Aoianime Fórum

Edina-chan írta: Viszont a nyelvtan tanár beírt egy plusz pontot amikor bepofáztam az óra közbe hogy a japánok szótagokkal írnak ( mert kérdezte milyen nyelv ír még úgy..ez értelmes volt XDDD ), és hogy van a hiragana, a katakana meg a kanji
vajon a nyelvtan tanár is anime fan lesz? XDDD

Ezek szerint neked legalább normális nyelvtanárod van.
És próbáld meg áttáríteni, hátha örökre megszeret.
vagy megutál

mufurc írta:A japán és a magyar nyelv kiejtésileg elég közel van ahhoz, hogy ne kelljen mindenféle, más nyelvek számára szükséges segédeszközökhöz folyamodni ahhoz, hogy ki tudjunk ejteni japán szavakat, mint pl. az anime.

És az a legszebb az anime szóban, hogy "ny" van benne ^^;; annyira aranyosnak találom azt, ahogy ki kell ejteni ^^

Tény egyébként, hogy egyesek furcsának tartanak, amiért rajongok az animékért meg egyéb japán vonatkozású dolgokért... de igazából nem is állítottam soha sem, hogy nem vagyok furcsa ^^

Konomi írta: Tény egyébként, hogy egyesek furcsának tartanak, amiért rajongok az animékért meg egyéb japán vonatkozású dolgokért... de igazából nem is állítottam soha sem, hogy nem vagyok furcsa ^^

Furcsának lenni jó. Furcsa = egyedi, különleges
Ki szeretne lenni tv által nevelt tömegdroid akinek a nap csúcspontja az h. megnézheti a mónika showt?? Hát én nem, és hogyha a társadalomban az az általánosan elfogadott akkor hadd legyünk furcsák nekik.

Szerintem mi járunk jobban.

Tömegdroid, hát én ezt azért nem mondtam volna, de van valami iagzság abban amit mondasz.
Egyébként meglepő, ugyan is ugye idén kezdtem el a gimit és az osztályban tökre elfogadják/nem érdekli őket, hogy animét nézek. Ez meg, azért jól esik. Szóval már nem kapom az olyan hozzáfűzéseket, hogy "jaj mesét nézel hahahahahaha...." Japán tanárom meg néz animéket és a kedvence a Hellsing és a Witch Hunter Robin, de a Gundamokat utálja. Érdekes volt, hogy a tanárom néz animéket. A tanárnő (japán) meg nem ismeri őket nagyon, egyedül a Detective Conant és a Gundam Winget.
Én meg tökéletesen elvagyok így, ugyan is nem hiányzik se az ilyen meg olyan sóó, brazil meg mittoménmilyen szappanopera se a tv. Igaz nagy ritkán leülök elé, de akkor is csak inkább filmet nézni vagy valami "értelmes" adást.

Mázlim van, mert az egyetemi évfolyamtársaim közül, akinek eddig meséltem róla, nem szóltak egy rossz szót sem... Volt, aki csak vállat vont, hogy "bocs, nem ismerem", de olyan is volt aki kijelentette, hogy kedvet csináltam neki...

jó, nálam sem olyan vészes a helyzet az osztályban, de volt már 1-2 beszólás ami nem nagyon érdekel ^^
a barátnőim az animés szokásaimat, vagy legalábbis amiket az animékből szedtem, elfogadták már, még a szappanoperaimádó-animegyülölő is
ja, és én is inkább animét nézek mint szappanoperát vagy balázs meg mónika showt >_<
akinek meg nem tetszik hogy ilyen vagyok az meg ne beszéljen/foglalkozzon velem és kész ^^

Ezek szerint neked legalább normális nyelvtanárod van.

nem, amúgy egy degenerált hülye de ez mellékes

Biztos nagyon jó lehet "élőbe" is japánt tanulni
Nekem sajnos csak levelező szakon van rá lehetőségem.

És hogy egy kis ON is legyen, egy kis vicces történet:
Mostanában tatarozzuk a házat, tehát mindenhol festők, kőművesek és burkolók rohangásznak, a házban is. Tegnap délután volt merszem felnyomni a hangszórót maxra, és nos a szobám ajtaja is nyitva maradt.
Éppen zene szólt, jpop
Mentem volna le egy kis üdítőért amikor egy festővel találkoztam szembe a szobám előtt, noss elég fura képet vágott a zenei izlésemhez :D

Azóta valahogy az összes munkás kicsit máshogy néz rám!

Nekem a legújabb élményem az volt, mikor anyámnak mondtam, hogy épp mangát olvasok, rámmordult, hogy hagyjam abba, olvassak vmi mást, nem lehet ebben élni... No comment...

Nálunk Apu kezd rá nagy ritkán a "Már megint rajzfilmet nézel?" szövegre... Szerencsé(jé)re azért nem viszi túlzásba

Engem sosem látnak, ha animét nézek Szépen bezárkózom a szobámba, és kész Én csak azt sajnálom az egészben, hogy nem tudom őket belevonni abba, mia engem is érdekel... Bár talán apámat még lehetne, de akkor csak megint egy újabb dolog, amiből anyám kiszorul (van már most is jópár ilyen.. ), újabb vitalehetőség, stb.

Ja, én sem mutogatom a szülőknek, mert minek. Mostohaapám néha beszól, ha látja, de nem nagyon hat rám. Nem sokat fáradok a generációs szakadák átugrálásával, túl nehéz lenne elmagyarázni nekik a dolgaimat úgy, hogy ők is megértsék, és akkor se tetszene nekik, ha tudnák miről van szó. Nyugodtan éljenek a saját korukban, és gondoljanak amit akarnak.

kukurbuki írta:Ja, én sem mutogatom a szülőknek, mert minek. Mostohaapám néha beszól, ha látja, de nem nagyon hat rám. Nem sokat fáradok a generációs szakadák átugrálásával, túl nehéz lenne elmagyarázni nekik a dolgaimat úgy, hogy ők is megértsék, és akkor se tetszene nekik, ha tudnák miről van szó. Nyugodtan éljenek a saját korukban, és gondoljanak amit akarnak.

Ez azért egy kicsit kemény, nem gondolod?
Én mindig legalábbis megpróbálom elmagyarázni nekik. Általában sikerül és meg is értenek, ha meg nem értenek meg akkor azt a magam hibájának tekintem.
(persze ez még nem fordult elő )

Szüleim mintha egyre jobban kezdene megbékélni az anime mániámmal.
S a körülöttem lévő emberkék is egyre jobban érdekli a téma.

Relunx

Én is próbálkozom a szüleimnél, és néha be is jön a dolog. De többnyire nem. Én nem is erőltetem, annak semmi értelme sem lenne.

A nagyelőadóban előttem ülő arc felnyitja a laptopot .hack//sign háttér , szünetben leültünk animétnézni hangosan mindenki sasolt mitcsinálunk és különbenis miért sikitózik valami kislány japánul. Elégedetten körülnézek és fennhangon megjegyzem: - igen függők vagyunk ééés? :P

Környezetemben élőknek fogalmuk sincs mi az anime, ami néha kissé idegesítő tud lenni
Öcsémet már próbáltam függővé tenni, volt hogy 3 napig a képernyő előtt ültünk mert végigsasoltunk egy sorozatot, ugyhogy ezzel nincsen gond
De a legtöbb ismerősöm még csak hirből se hallott japán rajzfilmekről
Persze ha mondom hogy Dragonball akkor..."ja, az..." és akkor van az a marha ari mosoly ami kissé lenéző akar lenni, de egyúttal teljes képet nyújt az illető jelleméről
Ja egy srác meg közölte velem hogy már nem néz animéket, mer tul nagy lett a őrület magyarországon az animék iránt, és nemszereti a felhajtást...
Hát nemtom ti hogy vagytok vele, de én szarok a felhajtásra, meg a nem felhajtásra is... animét azért néz az ember mer k***ajó

peris írta:

kukurbuki írta: Ja, én sem mutogatom a szülőknek, mert minek. (...) Nem sokat fáradok a generációs szakadék átugrálásával, túl nehéz lenne elmagyarázni nekik a dolgaimat úgy, hogy ők is megértsék. (...) Nyugodtan éljenek a saját korukban, és gondoljanak amit akarnak.

Ez azért egy kicsit kemény, nem gondolod? Én mindig legalábbis megpróbálom elmagyarázni nekik.

Én se mutogatom szüleimnek, de minek is? Nem akarok én megtéríteni senkit, csak annyit szeretnék elérni, hogy ne szóljanak be arra, amit csinálok, és ezt már sikerült is (na jó, a fater néha nekiáll pampogni, hogy "fiam, 20 évesen ezeket a meséket már el kellene felejteni", de újabban már ez sem jellemző). Elmagyarázni meg minek? És hogyan? (Ennek a szónak egyébként is olyan "tudálékoskodó" jellege van, az emberek meg nem szeretik, ha kioktatják őket, főleg, ha szülőkről van szó, nálunk legalábbis ^^)

Hogy ONtopic is legyek: egyik régi haverom, akivel már kb. egy éve nem beszéltem, múlt héten egyszer csak felhívott, és azt mondta, nem-e tudnék neki adni animét, mert ő nézi az A+-on a Yu Yu Hakusho-t, és nagyon tetszik neki, és tudja, hogy nekem sok animém van, meg már régóta benne vagyok a dologban, szóval hagy jöjjön már át és mutassak neki pár dolgot. Akkor adtam neki I"s mangát, tegnap este meg egy "promóciós DVD-t ^^" leírásokkal, AMV-kkel meg képekkel, hagy örüljön, és válasszon pár animét kezdésnek.

Shana írta:Persze ha mondom hogy Dragonball akkor..."ja, az..." és akkor van az a marha ari mosoly ami kissé lenéző akar lenni, de egyúttal teljes képet nyújt az illető jelleméről.

Dunno, amikor szóba kerül a DragonBall köztem és egy hasonló korú ismeretlen között, általában kiderül, hogy "Ja, azt én is szerettem" ^^

Surci írta:

Shana írta:Persze ha mondom hogy Dragonball akkor..."ja, az..." és akkor van az a marha ari mosoly ami kissé lenéző akar lenni, de egyúttal teljes képet nyújt az illető jelleméről.

Dunno, amikor szóba kerül a DragonBall köztem és egy hasonló korú ismeretlen között, általában kiderül, hogy "Ja, azt én is szerettem" ^^

Nálam szintén a "Ja, igen..." kezdetű szöveg is szokott jönni... Viszont egyik barátom múltkor mondta, hogy tök jó dolog, hogy én ezt szeretem, meg hogy nem rejtegetem. És kért vígjátékot, hogy ő is belenéz, úgyhogy - külső nyomásra XD - Ranma mangához tereltem...

Pár napja megismerkedtem egyik barátnőm (Edit) barátnőjével (Judittal), akiről kiderült, hogy ő is anime rajongó. Kaptam is az alkalmon és elkezdtünk beszélgetni. Már egy ideje csevegtünk, mikor valamelyikünk megkérdezte Edittől, hogy tudja e miről beszélgetünk...
Edit: Ja, azok a japán gyerekmesék...
Judit & én: Aaaaaaah, véged!!!

Az én családom sem örül neki, de szerncsére már elfogadták a tényt!
A tényt, hogy már nem tilthatnak el tőle. (Mint a gyerekeket. )

-----

Yui írta:Engem sosem látnak, ha animét nézek Szépen bezárkózom a szobámba, és kész Én csak azt sajnálom az egészben, hogy nem tudom őket belevonni abba, mia engem is érdekel... Bár talán apámat még lehetne, de akkor csak megint egy újabb dolog, amiből anyám kiszorul (van már most is jópár ilyen.. ), újabb vitalehetőség, stb.

Jó neked, hogy van tv a szobádban. Nagy szerencse!
Egy ideig engem is nagyon bántott, hogy nem tudom megosztani az örömömet a családommal. Aztán rátaláltam az Aoi Animére és a Mangazinra, és már nem érdekel.
Mert jó így!!!

Légyszi máskor egy hozzászólásban írj le mindent, mert nem örvend nagy népszerűségnek a duplapost.

Témához: egyre inkább nem foglalkoztat mit gondolnak arról, miket nézek. Nagyban nem érdekel, ki mit gondol az animékről vagy más rajzfilmekről. Még tavasszal megszereztem az Aladdint és az Oroszlánkirályt DVD-n, és mindenki tisztában van vele a környezetembe, hogy nyáron egy csomószor megnéztem mindkettőt :P. Egyetemen meg a szokásos rajzolásban vagyok. Fél előadás látja, hogy mesefigurákat rajzolok, de kit érdekel XD.

Engem csak öcsém szól le, hogy már megint ilyen japán sz*rokat nézek. Bár ő minden japán dologra ezt mondja, még a zenére is. De nem érdekel. Legyen csak el a drágalátós Eminem-jével meg a Linkin Park-kal, mert azokat meg én nem szeretem. De én nem szólom le őt ezért.

Surci írta:

peris írta:[Ez azért egy kicsit kemény, nem gondolod? Én mindig legalábbis megpróbálom elmagyarázni nekik.

Én se mutogatom szüleimnek, de minek is? Nem akarok én megtéríteni senkit, csak annyit szeretnék elérni, hogy ne szóljanak be arra, amit csinálok, és ezt már sikerült is (na jó, a fater néha nekiáll pampogni, hogy "fiam, 20 évesen ezeket a meséket már el kellene felejteni", de újabban már ez sem jellemző). Elmagyarázni meg minek? És hogyan? (Ennek a szónak egyébként is olyan "tudálékoskodó" jellege van, az emberek meg nem szeretik, ha kioktatják őket, főleg, ha szülőkről van szó, nálunk legalábbis ^^)
^^

Én se akarok megtéríteni senkit se, csupán elmondtam, hogy nekem miért tetszik és szerintem miért jó az nekem. Aztán persze jött az ellenérv is a szüleim részéről, de ez után csak simán felvilágosítottam őket az általános tévhitekről. Ennyi. Az elmagyarázni meg tényleg "tudálékos", de tudálékosnak lenni jó!

peris írta:Az elmagyarázni meg tényleg "tudálékos", de tudálékosnak lenni jó!

Legalábbis annak, aki tudálékoskodik. Azoknak, akiknek hallgatniuk kell, már nem annyira... A negatív reklám pedig nem minden esetben jobb a semmi reklámnál.

Szasztok! Új vagyok a fórumon.
Az anime mániám miatt esetenként gyerekesnek tartanak.
A rajzolásomat azonban széleskörűen elismerik.-Majd küldök\feltöltök valami fanartot.