Surci írta:Titkosnak előre szólnék hogy nem szükséges jelenetenként kielemezni a Monogatarit, azon már túlvagyunk a topicjában
Á, azt nem tenném, egyrészt, mert megígértem, hogy most már lógva hagyom a Nyomigatari franchise-t, másrészt, mert ahogy te is írod, ott a teljes topic, ha valaki kíváncsi, hogy mi a bajom vele. XD (Harmadrészt meg a Kaller előtti PM-emben, amikor nekem is ugyanezt a kérdést tetted fel, amit itt most a nagyérdeműnek, megint jó részletesen kielemeztem csak neked, hogy én és Péter miért érezzük "álművészkedősnek" a sorozatot, szóval ezzel kapcsolatban már úgy vagyok, mint a "Miért cseszte el Szirmai a Pónis videót?" kérdéskörrel: már leírtam vagy ötször ötféleképpen, ha valaki még ezek után sem érti, azzal nem tudok mit csinálni. XD)
Viszont szerencsére azt nem ígértem meg, hogy magát a Shaftot, mint stúdiót hagyom békén, úgyhogy szerintem se' a Monót elemezgessük megint századjára, amikor a többi cuccaiknak még annyira be sem szóltam eddig, pedig azokon is van ám mit elemezgetni.
(Btw, annak örülök, hogy tulokos is a "nem értem, mit esznek a fanboyok a Shafton" tábort erősíti, mert sajnos "mi" vagyunk kisebbségben, szemben az internet tatárhorda-méretű "SHAFT IS ART!!!!444" fanboyseregével.)
Surci írta:Kicsit más, és nem is konkrétan neked címzem, csak sokadjára kerül elő: a ShaftArt mint nemművészi álművészet. Az oké hogy valakinek nem jön be ez az ábrázolási stílus, de sosem tudtam hová tenni, amikor azt hozzák fel ellene hogy "művészkedni próbál de nincs mögötte tartalom". Attól hogy egy kicsit formabontó az ábrázolásmód a szokott (számomra dögunalmas) tucatdizájnhoz képest, még nem lesz "művészi" ami mögött csak emiatt valami extra tartalmat kéne keresni. A hatásvadászatot elismerem, de egy Arakawával vagy egy Monogatarival hiába bűvészkedne bármelyik stúdió akár tucatdizájnnal, nem lenne tőle tartalmasabb, így meg ha nem is nagy szám, a magamfajtának pont ezért épp fogyasztható. Ízlésről nem fogok vitát nyitni, nekem oké ha valakinek nem jön be, de a ShaftArt-haterek magyarázzák már meg nekem mit is kerestek ebben az ábrázolásmódban amit végül nem találtak meg, emiatt kiábrándulva belőle? Vagy az zavar titeket hogy CSAK emiatt egyes fanok hajlamosak tartalmat képzelni a nagy lufi mögé? Szvsz olyasmi ez mint mondjuk a Ghibli-dizájn, lehet vele Momonoke Himét meg Ponyót is csinálni, mégis érezhetően több és jobb az egyik, mint a másik.
Itt picit több dolgot keversz össze. Nyilván van olyan is, aki "keresett valamit" a Shaft cuccokban és azért ábrándult ki belőlük, mert azt végül "nem találta meg", de ahogy már a PM-ben is írtam, én már akkor is boldog lettem volna, ha mindegyik sorozatuk csak annyi dolgot váltott volna be, amennyit "megígért". Pl. a Madokával kapcsolatban speciel pont nem értünk egyet tulokossal sem, mivel én ott már
bőven meg voltam elégedve a cuccal úgy összességében, ugyanis én láttam sajnos előtte nem egy
másik Shaft animét is és ahhoz képest a Madoka még egész jól "összeállt". XD Persze tökre meg tudom érteni, ha valakit ebben is idegel mondjuk a boszivilág megjelenítése, vagy úgy érzi, hogy a fausti mondanivaló nincs kellően kidolgozva benne, stb-stb., na de azért itt legalább volt egy történet, voltak kidolgozott karakterek és a szürreális mindfuck
ezekhez mérten volt jelen benne, tehát pl. a fura látványvilág csak akkor jelentkezett általában, ha boszilanden jártunk, nem mondjuk a Mamis-teás szövegelések alatt vágtak be epilepsziás képeket, meg ilyesmi.
Szóval a Madoka nálam még bőven jó volt, pláne úgy, hogy itt
tényleg volt min filozofálni, volt egy alapvetően eléggé darkos sztori, stb-stb. Ami engem felbasz a Shaftban, az az, amikor ugyanezt a megvalósítást próbálják
hárem-ecchi-SoL cuccoknál ellőni. (Havernak egyszer azzal poénkodtam, hogy ha a K-ON-t a Shaft licenszelte volna, tutira bibliai idézeteket, meg hasonlókat vágtak volna bele minden második jelenetbe, annak is ugyanannyi értelme lett volna, mint amikor pl. a Nisekoiban egy beszélgetést öt különböző kameraszögből vesznek fel... XDDDDD) Szóval érződik az nagyon, hogy csinálnak mondjuk egy original animét, amit eleve úgy építenek fel, hogy helye legyen a "művészkedésüknek" a sztoriban, vagy pedig fognak egy sima, átlagos SoL mangát/LN-t, amibe aztán görcsösen beletuszkolnak hülye képi "poénokat", kamerarángatást, stb. Utóbbi nem csak idegesítő és oda nem illő (szvsz), de totálisan meg is akasztja az adott jelenetet, úgymond "kiránt" a sztoriból, hiszen pl. egy párbeszéd során a szereplők arcát szeretném látni, nem az orrszőrüket, vagy a korpát a hajukban (bocs
) a hülye kameraállásoknak köszönhetően... XD
Itt van pl. ez a Nisekoi jelenet, ahol aztán szintén van minden: gyors vágások, szemre ráközelítés, segges szoknya bele a kamerába (miközben a csaj leülése alá olyan hangeffektet vágnak, mintha minimum egy Boeing szállna le...), sőt, még egy "némafilmes" megoldással is élnek, vagyis a szereplők valami "gondolatátvitellel" kommunikálnak, amit úgy oldottak meg Shafték, hogy fekete képernyőre írják ki szöveggel, hogy épp mit gondolnak a szereplők, mert gondolom a sima "visszhangos" megoldás túl kommersz lett volna őigényességüknek... -__- És ez csak az első egy perc volt, de ha valakinek van még hozzá idege, végigtolhatja mind az öt percét a videónak, tuti lesznek még benne ilyen dolgok. Mindezt egy olyan háremmangából készült animében, ahol a "nagy bonyodalom" kb. annyiból áll, hogy a srác végül a 3-4 csaj közül kit fog választani. Komolyan, tutira szükség van egy ilyen cuccban ehhez hasonló megoldásokra? Nem lehet, hogy csak azért nyomják így tele hasonlókkal, mert különben mindenkinek egyből leesne, hogy ez semmivel sem komolyabb (pláne nem "művészibb") mint mondjuk egy Haruhi?
És most nem is arra gondolok, hogy nem tetszik úgy összességében az ábrázolásmód, mert pl. a karadizájnnal semmi gondom, vagy pl. a hátterek a Monogatari cuccokban is gyönyörűek (meg akkor ennyi erővel "álművészkedéssel" vádolhatnánk a Gankutól kezdve a Panty & Stockingig elég sok animét, amiknek a "kommersztől" elütő a látványvilága), viszont a Shaftnál 10-ből 9-szer annyira érződik, hogy szinte semmi nincs mögötte, az egész egyfajta "önmaszturbáció". Az egész stúdió működése kb. M. Night Shyamalay filmjeire emlékeztet, ahol ilyen ködösítős, össze-vissza hordott sztorival próbálja a fazon mindig misztikusnak beállítani az adott helyzetet, de a végére bizony rájössz, hogy jól át lettél baszva, mert ebben még annyi sincs, mint amennyi lehetett volna. (Életem egyik legnagyobb filmes csalódása volt pl. "A falu", akkora ziccert így elkúrni...) A Shaft hasonló, csak ők meg mindig megvesznek valami "trabantot", aztán rendesen "átfestik" és megpróbálják porschének eladni. :P
Btw, itt van pl. a
Maria Holic openingje, Vágó Úr, szeretnék telefonálni, hívjunk fel egy Shaft-fant, aki majd jól elmagyarázza nekünk, hogy milyen művészi utalások vannak a "Paint it red" feliratban, az egyik csajjal gitározó másik csajban (izé, hapsiban, de ez most mindegy... XD), vagy a látványvilágból amúgy teljesen kilógó full CGI "próbababák" seregében. Mert szerintem ez is megint csak önfelszopás, annyira érződik az egészen ez a "MI TELJESEN MÁSOK VAGYUNK, MINT AKÁRMELYIK MÁSIK ANIMESTÚDIÓ, IMÁDJATOK MINKET!", hogy az már szánalmas. Ja és "természetesen" ismét egy "nagyon komoly" darabnál lövik el ezt, ezúttal egy all-girls schoolba beköltöző leszbi kalandjairól lesz szó, aki beleszeret egy nőnek öltözött srácba. Ugye milyen súlyos és mély történet, egy ilyen aztán megérdemli a művészkedést és totálisan illik is hozzá... :P (...not) Szóval na, ez valami Lain vagy NGE-szerű sztorinak még talán jól állna, de mondom, én még egy Madokánál is okésnak vettem, viszont ne röhögtessék már ki magukat ennyire, hogy mindenféle hárem-moe izéket próbálnak itt művészetnek beállítani. Szal ha én bármit is "elvárnék" egy ilyen képi világ után, az minimum az lenne, hogy legalább valami közepesnél jobb/eredetibb sztorit kapjunk, ne egy ilyen "all style, no substance"-szerű izét.
És igen, még erre jönnek rá az általad is említett fanboyok, akik meg tovább "mesélik" ezt a hülyeséget, hogy márpedig a Shaft artot csinál és ha neked nem jön be, akkor bizony te vagy a túl hülye ahhoz, hogy befogadd ezt a magasművészetet, hát nem tudom... :P Én meg akkor mondhatnám, hogy elég gáz az olyan fan, akit már szimplán egy ilyen sajátos (jellemzően ugyanannak a 2-3 elemnek az ismétlődéséből álló) látványvilággal úgy meg lehet etetni, hogy utána akármilyen kommersz háremszart megeszik, pusztán azért, mert "Shaft-feelingű".
Btw, a Ghiblihez azért nem hasonlítanám, mert az "csak" egy karakterdizájn, olyan meg mindenkinek van, van egy Rumikónak, van egy másik a KyoAninak, stb. A Shaftnak nem ez van, hanem ilyen "sajátos hülyeségei" (amikre itt fentebb linkeltem is példákat), amik számomra egy szimpla SoL beszélgetést is közel élvezhetetlenné/nézhetetlenné tesznek. Ennél jobban nem tudom elmagyarázni, esetleg gondolj arra, hogy ahogy téged pl. azok szoktak felidegelni, amikor mit tudom én, lolikkal próbálnak komoly sztorit előadni, úgy másokat meg az zavar, amikor egy alapvetően szög egyszerű animét a stúdió próbál "feljebb hypolni", mint amilyen valójában és ezért nem szégyell semmilyen vizuális parasztvakítást bevetni, hogy az átlagpistike rögtön van Gogh-fannak érezze magát, meg "igényes animefogyasztónak". XD
Mondjuk nem csak a Shaft csinál ilyesmiket, csak ők csinálják
sorozatosan. Pl. ott volt pár éve az Aku no Hana, ami szintén nem indokolta volna azt a rotoszkópos rémálmot, amit végül kihoztak belőle, na de ennyi, volt annak a stúdiónak egy ilyen dobása, reméljük, hogy nem is lesz több. (Amúgy állítom, hogy a Berszark "sajátos" CGI-je is tuti valami olyasmi akart lenni, hogy "idézzük meg Miura mester reális-mangás ábrázolásmódját!", csak csúnyán visszaütött... XD) A Shaft annyiból gázosabb, hogy ők erre álltak rá, mint ahogy pl. a KyoAni a moéra és pluszba még egy masszív fanboysereg szopja is a f...filmográfiájukat. XD
Na, én úgy kb. ennyi tudok erről mondani, majd még tulokos lehet, hogy kifejti a mondandóját, bár nála nem tudom, hogy a Madoka mellett látott-e még egyéb "Shaft-remekműveket", mert azért úgy "üt" igazán a munkásságuk.
(Ha csak a Madokát látta, akkor még tök olcsón megúszta... XDDDD)