Péter írta:Én egyáltalán nem éreztem úgy, hogy Kenshiro kalandját túl komolyan kéne venni, vagy hogy túl komolyan akarná, hogy vegyék.
Nem tudom, ez az egész "sötét jövő" setting, megfejelve Kennel, akinek az arcjátéka a konstans "citromba haraptam" szinten mozog, és csak annyira változik, mint Jean-Claude Van Damme-é, eléggé úgy jöttek le nekem, hogy ez itt most szó szerint
véresen komolyan akarja vetetni magát a nézővel. Poénok nuku, az epizódszereplők mind reszkető statiszták, akik az isteni Kentől várják a megváltást, és talán csak a random motorosok csalhatnak némi mosolyt az ember arcára, de ők is csak azért, mert szándékosan vannak félidiótán ábrázolva, hogy Ken tökössége annál jobban kiütközzön. Sounds like an old edition Afro Samurai to me.
Péter írta:Hogy minden részben a jók ledarálnak X rosszat? Igaz, de most ez egy olyan dolog, hogy mi másért, ha nem ezért ülsz le egy fight cucc elé? Egy Swarzenegger film elé se azért ül le az ember, mert mély filozófiai gondolatokat akar hallani, hanem azért, hogy azt lássa, hogy lövi/üti/robbantja szét a rosszakat. Igaz ez egy sorozatnál némiképp más tészta, hiszen ott húzzák mint a rétestésztát, de ez meg ezzel jár, marketing, szükséges rossz, hiszen a mercheket valahogy el kell adni. =) Ha azt nézed, ennél egy paraszthajszálnyival sem jobb az, ami mondjuk a Dragon Ball-ban volt, hogy 30-40 részen keresztül ütötték ugyan azt az ellent. Ráadásul még a Fist 2 széria, összesen 152 rész alatt letudta a mókát, addig a DB-t több mint 500 részig húzták, de a One Piece is közel jár már ehhez, és 10-éve csinálják, a Bleach 300-nál jár, és a Naruto is túl van a 400-on.
Schwarzeneggertől is azok amúgy a kedvenc filmjeim, ahol azért egy normális sztorival is megtámogatták a lövöldözést (a Terminátor sem csak azért lett világsiker, mert az összes Sarah Connort kinézi a telefonkönyvből, és játszi könnyedséggel főbelövi őket még a film elején), vagy esetleg, ha épp önmaga paródiája (Utolsó akcióhős, epic win movie
). A "normál" lövöldözős cuccokat inkább kerülöm, vagy legalábbis ritkán kötnek le. Bár hogy visszakanyarodjunk a témához, akciófilmben lehet azért bírom jobban ezt az egészet, mert azért két óra darálás mégis elviselhetőbb, mint sok epizódon át ugyanaz. Ráadásul amíg ott van egy kis szimpatizálási feeling ("szegény pasas egy szál stukkerrel akar szembeszállni egy csapatnyi terroristával? szurkoljunk már neki!"), addig a FotNS-ban, Elfenben, Afro Samurai-ban már az elején kiderül, hogy ő a legendás Északi Csillag Ökle/A MÁSODIK/Diclonius - az új faj, akiről már azelőtt megtudjuk, hogy mennyire az átlagember fölött áll képességben, mielőtt bármi más kiderülne róla. Emiatt sejtjük, hogy semmi izgalom nem várható a további részekben, hiszen mindenkit játszi könnyedséggel darál majd le a főszereplő. Szóval míg egy amcsi akciófilmben mondhatjuk, hogy "1 vs 1" a felállás (főhősnél is stukker, meg az ellenfélnél is), sőt, sokszor még a főhős kerül hátrányba (terroristáknál van 20 uzi, nála egy sima pisztoly), és így lehet érte izgulni, szorítani neki, addig ezekben a fenti cuccokban nem csak, hogy előre tudja az ember, hogy a főszereplő mindenkit lever (azt az akciófilmben is tudja
), de még élvezni sem nagyon lehet a jeleneteket, elvégre hol abban az élvezet, hogy magánál 10x gyengébb ellenfelet öl halomra? Kiszámítható, unalmas, és még gyors is, az egyenlőtlen küzdelem bemutatása csak akkor szokott jól elsülni, ha a főhős van hátrányban.
Péter írta:Elfen Liedhez hasonlítgatáshoz pedig a vérbőség, vérengzés kevés, mert ilyen alapon jó pár animét ide lehetne még sorolni, mondjuk kapásból a Berserket is. Egyébként ha már feljött, az Elfennel se az a fő gond, hogy van, bár a mondanivaló és a kivitelezés köszönőviszonyban sincsenek egymással, hanem hogy van egy elég népes, retard rajongótábora, akik kötik az ebet a karóhoz.
Persze, van még jópár olyan sorozat, ami pusztán vérrel akarja eladni magát, és speciel a Berserk mangára is pont ezért írtam, hogy az Eclipse után folyamatosan vált egyre élvezhetetlenebbé. Amíg Gatts a Sólymokkal volt, láthattunk egy egész jól felépülő sztorit, ráadásul mivel még mondhatni "tanuló" volt, meg nem volt a kezébe ágyú építve, és hasonlók, ezért még izgalmasak voltak a csaták, lásd amikor Griff és ő ketten sem bírtak Zoddal, vagy a híres "Gatts vs 100 katona" harc. Ezekben volt izgalom, feszültség, és csak sejteni lehetett, hogy "valszeg XY nyer, mert ő a főszereplő", de legalább nem volt unalmas a harc. Eclipse után meg feltápolódik, és hiába küldenek már rá démonokat, minimum Apostolnak, vagy Godhandnek kell lennie az ellenfélnek, hogy legalább minimálisan érdekelje az embert, hogy mi is lesz, mert a krokodilemberek, mézeskalácsszörnyek, óriásdarazsak már kb. csak bemelegítésnek jók. Persze nem lenne ezzel gond, ha mellette mondjuk haladna a történet, de ugye tudjuk, hogy mi lett belőle...
Az Elfennel amúgy nekem spec nem a retard rajongótáborral volt bajom (igazságtalanság lenne bármilyen sorozatot pusztán a fanok alapján megítélni, másrészt hülye rajongók
minden fandomban vannak XD), sokkal inkább azzal, hogy 0 történet, 100% vérengzés, hülye jelenetek (bepisilős, meg műlábat dobálós részek), irreálisan eltúlzott jellemű szereplők, meg az, hogy a főhősnő egy olyan gyilkológép, aki minden embert el akar pusztítani, és egy ilyen mocsokkal kellene a nézőnek azonosulnia. (Mintha a Terminátorban azt várnák, hogy a gépeknek szurkoljunk.)
Egyébként visszatérve a retard fanokra: Berserknél is van egy csomó ember, aki szerint ez még most is egy "epikus fantasy sztori", csak azért, mert "ez a Berserk, amit Miura ír!" mondhatjuk, hogy a manga címe, meg a mangaka neve adja el az egészet még ma is, miközben épkézláb sztorit már 10-20 éve nem írt. Ettől persze még a Golden Age arc továbbra is jó marad.
Péter írta:Harchoz meg annyit, hogy az animében nyilván el van túlozva, de speciel olyan ütések tényleg vannak, amik a tested gyenge pontjaira összpontosítanak, és kábítani, bénítani, sőt ölni is lehet velük, ha megfelelő helyen és erővel talál el, tök mindegy milyen izomzatod van. Ha ezen valaki kiakad, akkor azon is ki lehet akadni, hogy a DB-ben majommá alakulnak és bolygókat robbantanak fel, meg a One Pieceben olyan powerokat kapnak gyümölcsöktől, hogy kinyúlik a lába 50m-re, meg Minitaurosá alakul, viaszember lesz, stb.
Persze, hogy vannak, és néha még egy live cuccban is elég hülyén alkalmazzák őket. Ez az egész "el tudom találni azt a pontodat, amitől azonnal meghalsz" akkor veszi ki jól magát, ha mondjuk két olyan ellenfél harcol, akik mind a ketten birtokában vannak ennek, és akkor lehet szurkolni, hogy ki üti hamarabb mellkason a másikat. Fist-ben nincs ilyen, sőt, még az előző videón látszik is, hogy ha egy másik ki is próbálja a "tízfogást", vagy bármi ilyet, akkor is az ő feje robban fel. XD (Tényleg, ha tele van a test kritikus pontokkal, miért folyton a fejük robban fel? XD) Apropó, Kill Bill 2 végén, SPOILER:
haverommal csak néztünk, hogy miután a főcsaj végigverte rohadt látványosan az összes "bosst", végül leül teázni Billel, aztán ellövi ő is ezt a hülyeséget, hogy "megtanultam a fogást, 10mp múlva halott leszel", és tényleg. Még egy ilyen "anticlimatic" endinget... DB-ben és OP-ben ez teljesen jó volt, mivel a majomforma kezdetben Gokunak pont hátrány (ugye irányíthatatlan vadállatá válik, aki a társaira is veszélyt jelent), Gohannál dettó, Vegitánál pedig úgy jön elő, mint aki már képes uralni ezt a a formát, emiatt ismét a főhősök kerülnek hátrányba. Az OP-ben pedig még ennél is jobban oldották meg, mivel a legtöbb kari megevett valamilyen ördöggyümölcsöt, amitől kaptak
egyféle szuperképességet, így kissé "kő-papír-olló" stílusban még agyalniuk is kell, hogy épp hogyan lehetne a másikat leverni. Nem beszélve arról, hogy tudtommal mindegyik gyümölcsnek van valami hátránya, konkrétan mindnek az, hogy a fogyasztója elsüllyed a vízben, ami egy kalózos sztoriban elég szívás tud lenni, de ennyire mélyen nem merültem bele, majd valaki kijavít, ha tévedek. A Fist-ben az a gond, hogy Ken kritikus pontos izéje semmilyen hátrányt nem jelent neki, ellenben Supermanné változtatja, és mivel senki más nem képes rajta kívül normálisan használni ezt, még méltó ellenfele sem nagyon akad.
Péter írta:Karakter dizájnra kitérve, szerintem a kiszuperált chopperekkel közlekedő, izmos, tüskés páncélt viselő ürgék, akik feszítővassal, lefűrészelt duplacsövű shotival (ami kivételesen méretben, funkcióban is hajaz az eredetire) késsel, na meg a puszta öklükkel tevékenykednek, valahogy jobban néz ki, mint a mostani Sebastian kinézetű piperkőc homárok pozőrködése.
A karidizájnra speciel egy rossz szót nem szóltam, igazából nincs is ezzel gond, csak látszik, hogy velük is a "kemények vagyunk, mint a Rambo3!" feelinget próbálták erősíteni, meg a "Sooo serioouuus!"-t.
Bár mondasz valamit, 1-2 félhülye, és feleslegesen keménykedő motoros (lásd fentebb linkelt videó) hasonlóan humoros tudott lenni, mint mondjuk a Kuroshitsujiban Sebastian meg a többi pozőr bish "alakítása". XD
Péter írta:Nem sok reményt fűzök hozzá… Slayersnek se tett jót az elővétel X-év után.
Na igen, túl sok reményt már a manga miatt sem fűzök hozzá, csak arra leszek kíváncsi, hogy vajon a fightok elég látványosak lesznek-e, illetve mennyit dolgoznak fel az időközben kijött 10-20 kötetből. (Egy Hellsing OVA színvonalú animációval elnézegetném a cuccot, bár lehet, hogy ez hiú remény.
)