Aoianime Fórum

Általános és Bioszervetlen Kémia

Cruel Angel írta:

Narumi írta:Amúgy a Mario és a varázslót olvasom mostanság, mert kötelező. És holnap dogát írok belőle. Amúgy tűrhető, nem túl hosszú...

nekem tetszett... az a hosszú bevezetés megadja a nyomasztó hangulatot... mikor igazából semmi rossz nem is történik

Hát kb. Én is lelőttem volna a hipnotizőrt, nehogy már a magánéletemben kutasson... (Jó, persze megvan ennek a mélyebb értelme is...)

Kaen írta:Mako, az azért érdekelne (tényleg! szóval nem kötözködni akarok:)), hogy mitől zseniális a sztorija. És itt most tényleg a sztorira gondolok, nem a karakterekre, meg nem arra, hogy hogyan van megírva, etc. Mert arra konkrétan emlékszem, hogy a történet maga engem rettentően idegesített, annyira erőltetettnek éreztem, hogy pont nem kapja meg a levelet, pont nem ébred fel időben stb stb., hogy csak bosszantott a dolog. És hát 14 évesen még a történet érdekelt, na.

Totál off, nem akarok itten R&J topicba átmenni, de ez elég szubjektív. Én spec azokat amiket felsoroltál igenis nagyon megfogó történetszálnak éreztem, azt a sodrást, ahogy leírták a véletlenek egybeesését, és azokat az érzelmeket, amik áthatták a történet alakulását. Szerintem igenis zseniális (mindig is imádtam a véletleneket benne ^^), főleg hogyha hozzávesszük, hogy mikor irták ezt, és hogyan... mert lehet, hogy mai szemmel ez már teljesen "lejárt lemez" (szerelmesek nem tudnak összejönni, erőszakos mumus szülők, szerencsétlen véletlenek, stb)., de azért szerintem akkor nem volt az. Erőltetettnek pedig semmiképp nem nevezném azért Shakespeare történetét, deee... Te tudod. (Mondjuk nem biztos, hogy 14 évesen ugyanazt adja, amit később. Ahogy írtam fenn, nekem eddig mindig mást adott, valahányszor újra elővettem... Megint más, hogy én 14 évesen már teljesen beleestem az egészbe... de hát az emberek különböznek).

Ettől függetlenül felőlem mondd rá, hogy erőltetett meg nem muszáj, hogy szeresd ^^ De én meg had' szeressem. Evvan, én már csak ilyen lélek vagyok (és nekem meg a Hamlet volt az, ami nem tetszett soha annyira ^^").

Anne otthonra talál (Anne of Green Gables). Nem is tudtam, hogy megvan ez a könyv. ^^" Nagyon aranyos, bár mégcsak az elején vagyok a történetnek. Azt hiszem, hogy a meglehetősen gyerekes lelkivilágomnak pont jó ez a könyv és Anne-el is vannak közös vonásaink. ^^ Csak azt sajnálom, hogy nincs meg a többi kötet...
Ezen kívül Agatha Christie életéről olvasgatok egy könyvet, ennek is az elején vagyok. Nagyon érdekes könyv. Valamint a Gyilkosság az Orient-expressen-t olvasnám, ha megtalálnám a könyvet. ^^"
Ha Karácsonyra megérkezik, akkor majd a Ringu-t és a folytatásait fogom olvasni angolul. Már nagyon várom. >.< (Ha jobban tudnék japánul, olvashatnám a japán köteteimet, de így kénytelen vagyok megvárni az angol kiadásokat. -_-)

Most fejeztem be Orwell-től az 1984-et és szerintem jó (nomeg többezer hozzáértő szerin is megjegyzem) most a filmre vadászom oly kevés a seed
érdekes megfigyelni hogy a leírt módszerek hogyan vannak jelen a mai társadalomban

Az Anne-sorozat nagyon aranyos volt. Mi most épp általános iskolás tavítványommal olvastuk angolul, rövidített változatban. ^^

Én mostanában Dosztojevszkijtől olvastam A hasonmást, nem volt túl vidám:(, meg pl. Hayden White egy tanulmányát (irodaliomelméletre), ez tök érdekes volt. "A történelmi szöveg mint irodalmi alkotás"
Meg Oscar Wilde meséit angolul. Sok időm van olvasni, míg tömegközlekedek..

ja Mako: nem vettem észre, hogy egy szóval is mondtam, hogy ne szeresd (R&J), ha igen, mondd már meg, hol... Ne vedd rögtön személyeskedésnek, ha nem értek egyet. Ráadásul én szeretek vitatkozni. Meg szerintem ebbe a szobába belefér, hogy olvasmányélményeinről beszélgessünk, még akkor is, ha nem pont mostanában olvassuk, de mindegy. (De ha gondolod, elkezdem olvasni, és rögtön nem lesz off.^^)
Amúgy az érzelmek hullámzása megint nem a történet része, de mindegy. És igaz, inkább azt mondanám, _mai szemmel nézve_ erőltetett, de talán az volt a bajom vele, hogy egyáltalán nem éreztem természetesnek; kb. "a darab írója tragédiát akar a végére, ezért most ez is meg ez is meg ez is balul üt ki", vmi ilyesmi érzésem volt, ahogy olvastam, és ez kifejezetten bosszantott. Biztos nagyon mai szemmel nézem, de hát ez nem baj, sőt természetes:), de kicsit olyan, hogy ha a szerző jobbat nem tud kitalálni, akkor a véletlenre fogja az egészet.
Egyébként Shakespeare vígjátékait sem bírom elolvasni anélkül, hogy földhöz ne vágnám néhányszor, annyira idegesít ez az "most összekeverem őt ezzel", "őt fiúnak hiszem", és mindig véletlenül nem futnak össze az ugyanolyan szereplők.. ehh. Egész egyszerűen nagyon természetellenes / erőltetett _nekem_. Lehet, hgy ez csak egyéni szociális probléma^^", de a féreértések mindig is zavartak, az igazságérzetemet felkorbácsolják, és ideges leszek tőlük.
És mégegyszer, nem, _nem_ meggyőzni akarlak, hogy ne szeresd, eszembe sem jutna, csak a véleményemet írtam le.

Most fejeztem be Orwell-től az 1984-et és szerintem jó (nomeg többezer hozzáértő szerin is megjegyzem) most a filmre vadászom oly kevés a seed
érdekes megfigyelni hogy a leírt módszerek hogyan vannak jelen a mai társadalomban

Ja, én is nyáron olvastam. Szerintem a vége kicsit túlzás volt.
Akárhogy megtörik szegény srácot, azért szeretet abból nem lesz, max apátia.

érdekes megfigyelni hogy a leírt módszerek hogyan vannak jelen a mai társadalomban

http://www.bigbrotherawards.hu/
http://www.dataretentionisnosolution.co ... hp?lang=hu

Na most nagyon kellemes dolgot olvasok.
Utena 4. kötet + movie mangája. ^__^

kukurbuki írta: Ja, én is nyáron olvastam. Szerintem a vége kicsit túlzás volt.
Akárhogy megtörik szegény srácot, azért szeretet abból nem lesz, max apátia.

igen a vége kegyetlen eléggé mellbevágó...hogy túlzás-e...antiutópiáról írni alapból túlzás

most elkezdtem Alekszander Szolzsenyicin , A GULAG szigetcsoport c. könyvét (ez akadt reggel a kezembe, meg már régóta érdekelt) eddig nagyon érdekes

1989-es kiadás

én mostanában vampire masquerade klánregényeket olvasok.

előtte kleinheincz csilla, város két fül között c. könyvét olvastam nagyon jó volt (ez akár még a könyvajánlóba is mehetne:))

én mostanában vampire masquerade klánregényeket olvasok.

Azok elég gyengék szerintem, még a játéknál is gyengébbek.

(mármint a számítógépes játéknál, vagy az rpg-nél? )

amúgy egyet én is elkezdtem, és vagy 50 oldalig jutottam; ami biztos, az az, hogy nem volt túl igényesen fordítva, lehet, hogy angolul jobban tetszett volna, de annyira nem keltette fel az érdeklődésem, hogy ezt leteszteljem:)

Kaen írta: Amúgy az érzelmek hullámzása megint nem a történet része, de mindegy.

Azt hiszem ez azért nincs így. Általában az emberek érzelmei alakítják a tetteik nagy részét, ez a R&J-ra is igaz. Nincs történet, ha nem érez senki semmit, és nem gondol senki semmit. Ha nem szeretnek egymásba, hol a történet? O_o szóval sztem pont az érzelmi hullámok voltak, amik az egész történetet "adták".

Kaen írta: És mégegyszer, nem, _nem_ meggyőzni akarlak, hogy ne szeresd, eszembe sem jutna, csak a véleményemet írtam le.

Ok, persze, nincs semmi baj

A szerepjátékos regények nekem nem szoktak annyira tetszeni. Mondjuk lehet, h azért, mert játszani jobb .

ein írta:Most fejeztem be Orwell-től az 1984-et és szerintem jó (nomeg többezer hozzáértő szerin is megjegyzem) most a filmre vadászom oly kevés a seed

hmm.. nekem a film csalódás volt... (bár nekem a legritkább esetben szoktak tetszeni az adaptációk)

Nekem az 1984 majd kötelező lesz angolból. XD Angoltanárunk nagy Orwell rajongó. Asszem ez lesz a következő könyv, amit elolvasok. Mondjuk irodalomkötelezőznöm kéne, mert az vhogy nyáron elmaradt, de semmi kedvem hozzá...

Ha tetszik Orwell stílusa akkor essetek neki az Állatfarmnak is...

már megvolt persze rajzfilmen előbb

Én is csatlakozom a fórumozókhoz!
Jane Austin-t olvasok épp, még hozzá: Értelem és érzelem. A Büszkeség és balítéleten már túl vagyok és nagyon tetszett
Állatfarm? az valahogy nagyon nem tetszik!

Miyuki írta:...
Állatfarm? az valahogy nagyon nem tetszik!

A címe v. a tartalma? Mert ha a címe zavar, az ne tévesszen meg...

A tartalma nem tetszik, bár nem olvastam még, de egyszer vmelyik órán beszéltünk róla egy tanárral, és vhogy nekem nem tetszett. Ez az ugye, amelyikben Napoleon nevezetű malac van?

Miyuki írta:A tartalma nem tetszik, bár nem olvastam még, de egyszer vmelyik órán beszéltünk róla egy tanárral, és vhogy nekem nem tetszett.

OMGWTF hogy' lehet egy olyan könyvről véleményt mondoni amit még nem láttam?

igen ebben van az a malac

ein írta:

Miyuki írta:A tartalma nem tetszik, bár nem olvastam még, de egyszer vmelyik órán beszéltünk róla egy tanárral, és vhogy nekem nem tetszett.

OMGWTF hogy' lehet egy olyan könyvről véleményt mondoni amit még nem láttam?

igen ebben van az a malac

Szerintem, már így is lehet veleménye valakinek egy könyvről. Főleg ha az ajánlóját elolvasta, vagy valaki el mondta, h miről szól.

ui: Bonapartista vagyok Így a történelmi könyveket is szeretem, de még mennyire.

Natsume Soseki: A kölyök - Kisregény, asszem 150 oldal körül lehet, most járok még csak az elején, de már most szeretem! Soseki irónikus humora nagyon megdobja az egészet. Már előre sajnálom, hogy vége lesz ma este - mert az biztos, hogy még ma befejezem ^^ A Macska vagyok-kal nem voltak ilyen gondok, az 650 oldalas volt ^^. Ezután a Kapu lesz a következő (és egyben utolsó Soseki-könyv, több sajna nincs lefordítva) + Vihar Judit: A japán irodalom rövid története, ami ajánlott a filológia vizsgához.

Aztán jönnek majd az angol kötelezők, amiken túl akarok lenni ebben a hónapban, hogy ne maradjanak az utolsó percre -_- Főleg az Üvöltő szelek -_- Platon - Állam 10. könyvét már elolvastam, abban kellemeset csalódtam, csak legyen ilyen a többi is.

Ishi írta:A szerepjátékos regények nekem nem szoktak annyira tetszeni. Mondjuk lehet, h azért, mert játszani jobb .

Ezzel mélységesen egyetértek!
Egyedül 2 magus regényt szeretek, de azokat is azért, mert mindkét kalandot vagy játszottam, vagy meséltem. ^^ (Tizedik, Jó széllel toroni partra)


Surci: azt a Soseki könyvet én is néztem már, most újra felkeletted az érdeklődésem. Kár, hogy most elleptek az egyetemen a kötelezők.
Amúgy szabadidőmben most épp Goldingtól olvasom A piramist, egyelőre nagyon tetszik. (Még mikor 13 évesen olvastam, és akkor nem sokat fogtam belőle, most így kicsit élvezetesebb. )