Én is akartam ilyen témát nyitni, de majd csak ha a végére értem a mangáinak (mondjuk az nem holnap lett volna ). Mindegy, a lényeg, hogy Rumiko 4ever, a kedvenc mangakám, a kedvenc mangáim tőle pedig: Inu Yasha, Ranma 1/2, Urusei Yatsura. 
De a többit is nagyon szeretem. 
Ismered az Urusei Yatsurá-t vagy a Mermaid Saga-t?MaKo írta:Én meg szinte csak a Ranmát szeretem =)
Jah ^^. Urusei Yatsurát nem bírtam sokáig, a főszereplő srác nem volt szimpatikus egyáltalán ^^ ez van. A Mermaid Saga meg nem az én gyomromnak való volt. Mondjuk rég olvastam, de befejezni nem vitt rá a lélek ^^. Egyszerűen nem jöttek be ^^''''. Persze megértem én, hogy van aki imádja, tesóm nagy kedvence is Rumiko. ^^nOOdle írta: Ismered az Urusei Yatsurá-t vagy a Mermaid Saga-t?
Végre v.ki ismeri! & nem szereti... T.T *brűhűhű*MaKo írta:Jah ^^. Urusei Yatsurát nem bírtam sokáig, a főszereplő srác nem volt szimpatikus egyáltalán ^^ ez van.
Öö, melyiket? Urusei Yatsurát igazából mangában nem olvastam, csak animében, így töredelmesen bevallom, nem tudok a mangájáról véleményt mondani, de annyira nem kötött le, hogy mangában is utánaolvassak ^^. Mondom, animében a főszereplő fiú vhogy olyan... nem szimpi volt, úgyhogy nem néztem tovább. A Mermaid Saga első kötetét olvastam, de huhh... jó rég ^^. Kb. öt-hat éve lehetett. Úgyhogy sok mindenre nem emlékszem, de nem volt egy könnyű esti olvasmány, az biztos.nOOdle írta: Meddig olvastad? ^_^ /Ataru nagyon kiakaszt6ott! =D /
Most miért, nekem bejönnek a rajzai, láttam már művészibbet, de pl. a nekem legszimpatikusabb (és legkawaiibMaKo írta:Én meg szinte csak a Ranmát szeretem =) Mondjuk Rumikot ha szeretem, akkor se a grafikájáért^^" Akkor már inkább az ötletességéért, báár... Hát a Ranma mindenképp az egyik legötletesebb mangája IMHO.
) női szereplőket ő rajzolja. (Mondjuk én elfogult vagyok. )Pedig Ataru egy hatalmas egyéniség, csak az anime kb. az első 20 részben elég érdekes karakterdesing-al rendelkezik, és ezt pont Ataru szenvedte meg a legjobban.MaKo írta:Öö, melyiket? Urusei Yatsurát igazából mangában nem olvastam, csak animében, így töredelmesen bevallom, nem tudok a mangájáról véleményt mondani, de annyira nem kötött le, hogy mangában is utánaolvassak ^^. Mondom, animében a főszereplő fiú vhogy olyan... nem szimpi volt, úgyhogy nem néztem tovább.
Az egy dolog, hogy az animében az összes szereplő kb. fiatalabbnak néz ki jóval, mint 17, de Ataru egyszerűen ronda lett (jó, a mangában sem egy bishounen, de sokkal jobb), folyton nyáladzott, és hasonlók, a mangában nem láttam, hogy ilyesmit csinálna. (Tudom, így viccesebb, de azért ne úgy csináljunk valamiből poént, hogy az a karakter rovására menjen. 
) Az anime szerintem úgy a 30. rész körül éri el a manga szintjét. (Azért persze azt is szeretem. ) Az, hogy nőcsábász, mindenkinek visszaszól, és nagyon ritkán mérlegel, szerintem feldobta a hangulatot. Pont ezért nem szeretem ^^ Szerintem túlzás volt amit néha csinált. Mert érted, Ranma is bunkózik, meg nagyon tud pokróc lenni, de a vak is tudja hogy szereti Akane-t az első percektől fogva^^ Egyszerűen... tudod. Meg a Ranma nagyon, 'szal már annyira kavalkád, hogy nagyon jó és újszerűen baromság ^_^ (jó értelemben!). Csak aztán mondjuk én azt is meguntam, első pár seasonig bírtam, meg az OVA-k mind nagyon jók voltak, de tovább nem jutottam vele. De a Ranma olyan "örök" sztori, történetvonala annyira nincs is, a karakterek sztem olyanok hogy azok már maga a "sztori", annyira kerekek, meg viccesek, hogy viszik előre az eseményeket. Ami nem is baj, meg ez így jó, csak egy idő után én spec meguntam ^^. (Azért szakítás barlangja örök klasszikus lesz nálam, a kedvenc Ranma poénom XD Az hihetetlen jó lett ^_^).Titkos írta:egyedül akkor voltam rá dühös, amikor dúrva volt Lum-al, de szerencsére ez idővel változott nála.
A mangái viszont jók, sztem tussal csinálja őket. Határozott vonalak, látszik hogy tényleg csont van a bőr alatt, nem torzak, illenek a történethez. Mert pl. Ranmához nem lenne jó sztem egy ilyen túldizájnolt dolog, mert az elvonja a figyelmed a karakterekről meg a sok viccről ami benne van. Tehát nem rossz az artwork, jó ez így ahogy van.csak nem kedvencem ez se.
Az már kicsit durva volt számomra^^;;
Igen, értem, hogy mire gondolsz, de hidd el, hogy Ataru is szereti Lum-ot, csak mellette még az összes többi nőt is, és ezért kicsit nehezen mutatja ki az érzelmeit Lum iránt.MaKo írta:Pont ezért nem szeretem ^^ Szerintem túlzás volt amit néha csinált. Mert érted, Ranma is bunkózik, meg nagyon tud pokróc lenni, de a vak is tudja hogy szereti Akane-t az első percektől fogva^^ Egyszerűen... tudod.Titkos írta:egyedül akkor voltam rá dühös, amikor dúrva volt Lum-al, de szerencsére ez idővel változott nála.
Meg gondolj bele: ha a szüleitől folyton azt hallja az ember, hogy "bárcsak meg se' születtél volna!", az osztálytársai szintén sokszor kívánják a pokolba, ha történik valami szerencsétlenség a városban azt is rögtön rákenik + még ott van a saját szerencsétlensége is, nem csoda, ha egy idő után bunkó lesz szinte mindenkivel. Nekem az "abszolút nem érdekel, hogy más mit gondol rólam" illetve az "azért is megmutatom" mentalitása is bejött. (Más minimum magába roskadna, esetleg elgondolkodna, hogy "talán mégis meg kellene változnom", de Ataru nem az a fajta. ) Személyes véleményem, de szerintem Lum is emiatt találja őt vonzónak, illetve azért, mert ő áll hozzá a legközelebb és látja, hogy a szíve mélyén ő is jó ember, a nemtörődömsége csak a felszín. Ezzel egyetértek, a színes rajzai közül már láttam néhány "dúrvát", bár szépeket is, úgyhogy ezzel úgymond "megbékéltem".MaKo írta:Artworkja meg szimplán nem jön be, főleg a színkezelése nem. Borzalmas Inuyasha rózsaszínben
Ettől persze a rózsaszín Inu Yasha még nekem sem tetszik, csak úgy, mint az egyik borítón lévő "kirúzsozott" Naraku vagy Sesshoumaru. A fekete-fehér rajzai viszont nagyon tetszenek, azoknál egy negatívum sem jut az eszembe. 
Az egyes fejezetek nyitóképei, ahol a cím is van, pl. nagyon szokott tetszeni, illetve van egy-két pillanatképe, amik szintén nagyon szépek (pl. amikor Kagome először találkozik a fához szögezett Inu Yasha-val, vagy Ranma és Shampoo első csókja).Yah; Ataru szereti Lum-ot, de ez csak nagyon szélsőséges helyzetekben derül ki. Ekkor látni igazán, h mindent odaadna érte... =)Titkos írta: Igen, értem, hogy mire gondolsz, de hidd el, hogy Ataru is szereti Lum-ot, csak mellette még az összes többi nőt is, és ezért kicsit nehezen mutatja ki az érzelmeit Lum iránt.
Igen, én is pontosan erre gondoltam.nOOdle írta:Yah; Ataru szereti Lum-ot, de ez csak nagyon szélsőséges helyzetekben derül ki. Ekkor látni igazán, h mindent odaadna érte... =)Titkos írta: Igen, értem, hogy mire gondolsz, de hidd el, hogy Ataru is szereti Lum-ot, csak mellette még az összes többi nőt is, és ezért kicsit nehezen mutatja ki az érzelmeit Lum iránt.
A rövid történetei közül én is olvastam párat, a Rumic World-ből a Fire Tripper-t, és a Those Selfish Aliens-t (szinténMaron írta:[...]
), illetve a Rumic Theater-ból az Excuse me for being a dog!-ot, ez utóbbi egy kissé Ranma-feelingű történet egy srácról és az apjáról, akik kutyává változnak, ha elered az orruk vére. (mint tudjuk, ez egy mangában elég sűrűn megtörténik )
Pedig hát nagyon jó mangaka.Mivel le volt zárva...Ryou írta:Egyébként az már kicsit durva, hogy közel 1,5 éve nem írtak ebbe a témába.
Emlékeim szerint a manga témában nyitotta nOOdle, aztán az archivált topicok közé rakták, most meg ide került. ^^" Dehát a Watase és Arina topicokban is a mangakák műveiről beszélnék, és csak másodsorban róluk. ^^" Egyébként simán lehetne Rumikoról is ugyanannyit beszélni, csak sajnos mostanában a legtöbb embernek Rumiko=IY, ami azért szomorú.Edina-chan írta:Nem hinném hogy róla annyit lehetne beszélni, inkább csak a műveiről, de azoknak van külön téma. ^^'
(főleg, hogy abból is inkább csak az animét ismerik, ami azért helyenként eltért a mangától) A Ranmát még elég sokan szeretik, bár a topicja annak is halott, MI-t ismeri 1-2 ember, az UY meg végképp totál homály, max képeken látták Lumot. Mellesleg az UY-vel nem értem mi baja mindenkinek, az egy dolog, hogy az első pár kötet nem az igazi, de utána simán Ranma-szintű lesz, és nekem az Ataru-Lum páros 100x szimpatikusabb a Ranma-Akane-nál. Apropó, ha már Short Story-k: a Maris the Chojo-ból sajnálom, hogy nem lett egy hosszú manga, kicsit olyan volt, mintha Slayers lenne az űrben, és Rumiko még amúgy sem csinált vérbeli sci-fit. (Az UY nem normál sci-fi, mixelve volt fantasyval, és japán mitológiai lényekkel.)