezalatt, hogy az elején "kellőképpen" bugyuta nyelvezettel megáldott mesécske igen komoly történetté nőtte ki magát. Szóval túl kell jutni az első 70 oldalon, onnan már jó lesz.
Avatara: Az Aranykor visszatér
Nagyon jól felépített kis kézikönyv, akit érdekelnek a mítoszok, feltétélenül ajánlott. Összegyűjti a különböző kultúrkörökből a mítoszokat, és összeveti őket egymással, megmutatja a sokszor meglepő, de valós párhuzamokat.
annyira, de annyira bárgyú, hogy abba kellett hagynom, mert egyszerűen meg kellett fejelnem a szobám falait 
[/url]
Roxfort Titkai- 
Néha még a könnyem is kicsordult.
. Pedig hihetetlenül izgalmas, egy nap alatt a végére értem és közben alig tudtam letenni 
. Szóval olvassátok minél többen! 
)
)
