Re: Árnybíró (Shin Angyou Onshi)
Elküldve: 2010.10.24. 10:55
17 kötetes + van egy bónuszkötet is hozzá
Jól mondod, bár itt legalább nem öltek meg fontos szereplőket off scene...Ayla írta:Munszu nagyon OOC volt, tény de attól még sírunk fél napig a sztorin, meg azon is hogy hullanak az emberek, az a rész naogy emlékeztetett a Harry Potter végére, amikor a csta végén ott van egy rakás halott oszt csá.
Na, ez engem is zavar. Meg azt sem tudtuk meg soha, hogy Adzsite mi is volt valójában.Ayla írta:Az, hogy Szandoról nem derült ki, hogy mi a csoda, az kérem a sírba vitt.
Én tartom magam ahhoz, amit fentebb írtam, hogy mindegy ki a szerző, mangákból is van egy csomó elcseszett végű darab, sőt, mintha pont akkor lennének elszúrva a manhwák/amcsi cuccok is, ha annyira "animésre" akarják megcsinálni, hogy direkt a szélsőséges dolgokra (vérengzés, indokolatlanul sok nyitva hagyott szál, főszereplők "kötelező" megölése a végén, stb.) mennek rá. Szerintem mangák közül ezek csak a rosszabb, kevésbé átgondolt/kidolgozott darabok jellemzői, viszont sok "nyugatabbi" író/rajzoló ezeket veszi át, mert szerintük ettől lesz igazán "mangás/animés" a cucc. Mondok pár példát:Ayla írta:Viszont. Én végig azzal nyugtatgattam magam, minden hülye fordulatnál és érdekes logikánál, így a manhwa elb*szott végénél is, hogy ez azért ilyen más mert manhwa és nem manga vagy eus cucc vagy amcsi. Szal másak a játékszabályok. Jelenleg is abban bízom, hogy a ráadás kötetben minden benne lesz és egy 9-est adhatunk az Árnybírónak majd.
Ez a baj, hogy én nem. Egy érzelmes jelenet, vagy egy szereplőhalál nagyon sokat dobhat a sztorin, ha jól van megírva, vagy indokolt. (Pl. Chrono Crusade vége úgy jó, ahogy van, Gankutsuou dettó, stb.) De a végén ez az eddigi kötetektől totál eltérő viselkedés, meg a szereplők szó szerinti ledarálása egyszerűen szinte semmilyen mély érzelmet nem váltott ki belőlem. Az előbbi szimplán furán hatott, az utóbbi pedig pont a vérengzés miatt. Ha teszem azt, 1-2 karakter meghal a főhősök közül már korábban, akkor az ember számít rá, hogy valószínűleg lesz pár halott most is, de a főbb karikat egészen a végéig megkímélték, aztán a legutolsó kötetben rendeztek egy mészárszéket. Munszu és Adzsite még benne is volt a pakliban, sőt, talán Szandón sem lepődtem volna meg annyira, de hogy a szereplők 90%-a... A HP pont jó példa, annál is ezt éreztem. Amíg az volt, hogy az ötös kötettől kezdve kötetenként volt egy halott a főbb szereplők közül, addig szó szerint ütött X vagy Y elhalálozása, de a végén az a "Roxfort Chainsaw Messacre" (fanok nevezték el így, találó XD) már szinte röhejes lett, egyszerűen még fel sem tudja az ember dolgozni XY halálát, mert máris ott egy újabb hulla, a végén már szinte csak a strigulákat húzgálja az olvasó, hogy "Meghalt....meghalt....ez is halott...." Spoiler: Csúsjelenet: Dobby-ba beleáll egy kés. Nem csak egy hülye balesetből adódó halál, de komolyan: mi értelme volt a történet szempontjából? Egy comic relief szereplő, nem egy Dumbledore, akinél lehet aggódni, hogy "vazz, mi lesz most velük, meghalt az egyik legtáposabb mágus! O_O" Dobby-t kb. mintha csak azért ölte volna meg, hogy egyrészt az ő fanjai is sírjanak egy jót, másrészt, hogy meglegyen az "egy hulla per fejezet" arány, mert az utolsó kötetben kb. már azt csinálta. És volt még pár ilyen szereplő, aki nagyon "n00b halált" halt. Szóval ezek szerintem ilyen súlytalan halálok, az ember a tizedik hulla után már szinte "immunis" lesz, főleg, ha öt perc alatt halálozik el mind.Ayla írta:Munszu nagyon OOC volt, tény de attól még sírunk fél napig a sztorin, meg azon is hogy hullanak az emberek, az a rész naogy emlékeztetett a Harry Potter végére, amikor a csta végén ott van egy rakás halott oszt csá.
Arra lennék kíváncsi, hogy vajon az alkotók egyáltalán tudják, vagy így volt a legkényelmesebb, hogy valami megfoghatatlan lény, és akkor nem kell neki különösebb háttérsztorit/jellemet írni? Már arra is gondoltam, hogy lehet koreainak kellene lenni, mert esetleg ő is valami népi mondából ered, mint pár korábbi sztori, de akkor meg nem ártott volna elmagyarázniuk, szerintem még a japánok sem értenék, nem hogy mi.Ayla írta:Az, hogy Szandoról nem derült ki, hogy mi a csoda, az kérem a sírba vitt. És mindezt a kopogószellemem írta ide.
Én mindenképpen. Mondom, eleinte egy nyúlásnak gondoltam, amit a Mangafan biztos csak azért vett meg, hogy befuthasson, és aztán vehesse az igazi japán nagy neveket (habár a mondat második felével kapcsolatban kb. igazam lett... XD), de meggyőzött a történet, látszik, hogy azért munka van mögötte, a poénoktól helyenként fetrengtem, máskor pedig az érzelmi részek komolysága markol az ember szívébe. A szereplők jellemileg, történetileg szintén egész jól ki voltak dolgozva, a rajzolás pedig gyönyörű. Igazából ez az egész elégedetlenkedés itt a részünkről pont azért van szerintem, mivel a történet 80-90%-a annyira jó volt, hogy kár a végéért, de ettől függetlenül én szinte végig jól szórakoztam rajta. (A Gurren Lagann egészét sem szólja le azért az ember, mert a legvége egy kapitális elszúrás. XD)Kdanni írta:Mostanában a könyves boltokban egyre sűrűbben veszem le majdnem a polcról. De valami miatt még nem sikerült érdemileg is bele néznem.
Így a végét is ismerve ajánlja valaki, hogy beruházzak a sorozatra?
feszültség fokozó ha nem tudjuk miről van szó ill miről olvasunk. Egyébként szerintem csak az 6-7. kötetig élvezhető igazán.. vagy csak az én rögeszmém hogy szerintem a főszereplők múltjáról fölösleges olvasni (főleg közel 6 köteten keresztül..) lehet mert ezáltal közelebb kerülök a karakteréhez.. jobban megismerem és elvárásaim is lesznek. Lényeges egy karakter első megjelenése is sztem.. ha Munszu egy érzéketlen görény ne akarjanak belőle egy teljesen ellentmondásos karakter csinálni a végére...Az, hogy Szandoról nem derült ki, hogy mi a csoda, az kérem a sírba vitt.
Valóban az, de a történet végén azért illik lecsapolni ezt a feszültséget és megmagyarázni a dolgokat, vagy legalább elejteni néhány utalást a lehetséges magyarázatra.Nareo írta:feszültség fokozó ha nem tudjuk miről van szó ill miről olvasunk.
Igazából ha nem lett volna az a monstre visszaemlékezés, akkor gyakorlatilag nem is lett volna sztori. Mondjuk én speciel kimondottan szeretem, amikor a szereplők múltja mozgatja előre a történetet, csak is sajnos más kicsit túlzásba estek. ^^'Nareo írta:vagy csak az én rögeszmém hogy szerintem a főszereplők múltjáról fölösleges olvasni
ööh, igen én érzékeny kislány vagyok XD Te nem biztos :PTitkos írta:Ez a baj, hogy én nem.Ayla írta:Munszu nagyon OOC volt, tény de attól még sírunk fél napig a sztorin, meg azon is hogy hullanak az emberek, az a rész naogy emlékeztetett a Harry Potter végére, amikor a csta végén ott van egy rakás halott oszt csá.
Magabiztosan kijelentem, hogy nem..nem te voltál az egyetlen! Most komolyan, engem teljesen a padlóra küldött és itt eltekintek Munszu elhalálozásátólmert arra számítottam. Viszont egy csomó kérdésemre nem kaptam választ, ezen kívül meg az oké, hogy háborúzunk és sokaknak el kell esniük, de azért ne nyírjuk már ki az egész szereplőgárdát. Ha már gyilkolni volt kedve az alkotóknak, akkor inkább fektették volna bele az erejüket a FŐGONOSZ stílusos kiiktatására...Munszu és Adzsite végső harcától sokkal többet vártam. Mindegy is...csak megint felidegesítem magam. Pedig annyira szeretem ezt a manhwat...és nem múlt időben, még most is szeretem, csak annyira rossz, hogy ennyire keserű citromlevet tettek a kellemes teámba, no.Titkos: Én vagyok az egyetlen, akinek csalódás volt a vége?