Mit olvasol mostanában?

[Yui]

Most Jókai: Az aranyeber van soron, mint kötelező olvasmányt... Nem rossz, /anyámnak kedvence volt Jókai gyerekkorában, nem is érti én miért nem olvasom különben... / de nem lesz kedvenc könyvem, azt hiszem...

[kukurbuki]

Én utálom az összes Jókait. Annyira unalmas stílus, mint az övé, szerintem a világirodalomban nincs. Én el szoktam olvasni a kötelezőket, de az Arany embert nem bírtam.

[Riddick]

Én az összes kötelezőt utáltam . Nem csak azért mert kötelező volt, hanem azért is mert eggyik se tetszett. Talán csak A Pál utcai fiuk volt kivétel.

[mufurc]

Én utálom az összes Jókait. Annyira unalmas stílus, mint az övé, szerintem a világirodalomban nincs.

Azért van, de hál'istennek nem sok...

[kukurbuki]

Én az összes kötelezőt utáltam . Nem csak azért mert kötelező volt, hanem azért is mert eggyik se tetszett. Talán csak A Pál utcai fiuk volt kivétel.

Nekem az sem, de azért elolvastam. A filmet bírtam. Kötelezőkből én nem bírtam végigolvasni ezeket: Kincskereső kisködmön, Légy jó mindhalálig, Bánk Bán, Rómeó és Júlia, Anyegin, Arany ember.
Komolyan nem értem, miért kötelezők éppen ezek.
Az Antigonéval is sokat szenvedtem annak idején...

[mufurc]

Kötelezőkből én nem bírtam végigolvasni ezeket: Kincskereső kisködmön, Légy jó mindhalálig, Bánk Bán, Rómeó és Júlia, Anyegin, Arany ember.
Komolyan nem értem, miért kötelezők éppen ezek.

Talán mert az alapműveltség részei, és legalább ezeket illik ismerni? Csak éppen szerencsétleneket általában rosszul tanítják, úgyhogy sok embernek végleg elveszik a kedvét a klasszikusoktól.

[DinkaMailer]

Engem anno Shakespeare művei készítettek ki... Tőlem (olvasva) őrülten távol áll a dráma műfaja. Szörnyen zavar ha lépten nyomon a szereplők nevébe botlom, akadályozza a folyamatos olvasást és kizökkenti az embert... Inkább líra és epika párti vagyok...

[AyaDid]

Kötelezőkből én nem bírtam végigolvasni ezeket: Bánk Bán, Rómeó és Júlia

Nem csodálom . Bánk Bán nekem se nagyon tetszett. Rj se igazán, nem bírom az ilyen nyálas szereplőket XDD. Tybalt rulzott benne egyedül.

Légy jó mindhalálig, Arany ember

Ezeket mondjuk nagyon szerettem.

Anyegin

Nem csoda, hogy sokaknak nem tetszik, de nekem például a második kedvenc irodalmi alkotásom ezidáig

A kötelezők tényleg megutáltathatják az emberrel a klasszikusokat... a tanárunk véleménye is az volt, hogy egy mai fiatal számára xyz könyve igenis lehet szenvedés, s hogy változtatni kéne a rendszeren valamit. Az alapműveltség meg nem abból áll, hogy kötelező jelleggel mindenki ismerje az Arany virágcserepet...

Shakespeare-hez: én három drámáját olvastam, abból egy nem tetszett, egyet kibírtam, egy meg tetszett, főleg a főhős miatt (Hamlet)

[DinkaMailer]

......
Az alapműveltség meg nem abból áll, hogy kötelező jelleggel mindenki ismerje az Arany virágcserepet
......

Hát szerintem sem...
Egyébként pont nemrég vitáztam egyik évfolyamtársammal arról, hogy miért jó / nem jó az 'Arany virágcserép'... Ő volt pro én conra... Imádom a mesés témájú irományokat, de ettől valahogy kikészültem... Az egyetlen dolog amit tetszett benne, hogy a kígyó alakját nem a gonoszra aggatták rá...

Egyébként mi a véleményetek a 'Mester és Margarita' ördög képéről? Nekem szimpatikus

[Kaen]

[quote="DinkaMailer"]Engem anno Shakespeare művei készítettek ki... Tőlem (olvasva) őrülten távol áll a dráma műfaja. quote]

A dráma a kedvenc műfajom.
Amúgy a Bánk bán, amennyire emlékszem, elsőre közepes volt, de elemzésnél nagyon megtetszett, rengeteg olyan dolog volt benne, ami elsőre nekem nem volt világos. A Rómeó és Júliát kifejezetten nem szeretem, nem tudom, miért azt tanítják, így senki nem szereti Shakespeare-t. Pedig a Hamlet az egyik legjobb dráma, amit valaha olvastam.
Meg mondjuk nekem pl. Az arany virágcserép is nagyon tetszett, de tény, az sem szokott túl népszerű lenni..

Amúgy mostanában én is kötelezőket olvasok, ha úgy vesszük, csak egyetemen. A héten ezek voltak: Mikes: Törökországi levelek (nagyon tetszett az első 50-100 oldal után, addigra jöttem bele:D) , meg Bessenyei: A filozófus. Ez is darab, elég aranyos.
És Kölcsey: Töredékek a vallásról. Elég meglepő és érdekes eszmefuttatás katolicizmusról és reformációról.

[mufurc]

A Rómeó és Júliát kifejezetten nem szeretem, nem tudom, miért azt tanítják, így senki nem szereti Shakespeare-t.

Öcsém a gimiben a Vihart tanulja... hát akkor már inkább a Rómeó és Júlia, főleg ha olyan embereknek tanítják, akik addig soha nem tanultak Shakespeare-ről.

A Rómeó és Júlia egyébként zseniális darab, csak éppen nem arról szól, aminek általában tanítják ("két idióta sokat nyavalyog, aztán megölik magukat"). Persze ahhoz túl "mély", hogy egy átlag tini megértse (egyszerűen nincs elég élettapasztalata akkor még az embernek), de ez Shakespeare majd' minden darabjával így van... Shakespeare pedig azért enyhén szólva az alapműveltség része. Mondjuk ha rajtam múlna, akkor én a Szentivánéji álmot vagy a Tévedések vígjátékát tanítanám, azok legalább viccesek, és nem túl bonyolultak (legalábbis a bonyolultabb aspektusaik már az egyetemre tartoznak).

(Btw az én kedvenc Shakespeare-darabom a Julius Caesar... azt bezzeg sehol nem tanítja senki. -_-)

[Cruel Angel]

(Btw az én kedvenc Shakespeare-darabom a Julius Caesar... azt bezzeg sehol nem tanítja senki. -_-)

pedig kéne, általában senki nem is tud róla... legalábbis így a környezetemben, Rómeó&Júlia, SzentIváni éj, meg hogy király drámák és kész...

[Yui]

Rómeó és Júlia nekem sem a kedvencem, de szerencsére, mi azt csak nagyon alap módon, de vettük vmikor még általánosban, így gimiben már kimaradt Volt helyette Hamlet, ami viszont nagyon tetszett, no meg az is, hogy kétnyelvű kidásban olvastam, tök érdekes volt az angol szöveget fejtegetni De nekem pl egyik kedvencem a Vihar, talán mert az volt az első Shakespeare-élményem Fel is háborodtam, hogy milyen hihetetlen módon vitték színre egyes színházakban.. /pl. Prospero drogfüggő volt, és túladagolásban hal meg a végén, mentőkocsival viszik ki a színpadról.... Shakespeare meg ezerrel forog a sírjában... /

Általában kötelezőkkel elvagyok, el tudom olvasni őket, nem volt még, amit különösebben megutáltam volna, csak épp a kedvenceim sem közülük kerülnek ki... Kivétel mondjuk az orosz írók művei.. eddig mind tetszett, ami olvastam (Anyegin, Ivan Iljics halála, Bűn és bűnhődés..), és talán ezek az egyetlenek, amik képesek rávenni engem, hogy esetleg mást is elolvassak az adott írótól...

[Narumi]

Juj, én annyira nem bírtam Shakespeare-t... El se olvastam akkor a Rómeó és Júliát, csak így két évvel később, amikor a musicalt is láttam, mert inkább az vett rá, hogy elolvassam. Persze ez nem azt jelenti, hogy lila gőzöm se volt, hogy mi történik benne... ^^"

Amúgy ki nem állhatom a drámákat. Csehovval az élen... Talán... Egyszerűen egynéhány annyira siralmas, és annyira értelmetlen, hogy blöeh... _-_

[AyaDid]

Szentivánéji álmot vagy [] tanítanám

Akkor már inkább a Rómeó és Júlia!!! Én a Hamleten felbuzdúlva akartam elmerülni Shakespeareben, de szerencsétlenségemre a Szentivánéji álom került a kezembe...
Csehov: A sirályt olvastam tőle, olvasás közben nem annyira tetszett, de utána igen (bele-bele olvastam)(kb. úgy voltam vele, mint Anyeginnel), mert mégis felfedeztem benne valami varázst... szeretném majd újra elővenni, csak hát idő nincs rá....

[DinkaMailer]

Jaj, csak Szentivánéji Álmot ne!!! Középsuliban színdarabot akartak csinálni belőle és én vágtam össze a szöveget a szereplőknek... A végére rettenetesen megutáltam...
Ha már "Dárdarázó Vilmos", akkor inkább Hamlet

[Kaen]

Mufurc: nem tudom, szerintem nem csak a Rómeó és Júlia mélységével van gond (a Hamlet pl., ahogy láttam sokkal népszerűbb, pedig ha nagyon felszínesen nézzük, az is elég egyszerű, hallottam már olyan véleményt is, hogy milyen unalmas már, vki szenved, hogy most megöljön-e vkit vagy sem.., mégis többen szokták szeretni), talán annyira ismert meg feldolgozott már a téma, hogy szerintem nem érdekli annyira az embereket, mindenki ismeri az egész történetet, látta akár több filmváltozatban stb... Szerintem nekem is ez vette el a kedvem tőle anno. Mondjuk az is tény, hogy alapműveltség elolvasni, nade ez elég sok darabjára igaz. ^^"
Amúgy A vihart mi is gimiben vettük, a Hamlet, a Szentivánéji és a Rómeó és Júlia mellett, és szerintem messze a Hamlet és A vihar örvendett az osztályban a legnagyobb népszerűségnek. Pedig, belegondolva, A vihart még nyolcadikban vettük (6osztályos gimi), a nagy sziget témánál (pl. A legyek ura mellett, meg Merle Sziget), és sokaknak tetszett akkor is.

Ja Narumi: az OK, hogy szerinted és számodra egy dráma unalmas, de azért az értelmetlen jelző elég erős szerintem... Hacsak nem azt érted alatta, hogy neked nem mondott semmit.

[Narumi]

Igen, azt az értelmetlent úgy értem, hogy nekem semmit sem mondott. Az tud engem kiakasztani, ha így 10 oldalon keresztül pofáznak, és szenvednek meg minden. Nem azt mondom, hogy nem lehet szeretni. Ki-ki a maga stílusa szerint. Találkoztam már jó drámákkal (asszem ^^), de volt, amit szenvedés volt olvasnom... >.> (És erre rá ne mondja valaki, hogy én művészetileg érzéketlen fatuskó vagyok. )

[mufurc]

Mufurc: nem tudom, szerintem nem csak a Rómeó és Júlia mélységével van gond (...) talán annyira ismert meg feldolgozott már a téma, hogy szerintem nem érdekli annyira az embereket

Dunno, lehet... De az is benne van, hogy a mai fiataloknak egyrészt baromira értelmetlen a sztori, ha felszínesen nézik ("most mit nyervognak, ahelyett hogy bemutatnának a szüleiknek és meglógnának?"), másrészt pedig az egész éppenhogy nem arról szól, hogy R & J ott szenved, hanem a szerelem pusztító erejéről, a fiatalságról, stbstb... amit szerintem 14-15 évesen azért nem mindenki tud átérezni (legfeljebb ha nagyon romantikus típus). Úgy tanítani a darabot, hogy "klasszikus, sz'al tanuljátok meg!" gyakorlatilag annyi, mint megölni az egészet. A Hamlet más, mert ott van egy érdekes krimi a sztoriban, plusz az analízis, amit a főszereplőkre muszáj alkalmazni, még "alapfokon" is. A R & J első ránézésre semmi különleges, főleg a mai embereknek.

A Vihar meg... hát nem tudom, végülis azt lehet úgy venni, hogy szép mese némi komolyabb felhanggal (Shakespeare kevésbé közismert cuccai közé tartozik, sz'al nem annyira lerágott csont), meg ugye van egy gyönyörűszép fordítása... de azért nem tudom, mégiscsak Shakespeare egyik utolsó darabja, és talán nem árt az életművet legalább részben ismerni ahhoz, hogy az ember értékelni tudja. De persze lehet, hogy ezt csak azért gondolom így, mert Shakespeare-geek vagyok.

Az tud engem kiakasztani, ha így 10 oldalon keresztül pofáznak, és szenvednek meg minden.

Izé, egy drámában nem muszáj szenvedni... (pofázni igen, másképpen nem nagyon megy a dolog xD) A dráma csak a műfaj neve. Azon belül vannak vígjátékok, meg nyilván nem minden drámaíró ugyanolyan, szóval csak mert néhány író dolgai nem tetszettek, ettől még nem kell leírni az egész műfajt. Kivéve persze, ha alapból nem tetszik a formátum... Persze, a legtöbb dráma olyan, hogy olvasni talán nem az igazi, hiszen alapból nem olvasásra készültek, hanem előadásra...

Hehe, ha már amúgy kötelezőknél tartunk, hálistennek nekem sok gondom nem volt velük, mert a legtöbbet már azelőtt olvastam (úgyhogy legfeljebb csak nem emlékeztem rájuk ). Egyszer elfelejtettem egy kötelező verset megtanulni, úgyhogy rávettem a tanárt, hogy felmondhassak helyette egy Shakespeare-szonettet és Antonius "gyászbeszédét"... tanár meg nézett, hogy normális vagyok-e, hogy ilyenekkel jövök. xD;; (mondom, geek vagyok)

[MaKo]

Nah, én is jövök, mint nagy Shakespeare-fan

Dunno, lehet... De az is benne van, hogy a mai fiataloknak egyrészt baromira értelmetlen a sztori, ha felszínesen nézik ("most mit nyervognak, ahelyett hogy bemutatnának a szüleiknek és meglógnának?"), másrészt pedig az egész éppenhogy nem arról szól, hogy R & J ott szenved, hanem a szerelem pusztító erejéről, a fiatalságról, stbstb...

Jah ^_^ Meg egyébként is, akinek nem tetszik, hát nem tetszik... (Szégyellje össze magát ) Egyébként meg nekem a Hamlet sose tetszett annyira mint a R&J. Bár én elég nagy romantika-tragédia rajongó vagyok, úgyhogy ez betudható annak is ^^" Mindenesetre szerintem igenis zseniális az egész R&J sztori, igazi "örök" dolog (nem véletlenül játszák most is össze-vissza, és létezik ezerféle verziója). Ezt úgy értem, hogy pl. ha most előveszem és elkezdem olvasni, hiába tudom, hogy mi fog történni, ugyanúgy izgulok a szereplőkért, ugyanúgy érzem, hogy "talán most sikerül megkapnia az üzenetet Romeónak", stb. Lehet, hogy ezt csak én érzem folyton így, mindenesetre ez az egyike azoknak a Sh. drámáknak, amiket bárhányszor olvasol, mindig újat is adhatnak ^^.

Persze ez tök szubjektív, meg ha nem tecc hát nem tecc. De azért nekem nagyon tecc.

Jah, és Csehovot nem bántani, Csehov nagyon jó, csak rá kell érezni. ^^ Elsőre én is menekültem előle, aztán szép lassan megszerettem ^^. Egyébként én sokkal jobban szeretem a műveit színházban, mint olvasni.

[Kaen]

Mako, az azért érdekelne (tényleg! szóval nem kötözködni akarok:)), hogy mitől zseniális a sztorija. És itt most tényleg a sztorira gondolok, nem a karakterekre, meg nem arra, hogy hogyan van megírva, etc. Mert arra konkrétan emlékszem, hogy a történet maga engem rettentően idegesített, annyira erőltetettnek éreztem, hogy pont nem kapja meg a levelet, pont nem ébred fel időben stb stb., hogy csak bosszantott a dolog. És hát 14 évesen még a történet érdekelt, na.

Amúgy Mufurc, nekem speciel ilyenek be sem ugrottak, hogy miért nem szólnak be a szüleiknek és lépnek le (mindig udvarias és jólnevelt gyerek voltam:D), de nem rossz felvetés. D Mindenesetre, ha magyartanár leszek, tuti a Hamletet fogom tanítani. (De megígérem, hogy addig újraolvasom a Rómeót is:D.)

[kukurbuki]

másrészt pedig az egész éppenhogy nem arról szól, hogy R & J ott szenved, hanem a szerelem pusztító erejéről, a fiatalságról, stbstb... amit szerintem 14-15 évesen azért nem mindenki tud átérezni (legfeljebb ha nagyon romantikus típus).

Van ebben valami, de akkor inkább már a Született gyilkosok... Na jó, paraszt vagyok.

[Narumi]

Amúgy a Mario és a varázslót olvasom mostanság, mert kötelező. És holnap dogát írok belőle. Amúgy tűrhető, nem túl hosszú...

[Cruel Angel]

Amúgy a Mario és a varázslót olvasom mostanság, mert kötelező. És holnap dogát írok belőle. Amúgy tűrhető, nem túl hosszú...

nekem tetszett... az a hosszú bevezetés megadja a nyomasztó hangulatot... mikor igazából semmi rossz nem is történik

[Andro]

Choga Regina Egbeme: Tiltott oázis.