Re: Őszi AnimeCon 2008.
Elküldve: 2008.09.28. 11:21
Animecon. Mint fogalom él már a hozzám hasonló fanatikusok közösségi tudatában. Míg kezdetben egy csoport vállalkozó kedvű fiatalról volt szó, mára egy széles kör vált a rendezvény látogatójává, oda jár kicsi, nagy, apuka, anyuka.
Odaérkezésemkor nem is lacapacáztam sokat, azonnal a tömege vetettem magam, és említésre sem méltó nyomakodás után bent tudhattam magam a Pecsában. Jó kis hely, azért meg volt a feelingje, hogy tegnap még az Anti Fitness Club koncertezett ott. big_smile
3500 jegyet adtak el, s bár sokan az udvaron gyülekeztek, hót ziher, hogy a tűzvédelmi előírásokkal ellentétben több ember próbálta jó rajongó módján az árusok pultjait betámadni. Ez így megy, hiszen az animecon látogató egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a pultok megtámadása, és nagyértékű összegek kiadása pénzéhes emberek számára.
Vásárlás:
Már a belépésemkor kedvtelenül néztem szét, azonnal megtaláltam a soj pultját, azonban a tömeg láttán megtántorodtam, hiszen eleget fognak majd azután is taposni rajtam, minek vessem bele magam a sűrűjébe? Szörnyű tud lenni, ha jrock rajongók közé keveredik egy magamfajta chibi. Lenyomják, kitapossák a belét, két con-t kellett már túlélnem súlyos harci sérülések tudatában. Így harmadjára már megfontoltan otthagytam a sereget és nézelődni kezdtem.
Hála az égnek, az árak magasabbak, mint 4 hónapja így 3x meggondoltam, ha épp venni akartam valamit. Egy Death Note-os egérpadnak azért nem tudtam ellenállni, olyan szép volt, bűn lett volna ott hagyni a koszos kartondobozban. A poszterárusok terén is volt fejlődés, mivel már 690 Ft-os AKCIÓS áron lehetett cuccokat szerezni, és nem a legalja minőségből. Úgy sajnálom, hogy az egyik fajta poszterből 3-at megvásárolt az előttem álló, mivel nekem is olyan kellett volna. De hát ha valakinek három kell… ki vagyok én, hogy ítélkezzek az animerajongó titulusa felett? Így egy Angel Sanctuary-val is beértem, fájlalva pici szívem. A Tarot Café befejező részét is megvettem, a magyar mangakiadásokból ugyanis ezt találtam a legszimpatikusabbnak. A Naruto vonalzóról pedig ne is beszéljünk, ahogy az enyhén goth-os beütésű, egyébként nagyon szexi kesztyűmről sem. big_smile
Találkozások:
Ide-oda rohangálás, puszi, kézfogás, bár egy kitüntetett esetben inkább megrugdostam volna az illetőt, csak ne kelljen nyáladzani, mint a kiskutya. A találkozások szempontjából is elég változatos emberekkel töltöttem az időt, de leginkább az utolsó órákat mulattam el jól egy nagyon jó társaság 4. tagjaként valamint egy kissé szégyenlősnek, de annál aranyosabbnak tűnő kis csoport szintén 4. embereként. Babák! Aishiteiru!
Maradandó sérülések:
Bár egy szolid farmernadrágban tűrtem a szúnyogok támadását, nem nyújtott elég védelmet ahhoz, hogy mint profi animeconozó hatékonyan űzzem el a fránya szúró-szívó szájszervvel megáldott rovarokat. Most is úgy viszketek istenkém! Apró, piros, duzzadt foltok éktelenkednek a lábamon mindenhol!
A cipőmet is sokszor letaposták, ám itt én hibáztam. Készülhettem volna rá, hogy ekkora tömegben úgy letapossák a lábam, hogy még a cipő talpa is felszakad. Egyébként is nem irigylésre méltó a helyzetem. Nap végére már csak bicegni tudtam, ami rekord minden eddigi conozásomhoz képest, de hát ez van, ha az ember érzékeny talppal és csontozattal 5 órás állandó állásra és rohangálásra vállalkozik.
Szerk.: valakiben ismét nagyot csalódtam.
Izgalmak:
1. számú izgalom: A yaoi-ellenes tűntetés
99% hogy kacsa volt. De vicces.
2. számú izgalom: Ismerős ismeretlen
Vagyis nyomozótechnikám egyik legkifinomultabb módon lecsekkolt áldozata. Többször elhúzott mellettem a kis bátor gyerek, miközben azt sem tudta kiféle-miféle vagyok. Jobb is.
Tervek:
A megfelelő szerveket további kérdésekkel és javaslatokkal zaklatni az animecon jobbá és szebbé tevésének érdekében, valamint saját önző célból elkövetett zúzás a topicok között és ártatlan kérdésekbe szőtt vágyálmok mihamarabbi megvalósulásának elősegítését célzó óvatos kijelentések és kérdések.
Odaérkezésemkor nem is lacapacáztam sokat, azonnal a tömege vetettem magam, és említésre sem méltó nyomakodás után bent tudhattam magam a Pecsában. Jó kis hely, azért meg volt a feelingje, hogy tegnap még az Anti Fitness Club koncertezett ott. big_smile
3500 jegyet adtak el, s bár sokan az udvaron gyülekeztek, hót ziher, hogy a tűzvédelmi előírásokkal ellentétben több ember próbálta jó rajongó módján az árusok pultjait betámadni. Ez így megy, hiszen az animecon látogató egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a pultok megtámadása, és nagyértékű összegek kiadása pénzéhes emberek számára.
Vásárlás:
Már a belépésemkor kedvtelenül néztem szét, azonnal megtaláltam a soj pultját, azonban a tömeg láttán megtántorodtam, hiszen eleget fognak majd azután is taposni rajtam, minek vessem bele magam a sűrűjébe? Szörnyű tud lenni, ha jrock rajongók közé keveredik egy magamfajta chibi. Lenyomják, kitapossák a belét, két con-t kellett már túlélnem súlyos harci sérülések tudatában. Így harmadjára már megfontoltan otthagytam a sereget és nézelődni kezdtem.
Hála az égnek, az árak magasabbak, mint 4 hónapja így 3x meggondoltam, ha épp venni akartam valamit. Egy Death Note-os egérpadnak azért nem tudtam ellenállni, olyan szép volt, bűn lett volna ott hagyni a koszos kartondobozban. A poszterárusok terén is volt fejlődés, mivel már 690 Ft-os AKCIÓS áron lehetett cuccokat szerezni, és nem a legalja minőségből. Úgy sajnálom, hogy az egyik fajta poszterből 3-at megvásárolt az előttem álló, mivel nekem is olyan kellett volna. De hát ha valakinek három kell… ki vagyok én, hogy ítélkezzek az animerajongó titulusa felett? Így egy Angel Sanctuary-val is beértem, fájlalva pici szívem. A Tarot Café befejező részét is megvettem, a magyar mangakiadásokból ugyanis ezt találtam a legszimpatikusabbnak. A Naruto vonalzóról pedig ne is beszéljünk, ahogy az enyhén goth-os beütésű, egyébként nagyon szexi kesztyűmről sem. big_smile
Találkozások:
Ide-oda rohangálás, puszi, kézfogás, bár egy kitüntetett esetben inkább megrugdostam volna az illetőt, csak ne kelljen nyáladzani, mint a kiskutya. A találkozások szempontjából is elég változatos emberekkel töltöttem az időt, de leginkább az utolsó órákat mulattam el jól egy nagyon jó társaság 4. tagjaként valamint egy kissé szégyenlősnek, de annál aranyosabbnak tűnő kis csoport szintén 4. embereként. Babák! Aishiteiru!
Maradandó sérülések:
Bár egy szolid farmernadrágban tűrtem a szúnyogok támadását, nem nyújtott elég védelmet ahhoz, hogy mint profi animeconozó hatékonyan űzzem el a fránya szúró-szívó szájszervvel megáldott rovarokat. Most is úgy viszketek istenkém! Apró, piros, duzzadt foltok éktelenkednek a lábamon mindenhol!
A cipőmet is sokszor letaposták, ám itt én hibáztam. Készülhettem volna rá, hogy ekkora tömegben úgy letapossák a lábam, hogy még a cipő talpa is felszakad. Egyébként is nem irigylésre méltó a helyzetem. Nap végére már csak bicegni tudtam, ami rekord minden eddigi conozásomhoz képest, de hát ez van, ha az ember érzékeny talppal és csontozattal 5 órás állandó állásra és rohangálásra vállalkozik.
Szerk.: valakiben ismét nagyot csalódtam.
Izgalmak:
1. számú izgalom: A yaoi-ellenes tűntetés
99% hogy kacsa volt. De vicces.
2. számú izgalom: Ismerős ismeretlen
Vagyis nyomozótechnikám egyik legkifinomultabb módon lecsekkolt áldozata. Többször elhúzott mellettem a kis bátor gyerek, miközben azt sem tudta kiféle-miféle vagyok. Jobb is.
Tervek:
A megfelelő szerveket további kérdésekkel és javaslatokkal zaklatni az animecon jobbá és szebbé tevésének érdekében, valamint saját önző célból elkövetett zúzás a topicok között és ártatlan kérdésekbe szőtt vágyálmok mihamarabbi megvalósulásának elősegítését célzó óvatos kijelentések és kérdések.