Hú, de nem értek egyet a fentebb elhangzottak nagy részével, nade ugye mindenkinek megvan a saját véleménye a könyvekről, úgyhogy ez nem is baj.
Nekem az első két könyv az, ami egy helyre csúszik, azokat nagyon élveztem, a 2. mindig a kedvencem marad. A 3-at sose szerettem, de ebbe valószínűleg beletartozik, hogy utáltam Sirius-t,
ami annyit változot azóta, hogy átment nem érdekel kategóriába. A halálát persze nem kívántam, de nem is volt vele bajom, hogy meghal, csak azért sajnáltam, mert a fikció történetének legbénább haláljelenete díjat simán bezsebelné. Igen, szerintem Lupin és Tonks off-screen halálánál is idétlenebb volt, az csak simán felesleges volt, már hogy mindketten meghaltak. Még csak nem is az, hogy egy függöny ölte meg (szegény Fred-del egy fal végzett), hanem ahogy meg volt írva, az volt hihetetlenül rossz és anti-katarzis érzésű szerintem. Ilyen "Ez volt? A, szegény, ez nagyon szar volt.". Az egyetlen, ami picit helyrehozta nálam ezután a dolgot az volt, hogy Bellatrix hasonlóképpen végezte (ja és MOLLY WEASLEY AZ ISTENCSÁSZÁR!!!).
A 4. könyv tetszett, viszont a végén Cedric halálán nagyon meglepődtem. Mármint, hogy OMG halál! On-screen halál! Az 5. is tetszett, meglepő módon nekem tetszett Harry szenvedése (az már nem, hogy a lelki nyavajái áthúzódtak a 6-7. kötetre), ebben a kötetben talán inkább az zavart, hogy mindenki kicsit túl éretten viselkedett Harry-hez képest (ő egy elég érdekes életet megélt kamasz, mégis mit reagált volna Cedric halálára és Dumbledore nem törődésére, örömében ugrál?). Mindenesetre azt vettem észre, hogy legalábbis a külföldi fandomban ha Harry-ről van szó, a nagy többségnek az emo-Harry kép ugrik be, nekem valahogy mégis mindig Mr. Obvious marad ("Hú, ellopták az utolsó sütit! Biztos egy mardekáros/Piton tette!" és közben a háttérben szalad az aktuális SVK tanár a sütivel).
A 6. könyv nekem a 2. kedvenc kötetem, furcsamód én úgy vettem észre pont ennél a könyvnél, hogy mintha kicsit visszamentünk volna a normális Roxforti tanévek menetébe. Hermione és Ron szexuális frusztrációjának gyümölcse nélkül túléltem volna a könyvet (és nem dob fel a gondolat, hogy a 6. filmben PONT ezt mindenképp bent hagyják, de most nem kezdem el fikázni a rendezőt, csak akkor fogom, ha ez is olyan lesz, mint az 5. volt),
a GinnyxHarry wtf páros pedig eszméletlenül semmilyen volt (bocs, de eddig Harry észre se vette, én meg azt nem vettem észre, hogy Ginny-nek van személyisége, az összejövetelük után se láttunk igazán belőlük semmit, úgyhogy ilyen alapon igazából bárkivel összejöhetett volna), de a horcrux-os szál és úgy általában minden más nagyon tetszett.
És sajnos a Piton-os dolgot lespoilerezték előre, úgyhogy a 7. kötet ominózus fejezetéig be voltam szarva, hogy most mi lesz. Bár a szarkazmusa miatt akkor is muszáj lett volna szeretni őt, ha gonosz, de én soha nem néztem őt korábban annak. Jó, egy seggfej, de akkor is.
A 7. könyvet élveztem, de rengeteg problémám volt vele, a legnagyobb talán az, hogy olyan érzésem volt, mintha Rowling baromira sietett volna, hogy a könyv kijöjjön az évfordulós dátumon. Arról nem is beszélve, hogy egy-két rész olyan volt, mintha túl sok fanfiction-t olvasott volna. ^^" Ami rettenetesen zavart, az a kempingezés volt. Volt egy rajongó, aki a blogjában kommentálta, ahogy olvasta a könyvet és amikor a "The Forest Again" című fejezethez ért, felordított, hogy ne, több erdőt ne! Mikor először csak a címeket olvastam, én is így éreztem.
Ami a
HxR szálat illeti, én azon már rég túljutottam (ilyen szempontból jó volt az a nagy szünet, amit a 4. és az 5. könyv között hagytam). Én is jobban örültem volna egy senki senkivel dolognak, de Rowling már elég régen mondta, hogy ez a páros nyílvánvaló. A
HxG meg így második olvasásra (most, hogy magyarul olvasom), kezd kicsit az agyamra menni. Még mindig eszméletlenül nem romantikus.
Aztán ott van
James. Nagy kérés lett volna legalább egyszer úgy látnunk őt, hogy nem az erősen elfogult barátai és a nemezise beszélnek róla? Egy utolsó szemétláda volt gyerekként, aki aztán állítólag felnőtt (ez az, ami a barátainak és említett nemezisének nem igazán sikerült), amit én elhiszek, de tényleg kevésbé fogna el az undor, valahányszor olvasom a nevét, ha legalább láttunk volna belőle valamit.
Szóval tetszett a könyv, de elsietettnek éreztem és adtam volna Rowling-nak még egy-két évet rá.
Egyébként nekem semmi bajom az epilógussal, ha jól tudom, az a fejezet már nagyon rég meg lett írva (csak az utolsó mondaton változtatott, eredetileg a scar lett volna az utolsó szó).
Ja és
Malfoy-ék! xD Ezt a nagy összetartó családot! Úgy megszerettem őket, azt hittem, Lucius tuti meg fog halni, de mostmár örülök, hogy nem. xDD
Egyébként akit érdekel, ki mi lett, mikor nagy lett (Rowling interjúk tartalma összegezve, avagy ami engem érdekelt):
Harry auror lett és 19 évvel később ő az auror parancsnok. Ron besegített egy ideig George-nak az üzletében, aztán ő is auror lett. Hermione a 7. könyvben tett állításával ellentétben mégis jogot kezdett tanulni, asszem a mágikus lények jogait védi, vagy valami ilyesmi. Ginny az akármilyen Hárpáik női kviddics csapat játékosa lett, most pedig sport kommentátor az egyik újságnál, talán a Prófétánál, de fogalmam sincs. Kingsley lett a Mágiaügyi Miniszter, Percy pedig a jobb keze, vagy valami ilyesmi. A Malfoy család természetesen ismét megúszta Azkaban-t (szeretlek titeket, szemétládák xD). Hagrid egyedül halt meg (wtf Rowling, kinyírni sose akartad, de had legyen magányos?). Új igazgatója és állandó SVK tanára van a Roxfort-nak, nem tudni név szerint, hogy ki, de nem McGalagony. Neville Hannah Abbot-ot (Hugrabug) vette feleségül, aki a Foltozott Üst új tulajdonosa lett. Luna meg asszem természettudós vagy mi a túró lett, rájött, hogy az apja nem olyan okos, mint amilyennek mutatja magát, utazgatott, aztán annak a Salamander fickónak az unokájához ment feleségül. Draco valami két évvel fiatalabb mardekáros csajt vett el (a nevére nem emlékszem), egyetlen gyerekük van, Scorpius Hyperion (rotflol) Malfoy.
Kb. ennyi, ha bárkit érdekel, de összevisszaság van a fejemben, úgyhogy a lumos.hu-n, vagy aki angolul szeretné, az a mugglenet-en és a the-leaky-cauldron-on talál mindenféle interjúkat és kommentárokat.
Na, most, hogy kiéltem a felgyülemlő HP-bságomat, megyek a dolgomra (biztos van, amit kifelejtettem, de lehet, hogy jobb is).