Mi(k) volt(ak) számodra a 2009. év animéje(i)
Elküldve: 2009.12.15. 23:44
A korábbi évek gyakorlatához igazodva megnyitom a szokásos évértékelő témát. Én személy szerint 2009-et nagyszerű évnek tartom anime szempontból, ami abból is tükröződik, hogy több, mint 50 animét sikerült végignéznem az ideji felhozatalból. Ezek közül hármat emelnék ki most.
Saki
A Saki számomra abszolút az év animéje, képes volt egyszerre kielégíteni az ösztönös és a tudatos szellemi igényeimet. Sok szép lány (köztük néhány olyan archetípusba tartozó, amelyek ritkán láthatóak animében), yuri, izgalmas és jól kielemezhető mahjong játszmák, gyönyörű színvilág, hibátlan animáció és a WAIWAI.
K-ON
A K-On-t mostanáig kb. 5x néztem végig és még nagyon sokáig újra-újra tudnám nézni anélkül, hogy megunnám. Ennek pedig két oka van. Egyszer talán már írtam valahol ebben a fórumban, hogy valamikor nagyon régen én is voltam középiskolás és voltam tagja garázsrockegyüttesnek. A K-On egy nosztalgiabombával ér fel nekem és elképesztően tudok kötődni emiatt a szereplőihez. Azt mondanom sem kell, hogy mi is a hülyéskedésre és a szórakozásra koncentráltunk elsősorban, és nem a zenére. Fun things are fun. A másik dolog meg maga Yui akivel annyira közös az életfilozófiánk, hogy valamennyire a példaképemnek is tekintem. Lustálkodni amennyit csak jólesik, a lustálkodásban zavaró dolgok elhárítására csak a szükséges minimum mértékben rákoncentrálni és kötődni az aranyos dolgokhoz. Ha lány lennék akkor Yui lennék.
Isekai no Seikishi Monogatari
Kajishima rendesen összerakta ezt a történetet. Egy pillanatig se volt zavaró, hogy Kenshi gyakorlatilag legyőzhetetlen szuperember ebben a világban, mert a képességei egy nagy adag kellemetlenséget is hoznak a nyakába az értelemszerű előnyök mellett. A hárem/női szereplők terén pedig hozza a sorozat a Kajishimától elvárható maximumot.
Yukine
Saki
A Saki számomra abszolút az év animéje, képes volt egyszerre kielégíteni az ösztönös és a tudatos szellemi igényeimet. Sok szép lány (köztük néhány olyan archetípusba tartozó, amelyek ritkán láthatóak animében), yuri, izgalmas és jól kielemezhető mahjong játszmák, gyönyörű színvilág, hibátlan animáció és a WAIWAI.
K-ON
A K-On-t mostanáig kb. 5x néztem végig és még nagyon sokáig újra-újra tudnám nézni anélkül, hogy megunnám. Ennek pedig két oka van. Egyszer talán már írtam valahol ebben a fórumban, hogy valamikor nagyon régen én is voltam középiskolás és voltam tagja garázsrockegyüttesnek. A K-On egy nosztalgiabombával ér fel nekem és elképesztően tudok kötődni emiatt a szereplőihez. Azt mondanom sem kell, hogy mi is a hülyéskedésre és a szórakozásra koncentráltunk elsősorban, és nem a zenére. Fun things are fun. A másik dolog meg maga Yui akivel annyira közös az életfilozófiánk, hogy valamennyire a példaképemnek is tekintem. Lustálkodni amennyit csak jólesik, a lustálkodásban zavaró dolgok elhárítására csak a szükséges minimum mértékben rákoncentrálni és kötődni az aranyos dolgokhoz. Ha lány lennék akkor Yui lennék.
Isekai no Seikishi Monogatari
Kajishima rendesen összerakta ezt a történetet. Egy pillanatig se volt zavaró, hogy Kenshi gyakorlatilag legyőzhetetlen szuperember ebben a világban, mert a képességei egy nagy adag kellemetlenséget is hoznak a nyakába az értelemszerű előnyök mellett. A hárem/női szereplők terén pedig hozza a sorozat a Kajishimától elvárható maximumot.
Yukine