Surci írta: ↑2017.04.05. 15:03
A PP társadalomképe nekem pont azért tetszik jobban a legtöbb disztrópiánál, mert semmiféle elnyomással nem operál (nem totalitarizmus mint mondjuk az 1984-ben, nincs kikényszerített gondolatrendőrség mint az Equilibriumban, nincs olyan szintű genetikai és társadalmi tervezés mint pl. a Szép új világban, stb...), ellenben mindenkinek azt nyújtja, amitől ténylegesen elégedett lehet az életével, levéve a vállukról minden felelősséget.
Az elmúlt napokban azon agyaltam, hogy minek is lehet nevezni ezt a rendszert, hát okosabb nem lettem, de azért leírtam amire jutottam.
Elsőre talán furcsán fog hangzani, de a PP világa (és itt és a következőkben csak Japánt értem alatta) egy nagyon radikális forradalmi vízió megvalósítása. A forradalom célja pedig nem más, mint az emberi természet megreformálása vagy inkább a biopolitika legmagasabb való űzése. A történelem során már páran próbálgatták ezt több-kevesebb céllal. Itt azonban ezt tökélyre fejlesztették, és ahogyan mondjuk az iszlám radikális forradalmárok úgy ők se nagyon változtattak a látszaton: parlament az van pipa, magán tulajdon (még van) az van pipa sőt szinte biztos, hogy császárságot sem bontották el.
I.Minek lehet nevezni a Szibilla rendszert?
Mivel ilyen még nem létezett a történelem folyamán, így precíz fogalmat nehéz találni rá, de több mai is használatos fogalommal talán körbe írható, hogy mennyire is kiterjedt ez a hálózat.
1, Árnyékkormány. Bár hivatalosan senki nem választotta meg őket, de mégis annak lehet őket tekinteni, hiszen a mozifilmből kiviláglik, hogy még az ország külpolitikáját is befolyásolni tudják. További érdekesség, hogy a minisztérium vezetője egy és ugyan az a személy, tehát neki párton kívüli személynek kell lennie, akit minden politikai oldal, elismer. Nyugodtan kijelenthető, hogy a felelős kormányzat megszűnt létezni. Könnyen lehet, hogy maga a Szibilla rendszer egyfajta árnyék shogunként igazgatja az országot.
2, Demokratikus centralizmus. A rendszer tagjai egy vita keretén belül megvitatnak egy témát. A vitában mindenkinek ugyan annyi joga van, és bármelyik fél elmondhatja gondolatait az ügyről. A tanácskozás addig folyik, míg ki nem alakul egy egységes álláspont vagy legalábbis meg nem szavaznak egy hivatalos konszenzust. Ezek után a tanács tagjai már nem térhetnek el a döntéstől.
3, Kettős végrehajtó hatalom. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalmat két különböző ember két különböző státusszal látja el. A PP világában még mindig létezik a miniszterelnöki intézmény, de sok kérdésben és ügyben a Szibilla rendszer jár el.
4, Kollektív vezetés. A lényege, hogy a vezetés nem egyetlen egy ember kezében összpontosul. A Szibilla-t úgy is fel lehet fogni, hogy a kollektív vezetésnek is köszönhetően nem tud senki tejhatalomra kerülni a rendszeren belül, így ha valaki még egyeduralomra is törne a többség a rendszeren belül talán elég erőt tudd felmutatni ellene.
II.A rendszer társadalmi szerződésének sikere három tényezőből tevődik össze, amikből kvázi már-már egy tökéletes jóléti állam sejlik fel:
1, Erkölcs. A rendszer gyakorlatilag felszámolta az erőszakszerveit. A konform-uniform viselkedés szinte magától kikényszeríti a drogok vagy éppen magán erőszak elhagyását. Ahogyan a movieból kikövetkezhetjük, a társadalom büszke lehet saját erkölcsi erejére, hiszen az országukban rend és béke honol nem kérdés, hogy jelenleg az erkölcs nyert ebben az országban.
Azzal, hogy a rendszer nagyon sok mindenben dönt a polgára helyett a tolerancia/intolerancia szint megváltozik. Manapság mindenki saját maga értékeli, hogy egyes cselekedetek mennyire drasztikusak vagy sem. Mit tolerálunk vagy mit nem. A rendszer helyettünk dönt ebben is, tehát ha valami nem tetszik számunkra, de a rendszer nem szól, azt még tolerálni kell. De mivel mindenkinél ugyan akkor jelez a rendszer így senki sem érzi azt, hogy egyesekre más törvények hatnak, mint rá.
2, Politikai forradalom. Az erkölcs részét talán nem kell magyaráznom, de mi van a másikkal? Mivel a Szibilla rendszer maga választja ki azokat az embereket, akiket alkalmasnak ítél politikai pályára, így a szavazok, joggal hihetik el, hogy a legmegfelelőbb jelöltek közül választhat. Azt hiszem mi is szívesebben szavaznánk olyan jelöltekre, akikről tudjuk, hogy erre a pályára lettek tudományosan kiválasztva semmint azért mert épp megfelelő színben indul.
3, Szex. Egyrészt a technológia fejlődésével a nemi együttlét és a szerelem határvonalai egyre jobban elhomályosodnak másrészt a Szibilla már a párválasztást is tökélyre fejlesztette. Ezzel kvázi az emberi lét egyik legnagyobb problémájáról vette le a terhet.
III. A rendszer előnyei
Természetesen a forradalom győzelme érdekében az emberek önként mondtak le bizonyos alapvető jogaikról. Így ebben a világban az állam tudja, hogy ki hol és mikor van. Tisztában van lelki egyensúlyával, kvázi mindenkiről tudd mindent. Mondhatni a mindenért cserébe mindent add. A legtöbb totalitárius rendszer (csak szeretett volna) mindent tudni, de nagyon keveset tudott érte adni. Ezért nem csoda, hogy a polgáraik hamar elfordultak tőle.
1, Biztos jövő kép. Már akár fiatal korban is felismerheti egyik másik állampolgárnak a képességét, így már fiatalon azzal a tudomány területtel foglalkozhat, amiben a legjobban ért anélkül, hogy felesleges köröket kelljen futnia más tantárgyakban.
2, A társadalom stabilitása és bizalmi tőkéje megnő. A társadalom stabil az erőforrások jól vannak szét osztva, a munkanélküliséget gyakorlatilag felszámolták így az anyagi javak is egyenletesebben vannak elolvasztva, mint jelenleg.
Ebből fakadóan a polgárok bíznak egymásban, tudják, egy üzletben a másik félben meglehet bízni, ha nem így lenne, már nem élne. Ez a bizalmi légkör pedig erős gazdasági prosperitást vált ki az országban. Így a még gazdagabb Japán még többet tudd adni a polgárainak, akik így még inkább bíznak egymásba és így tovább és így tovább.
A társadalom további előnyt szerez azzal, hogy felszámolják
3, Klientúra és nómenklatúra valamint az oligarchak felszámolása. Lévén a rendszer nevezi meg, hogy ki mire alkalmas így sokkal nehezebb klientúrát kinevelni, hiszen aki nem tölthet be a kategóriás állást, azt nem lehet oda kinevezni. Ez elég komoly előnyökkel tud járni.
IV. A rendszer hátrányai
Természetesen Szibilla rendszer nagyon sok előnnyel kecsegtet, de komoly hátrányai is vannak.
1, Az alkotmányos kormányzat vége. Maga a rendszer kívül esik az alkotmány keretein, pontosabban az fölött áll. Az állampolgárok nem ítélkezhetnek a rendszer felett és ez által a rendszer nem is felelős a polgárainak. Gyakorlatilag kontroll nélkül végezheti a munkáját, a fékek pedig vagy eleve nem léteznek, vagy ha mégis azok nagyon gyengék. Ezek mellett semmilyen felügyeletet nem kapott a rendszer.
2, Verseny megszűnése. A kiépített világban mindenki oda kerül, ahová a rendszer besorolja, gyakorlatilag megszűnik a verseny a felek közt. Mivel a Szibilla például az arra legalkalmasabbakat választja ki nyomozónak így feltételezhetjük, hogy tudásuk, műveltségük és fizikai erőlétük megegyezik. Ez által nyomozok, reakciói közel azonosak lesznek és ezzel a túlélési esélyük csökken.
3, Bíráskodás funkciójának és folyamatának a halála. Mint ahogyan megtudjuk a sorozatból bírásosakat felszámolták, hiszen azt a Szibilla vette át. Bár az állampolgárok legitimálják ezt a rendszert, de gyakorlatilag minden fellebbezést adta lehetőségről lemondtak. A rendszer a sorozat folyamán a Makashimaval folyamatosan tévedett és azt is láttuk, hogy a rendszer képes lett volna akkor Akaneval is végezni, ha akartak volna.
Továbbá az is érdekes problémát vet fel, hogy a rendszer tagjai felett ki ítélkezhet? Elvileg itt bűnözök, ítélik, meg az embereket nem lehet kizárni annak az esélyét sem, hogy egy belső forradalom keretében egyes tagok más ítéleteket fognak hozni, mint amelyek jogosak lennének. Nyugodtan mondhatjuk, hogy akik bekerülnek, a rendszerbe azok egy életre mentelmi jogot kapnak.
Bónuszként szerepelhet itt az is, hogy a rendszer tagjai gyakorlatilag csak azért kerültek be a hálózatban, mert bűnelkövetői együtthatójuk 0 volt. Tehát semmilyen műveltségi vagy végzettségi színvonalat nem követelt meg a rendszer a tagjaitól. Un abszurdum analfabéták tömkelege ítélkezhet orvos doktorok élete felett.
4, Centralizált állam. Természeten az, hogy egy állam centralizált még nem probléma. De ebben az esetben minden döntés és minden tudás egy központban érkezik meg, így az ország nagyon könnyen sebezhetővé válik egy ellenséges támadás következtében.
5, Korlátlan diszkrecionális jogkör. A rendszer mozgástere korlátlanul és korlátozatlanul nagyra nőtt. Mivel ilyen széles jogkörökkel rendelkezik így fen áll az ésszerűtlen és a diszkriminatív döntések meghozatala. Nincsen biztosíték arra nézve, hogy valakit azért száműznek rossz munkakörbe, hogy ne tudja leleplezni a hálózat mögött rejtőzködő valóságot.
6, Hatalmi ágak összeolvadása. Gondolom a fentiekből ez nem meglepő, hogy a rendszer szinte teljesen összeolvasztja a hatalmi ágakat. Nem csak az által, hogy ő egy maga a bíróság és nem csak azzal, hogy a kormány tagja is. Véleményem szerint leginkább azzal éri el ezt a hatást, hogy a politikusokat korrumpálja. Természetesen nem pénzügyileg, hanem magával a kiválasztással. Sok politikus érezheti úgy azért kerülhetett oda ahová, mert a Szibilla kiválasztotta őt erre a tisztségre tehát neki lojálisnak kell hozzá lennie.
7, Permanens forradalom. A rendszernek folyamatosan igazolnia kell saját magát és folyamatosan meg kell újulnia. Mivel egyre több területet olvaszt magába (akár fizikálisan akár fogalmi szinten) így egy idő után, de szembe kell néznie a rendszer határaival is. Ha ezt nem teszi, meg könnyen felbomolhat a kiépített szép új világ.
8, Politikai erőszak. Mivel a rendszer egyik alap eleme az erőszak (hiszen a kivégzést nehéz másnak nevezni), így egyértelmű, hogy bárki, aki ellenszegül a Szibilla akaratának az vagy törvényen kívüli lesz és ebből adódóan kvázi bármikor kivégezhető. A professzort gyakorlatilag azért tették be a börtönbe, mert egy kicsit másképpen gondolkodott, de nehezen tudjuk elképzelni, hogy bárkit is bántott volna.