Kinek milyen háziállata van?

Minden, ami nem illik máshova. A szabályok itt is érvényesek.
Avatar
alvaro
Fórumfüggő
Fórumfüggő
Hozzászólások: 1050
Csatlakozott: 2007.05.09. 09:12
Nem: Férfi
Tartózkodási hely: gyászmenet
Kapcsolat:

Re: Kinek milyen háziállata van?

Hozzászólás Szerző: alvaro »

Bogi27 írta:Nekem egy kis fekete törpenyuszim van. :D
Haha, ha nekem lenne fekete törpenyulam, akkor kéne mellé egy világosabb (olyan drappos-fahéjas) is. A fekete lenne Homulilly, a világos meg Gretchen :vigyor:
Avatar
Bogi27
Haladó
Haladó
Hozzászólások: 31
Csatlakozott: 2013.01.19. 21:04
Nem:

Re: Kinek milyen háziállata van?

Hozzászólás Szerző: Bogi27 »

Jó lenne. :wink:
De sajna nincs elég hely még egynek, ennek is alig nehezen találtunk egy megfelelő helyet a ketrecének.
Kép
Kép
A mordályos nyul
Fanatikus
Fanatikus
Hozzászólások: 1889
Csatlakozott: 2006.11.12. 11:53
Nem:
Tartózkodási hely: Kő alatt

Re: Kinek milyen háziállata van?

Hozzászólás Szerző: A mordályos nyul »

Csak kicsit offtopic, most szereztem be egy kupac kefírgombát. :D Hé, arról is kell gondoskodni!
Avatar
Bogi27
Haladó
Haladó
Hozzászólások: 31
Csatlakozott: 2013.01.19. 21:04
Nem:

Re: Kinek milyen háziállata van?

Hozzászólás Szerző: Bogi27 »

A mordályos nyul írta:Csak kicsit offtopic, most szereztem be egy kupac kefírgombát. :D Hé, arról is kell gondoskodni!
Akkor te most házilag fogsz kefírt csinálni?
Vagy ha nem akk mire kell? :D :?: :weh: :LOL: :D
Kép
Kép
A mordályos nyul
Fanatikus
Fanatikus
Hozzászólások: 1889
Csatlakozott: 2006.11.12. 11:53
Nem:
Tartózkodási hely: Kő alatt

Re: Kinek milyen háziállata van?

Hozzászólás Szerző: A mordályos nyul »

Igen. :)
Avatar
iskariotes
Fórumfüggő
Fórumfüggő
Hozzászólások: 1173
Csatlakozott: 2007.04.11. 10:37
Nem: Férfi
Tartózkodási hely: Springfild, Evergreen Terrace 742

Re: Kinek milyen háziállata van?

Hozzászólás Szerző: iskariotes »

2008-ban anyukám észre vette, hogy egy piros kendős szőke kutyus a Déli pályaudvar mellett futó Krisztina körúton a két sáv közt ül. Szólt apukámnak, aki szépen befogta és haza hozta. Több hétig plakátoztuk a környéken, hogy hátha a gazdája észre veszi. Apum sokáig nézte az akkori kutyás oldalakat, hogy hátha rábukkan a kutyus valós gazdáira, de eredménytelenül. Így végül nálunk maradt.
Én a magam részéről eleinte nem lelkesedtem az ötletért. Az első találkozásunknál eléggé ridegen viselkedtem vele. Őt ezt csöppet sem zavartatta magát leült velem szembe és pacsira emelte a mancsát. Ez azért eléggé meggyőző volt számomra. Arról nem is beszélve, hogy miután felfedezte a házat magának végül az én szobámba feküdt le, gyakorlatilag az első hetekben - még biztos nem lett, hogy nálunk marad – gyakorlatilag nálam héderezett. Mivel ennyire rácsimpaszkodott így én neveztem el. Mivel a színe a lucernára emlékeztetett így lett Lucerna amiből pedig lett a végső neve a Luci.
Ragaszkodása nagyon erős volt felém, teljesen mindegy, hogy egy nap hányszor mentem ki a kertbe vagy onnan be a házba a kutyus követett engem. A kertben mindig ott téblábolt, ahol dolgoztam, nem zavart, de azért szemmel tartott, hogy ha akadna valamilyen nagyon fontos simogatni valóm akkor ő ott legyen. De ezenkívül gyakran mentünk el sétálni, nagyon rendesen ment, soha nem balhézott össze más kutyákkal, de még macskát sem állt neki kergetni.
Egy picibaj volt vele, hogy nagyon félt a mennydörgéstől vagy a tűzijátéktól. Ilyenkor mindig az asztal alá bujt és folyamatosan simizni kellett, hogy nyugodt legyen. De ha már simogatás. Pár éve amikor kijöttem a korházból és nagyon magam alatt voltam akkor egyik éjjel arra ébredtem fel, hogy ő ott ült az ágyamnál és nézett. Igazából nem tudom mi késztette erre, de nagyon jól esett, akkor elég sokáig simogattam.
Pár éve rákot diagnosztizáltak nála és bár a gyógyszereknek köszönhetően meg az étrend váltásnak elég sokáig jó viselte a betegségét. De az utóbbi pár hónapban a szájüregét is megtámadta a kor, így egyre nehezebben tudott enni, még a konzerv kaját is le turmixoltuk, de azt is csak nagy nehezen tudta lefetyelni. A tegnapi konzultáción végül kénytelen voltam elengedni a kutyusomat, mert gyakorlatilag nem evett és teljesen süket lett.
Nagyon hiányzik a kis kutyám.
"A barát olyan ellenség, aki még nem támadott meg." /Madagaszkár pingvinjei - Kapitány/
"Semmit sem tenni könnyű - megbocsátani viszont nehéz." /Avatar az utolsó léghajlító - Aang/
Avatar
Jucuky
Gyakorlott
Gyakorlott
Hozzászólások: 79
Csatlakozott: 2017.10.24. 11:56
Nem:

Re: Kinek milyen háziállata van?

Hozzászólás Szerző: Jucuky »

Iskariotes

Nagyon sajnálom a veszteséged :( Nekem tavaly nyáron kellett elkísérni az egyik kutyusunk a végéig, de még most is borzalmasan hiányzik a családból a kis szelíd kutyusunk. Nagyon átérzem, hogy milyen nehéz ezt az utat végigjárni.
Avatar
Titkos
Grafomán
Grafomán
Hozzászólások: 6173
Csatlakozott: 2003.04.20. 12:27
Nem: Férfi

Re: Kinek milyen háziállata van?

Hozzászólás Szerző: Titkos »

Iskariotes, fogadd őszinte részvétem! :( Mindig nagyon rossz elveszíteni egy kedves háziállatot, aki az évek során már családtag és barát lett.
Kép
Avatar
iskariotes
Fórumfüggő
Fórumfüggő
Hozzászólások: 1173
Csatlakozott: 2007.04.11. 10:37
Nem: Férfi
Tartózkodási hely: Springfild, Evergreen Terrace 742

Re: Kinek milyen háziállata van?

Hozzászólás Szerző: iskariotes »

Nagyon köszönőm szépen nektek az együttérzéseteket! Végtelenül jól esett.
"A barát olyan ellenség, aki még nem támadott meg." /Madagaszkár pingvinjei - Kapitány/
"Semmit sem tenni könnyű - megbocsátani viszont nehéz." /Avatar az utolsó léghajlító - Aang/
Avatar
Vree
Törzskommentelő
Törzskommentelő
Hozzászólások: 419
Csatlakozott: 2006.03.06. 18:21
Nem: Férfi
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Kinek milyen háziállata van?

Hozzászólás Szerző: Vree »

Részvét, állattal mindig nehéz, mert neki nem tudod "elmagyarázni", hogy mi történik...bár a legtöbb nyugodtan/fásulva tűri, nem zajong, szegények...

A mennydörgéstől rettegést a legtöbb kutya csinálja, az enyém is ilyen volt, tenyésztőtől szerezve nem lehetett szó korábbi hangoszaj-traumáról.

Picit inspirálva lettem, hogy megpróbáljam feleleveníteni a sajátommal kapcsolatos emlékeimet, 3-4 év alatt sikerült elködösíteni őket (az elején még álmodsz vele stb. de nálam úgy látszik már túlontúl sikerült a felejtés), mert azért kár lenne nem megőrizni a sok szép emléket, tapasztalatot.

Hogyan morgott és harapott meg minden vendéget, ha az ő búvóhelyén zavarták, akkor is, ha a kanapé sarkát nézte ki annak...Hogyan tisztogatta hangosan illetlen ponton magát...Hogyan zabált fel minden szemetet az utcán, hirtelen kilőve álló helyzetből, hogy gyorsan benyelje, mielőtt el tudod venni tőle...Hogyan szagolgatott 5 percig egy másik kutyát, és kezdett morogni, amikor végre rájött a nemére...Hogyan próbált vontatni a pórázon, ha meglátott valami fontosat, dacára a súlykülönbségnek, csak hajtotta a talajt buzgón...Hogyan hányta össze a szőnyeget...Hogyan próbált leóvakodni a padlásról, vagy jött le futva és bújt be a helyére, tudva, hogy oda nem szabad mennie, mégis mindig átbújt a gyerekrács alatt......Hogyan ugrott fel és csapódott ugatva az ajtónak, ha rászóltál, hogy "macska!"...xD (A legnagyobb káröröm volt a szemtelen cicusokra a kertben ráengedni - mert amúgy se csúnya nézés, se taps, se vizeskanna ezeknek nem használt, de a cirkáló kutyus csak leszoktatta őket, hogy a küszöbre szxrjanak xD))

Tudom, úgy hangzik, mintha csupa rosszat mondanék, de neeem xD Ezek fontos emlékek xD

Az biztos, hogy amíg volt, addig minden a kutya körül forgott, bárhol járt az ember, haza kellett érni, nehogy aggódjon. Ki kellett vinni nagy hidegben, nyárban amikor nem volt hajlandó mert melege volt, esőben-sárban, hiába tudtad, hogy órás mosdatás jön és minden jó ruhád nedves szőr szagú lesz tőle. És bár a séta jót tesz, nem biztos, hogy feltétlenül azt választanád testmozgásnak minden napra, és nem mondjuk egy kis felsőtestre gyúrást. Úgyhogy bármennyire is a kutya űrt hagyott, a nagyobb szabadság nagyon jó tud esni, ha már sikerül visszaszokni rá. xD

Picit sajnálom is őszintén szólva a jószágokat, hogy az ő napi programjuk arra a séta/foglalkozás időre korlátozódik, amit rájuk tudsz szánni. Biztos mennének ők szívesen, de apunak sajnos dolgozni is kell. xD
Válasz küldése