Infinite Ryvius

Egyes anime sorozatok, filmek, OVA-k megtárgyalása
Szélfi
Gyakorlott
Gyakorlott
Hozzászólások: 81
Csatlakozott: 2004.04.21. 12:15
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Infinite Ryvius

Hozzászólás Szerző: Szélfi » 2008.07.21. 19:13

Minimális offtopic:
Nah, az EVÁt divat mindenütt előrángatni, az a helyzet hogy egyáltalán nem akkora szám az az anime. Aki látta az eredeti Macrosst (nem a Do you remember love?-ot, hanem az igazi, ötvenvalahány részes Choujikuu Yousai Makurosu-t), annak alighanem örökre a szívébe lopta magát a jelenet, mikor a sorozat vége felé Kamjin úgy leoltja a beképzelt ribanc Lynn Minmay-t mint vakondot a rotációs kapa. A nyugati embernek az EVA olyan, mint az ének szegény Zentradiknak. Színtiszta kultúrsokk. De mikor már a kultúrsokk lecsengett, és hideg fejjel át lehet gondolni, hogy mi is ez amit elénktálaltak, akkor bizony messze nem tűnik olyan nagy számnak a dolog.
Neya pedig nem Rei klón, hanem... ööö... vajon ki volt az első ilyen éteri hölgy az animék történetében? Fene sem tudja, de ez egy nagyon hagyományos klisé, és sok képviselője van. Mondjuk ezért még nem kell rá fújni. Nekem szimpatikus volt Neya... :)

Vissza a témára.
A Ryvius nagyon jó rajzfilm, klassz karakterekkel, klassz történettel. :) Amivel nem vagyok kibékülve, az a befejezés. Valahogy irreálisnak tűnik a nagy béke és szeretet a végén. "- Hát ja, régen én voltam Hitler és Sztálin egyszerre, de úgy döntöttem megkeresem hogy mit rontottam el. - Ja, ha belátod akkor jó. Welcome back."
A főszereplő srác pedig... Nos a lúzerségnek is van határa. Az elején nyilván az a néző érzése, hogy itt ez a csendes békés gyerek és az agresszív öccse terrorizálja. Nos, úgy a 20. rész tájára teljes mértékben egyet tudtam érteni Yuukivel. A bátyja egy utolsó féreg alak. :) Mondjuk az is tény hogy Yuuki meg egy éretlen hülye, de a végén már tényleg mindenki teljesen meg volt zakkanva, mint a fúrógépes ember (az Aoi Impulse ex-kapitánya).

Avatar
Surci
Fanatikus
Fanatikus
Hozzászólások: 1766
Csatlakozott: 2004.03.05. 18:42
Tartózkodási hely: SkyEye Corporation

Re: Animeajánló, milyen animét nézel mostanában?

Hozzászólás Szerző: Surci » 2015.11.12. 22:22

Ez a csirkemozis ismertető ROTFLOL, a következő szabadnapomon sztem meg is nézem :D Az online videóba beletekertem, minőségre nem egy DVD-rip, de teljesen élvezhető, néztem már ennél szarabb kamerás verzióban is a Jurassic Worldot, mégis kibírtam, szal ezzel nem lesz gond.

Egyébként meg:

Infinite Ryvius - Erről sok jót hallottam régebben, úgyhogy elég nagy elvárásokkal ültem neki, amiből volt amit tudott teljesíteni, meg olyanok is akadtak, amiket nem. A megvalósításról annyit hogy a Sunrise jegyzi, viszont szvsz eléggé low-budget animáció és látvány szempontjából. Ahhoz képest hogy 1999-2000-es anime, egyrészt eléggé "'90-es évek eleje-közepe"-feelingem volt látványvilág terén, a karakterdesign meg full Gundam.

A Ryviust "Legyek Ura - az anime"-jelzővel szokták emlegetni - és végre, hosszú idő után először nem zavart egy ilyen típusú animében, hogy a szereplői tizenévesek, mert tényleg úgy is viselkednek, mint a kamaszok. Tetszett hogy nincs külön kiemelve főszereplő - na jó, Shinj... izé Kouji a main protagonist, de inkább főbb szereplők vannak és nem egyetlen emberre fókuszál az egész sztori. Ráadáasul nem is kevesen, viszont ettől függetlenül teljesen jó sikerült bemutatni szinte az összes MC múltját, problémáit és jellemét, valamint elég szép jellemfejlődéseket is kapunk. Kicsit NGE-feelingem volt a pszichológiai vonal és a tálalás miatt, csak mivel itt jóval több főszereplőt mozgat a cselekmény, nem volt idő mindenkibe olyan mélyen belemászni mint anno Shinjibe, de ez nem is gond, mert a főfőszereplő Kouji meglehetősen hajaz Ikari-kunra, így viszont az angsten és bénázáson kívül mást is lehetett nézni szerencsére. Yuki a kiállhatatlan viselkedésével az elején eléggé idegesített, de egy idő után valahol meg is értettem, mert egy ilyen testvért mint Kouji elég nehéz hosszútávon elviselni, főleg úgy hogy felnézni sem tud rá, hiába idősebb. Amire viszont nagyon nem számítottam, az Ikumi húzása a vége felé, először kissé karakteridegennek éreztem tőle ezt a diktátorosdit, de végül szépen helyre lett téve az ő motivációja is. Fina viszont elég szépen csőbe húzott egészen a végéig, nem gondoltam volna hogy az először szimpatikus, kedves kiscsaj valójában ilyen idegbeteg bitch. A kedvencem a lányok közül viszont mindenképpen Juli: olyan kis aranyos ahogy belezúg Blue-ba, miközben utálja ^^ meg azért próbálkozik megbirkózni a ráruházott felelősséggel, de be kell látnia hogy nem vezetőnek való. Elég hosszan lehetne elemezgetni a karakterek hátterét, motivációit, egymáshoz fűződő kapcsolataikat is, ez mindenképp az anime egyik erőssége - és nem győzöm hangsúlyozni, itt tényleg TIZENÉVES KAMASZKÉNT viselkednek a szereplők, a reakcióik, a kapcsolataik milyensége, a kommunikációjuk is olyan mint a tizenéveseké, nem változnak felnőtté egyik pillanatról a másikra. Külön tetszettek a párkapcsolatok: itt a fiúknak tenniük is kellett azért, hogy a lányok beléjük essenek. Oké, Kozuének már előtte is tetszett Ikumi, de Fina, Cullen és Juli azután szeretett bele a maga választottjába, hogy azok tettek is értük és az egész hajóért valamit. A Charlie-Criff-szálat elég erőltetettnek tartom, de ettől függetlenül tény, hogy Charlie is bevédte a csajt Blue bukása után. Egyedül az Aoi-Kouji-vonal volt, amin húztam a számat, hiszen Aoi felé protagonstánk nem nagyon villantott semmi értékelhetőt, max egy ígéretet, hogy "meg foglak védeni"...

A másik pedig a gyerekek által létrehozott minitársadalom, számomra ez volt a cuccban a legérdekfeszítőbb rész: ahogy folyamatosan változik a hajón a társadalmi rend, az ezekre adott egyéni reakciók, valamint a tömegnek" a főbb szereplők sorsára gyakorolt hatása (pont az a jó hogy a főbb karik közül nem mindenki tartozik az "elithez" és pont ez ad táptalajt egy csomó konfliktusnak). 4 hatalomváltást nézhetünk végig az anime folyamán, kétszer van "demokrácia" és kétszer diktatúra a hajón, annak minden velejárójával - a "tömegeknek" persze semmi nem jó :D viszont tény, hogy az adott krízishelyzetben az erőskezű vezetés a legcélravezetőbb és a leghatékonyabb. Nyilvánvalóan Blue volt a legalkalmasabb, mivel a kiállhatatlan stílusa ellenére egyrészt mindent kézben tartott, másrészt viszont nem mászott bele senki magánszférájába. Ikumi pont ezzel cseszte el, hogy olyasmibe akart beleszólni "államhatalmilag", amihez semmi köze nincs, és ez már messze túlmutatott a rendfenntartáson, Orwell-szerű társadalmat akart kiépíteni minden jó szándéka ellenére. Juli az első "demokratikusan választott" vezetője a Ryviusnak, de szegény totálisan alkalmatlan, alatta kezd visszazuhanni az egész hajó az anarchiába, és ez törvényszerűen vezet a restaurációhoz. Juteszembe, akit még marhára bírtam az Stein, a jéghideg technokrata, akinek nagy szerepe van mind Blue, mind Juli megbuktatásában, mert helyesen méri fel hogy a további tevékenységük kárt okozna a hajónak, viszont a végén, az orwelli diktatúra idején már elkezd olyan irányba elmozdulni a jelleme ami nem nagyon jött be, egyértelműen túltolta ezt a technokrata vonalat és egy náci típusú alsóbb-felsőbbrendű diszkriminációs útra lépett (Ikumi akarata ellenére), de szerencsére már nem volt ideje ezt kivitelezni.

Hatalmas pluszpont, hogy nem tudják elsőre tökéletesen irányítani az addig számukra teljesen ismeretlen űrhajót, hanem ki kell tapasztalniuk az irányítását, a fegyverrendszerek működését és minden ilyesmit, amivel el is megy az első 10 epizód. Ennek az általam nem kedvelt, viszont iszonyatos mennyiségű technoblabla ellenére nagyon is örültem, mert eléggé herótom van már attól, hogy minden random gimnazista úgy vezeti az addig hírből sem ismert mechát/űrhajót/vadászrepülőt/akármit, mintha a pilótaülésbe született volna.

Persze hibái is voltak ennek a cuccnak, méghozzá nagyon is látványosak. Az egyik, hogy annyira egyértelmű plot device-okkal operál, hogy az már szinte fájdalmas. Az első ilyen a kommunikáció teljes figyelmen kívül hagyása a Szövetség részéről. Egyszerűen nonszensz, hogy miért nem képesek válaszolni a Ryvius SOS-üzeneteire, miért képzelik hogy terroristák akarják lépre csalni őket. Felszólítás, előzetes figyelmeztetés nélkül támadnak, eleve meg akarják semmisíteni a hajót - amikor ez az "emberiség életben maradásához szükséges kulcs". LOL ja, szétlőve biztos sokban hozzájárul majd az emberiség megmeneküléséhez -_-. A másik pedig a deus ex machina, amit jelen esetben Neya névvel illethetünk. Mindig, ha valami külső veszély fenyegette a hajót, egyszerűen aktiválta valamelyik rejtett képességét vagy fegyverét, ezáltal elhárítva a legdurvább támadásokat is. Egy idő után minden kívülről jövő támadás elvesztette az érdeklődésemet, egyszerűen nem éreztem hogy veszélyben lennének a szereplők, mert az utolsó pillanatban úgyis jön Neya aztán megmenekül mindenki. Még szerencse hogy a szereplők ezzel nem voltak tisztában, mert odalett volna az egész feszültség - így sem tudtam izgulni ilyenkor túlzottan miattuk, előbb pusztítják el magukat a belső konfliktusok által, minthogy bárki kívülről kárt tehessen bennük. Ráadásul az az idióta ruha a csajnak.... >_<"" Az utolsó 3-4 részben nekem már sok volt az Ikumi-angst is, egyszerűen becsavarodott a gyerek... És végül a mecha is teljesen felesleges volt, szvsz sokkal jobban vette volna ki magát, ha önmagában a Lift Ship a különleges fegyver, hiszen a gravitációs energiagömbök létrehozásán kívül mást nem nagyon csinált, azt meg egy sugárágyúval vagy hasonlóval is kivitelezhető, de betudtam annak hogy Sunrise, az ő animéikben meg mindig van minimum egy mecha akkor is, ha nem kell.

A vége kicsit túl happyendes lett, de ettől rendes és korrekt lezárást kaptunk. A problémák ellenére tetszett ez a sorozat, főleg a lélek-és társadalompszichológiai része. Tény hogy nehezen indul be, iszonyatsok információ ömlik a nézőre ez első 8-10 részben, rengeteg interakció a sok és fontos szereplő között, technoblabla, amire viszont figyelni kell ha meg akarja érteni az ember miért működik valami úgy, ahogy, stb... De ahogy beindul a sztori, és jönnek a "társadalmi változások", úgy egyre inkább beszippantja az nézőt, és már érdekli, mi lesz ennek a az egésznek a végkimenetele, egyáltalán mindenki élve megússza-e ezt dolgot vagy nem. Úgyhogy az idegesítő Kouji és Yuki, a retro látvány-retro animés humor, az idióta mecha-vonal meg minden egyéb ellenére egy 7/10-el jutalmazom ezt a cuccot, és ezúton kérem, hogyha ismer valaki hasonló, Legyek Ura vagy Kétévi vakáció-szerű sztorit, az jelezze már nekem legyen szíves.
今度こそ... 決着をつけてやる! - This time... I'll end it all!
-----------------------------------------------------------------
Kép
MAL

Válasz küldése