Nem éppen, mindjárt meg tudod miért.
A gagyirománcot is alább ki fogom fejteni.
Uncsi-kun egy homunkulusz, mindenféle jellem nélkül, akit csak annyira "programoztak", hogy szolgáljon és utasítást teljesítsen. Volt az a beszélgetés a bolygóhasú zsebhitler és a többi homunkulusz közt, ami elhintette ezt az apróságot. Valamennyi szabad akarata van neki, de nem tud dönteni, nem ment át azokon a felfedezéseken, amiken kellett volna, gyakorlatilag egy felnőtt újszülött, aki most fedezi fel a világot, tanítgatják az életre. És arra, hogy milyen mélyen szaros is az. Viszont ahogy, elő van adva... Na jó, lehet kapaszkodni - ez már kikívánkozik belőlem a 18. rész után, annak tudatában, hogy ezen a héten újabb recap epizód lesz, és már Luggi se meri emiatt megkérdezni, hogy haladok a Mondóba szánt cikkel (megcsapta egy csöppet a lökéshullám). A technikai oldalába nem fogok belemenni, mint az animáció, rajz, hang minősége. Szimplán meghagyom az egészet a rendezésnek és a történetnek.
<rant>
Alapból az elején voltak olyan hangok, akik abban reménykedtek, hogy az A-1 majd ufotable minőséget fog lerakni. Az A-1... ufo minőséget... Az lett volna a meglepetés. Úgy ültem le, hogy oké, lássuk, mit raknak össze 25 részben. Elvileg 5 kötet regényre elégnek kell lennie, ha már az ufonak is sikerült 4 kötetet ennyiben letolnia egy egyórás első résszel, amikor a Zerót készítették. (UBW-t nem számolom, 50+ óra játékidő van a Maradéj mindhárom útján egyenként). És akkor az ufo kihagyott pár jelenetet (pl. mikor Caster barlangján rajtaüt a rendőrség és megtalálják a megcsonkított holttestek sokaságát, akiknek a darabjaiból a dilinyós mestere frankón bútort csinált), újakkal töltötték fel, és még arra is futotta nekik, hogy amúgy egy abszolút fillerepizódot is belecsempésszenek, ami nem is lógott ki a sorozatból (a loli Rines rész).
Az Apocrypha meg 5 kötet és kellő pacinggel feldolgozható 25 részben, egy-két mellékszál meg mehet OVA-nak (mint Jack története, hogyan került a csajhoz, miképp akarta az eredeti mester feláldozni ezt a fizetett prostit - igen, most már wikiztem ez végett -, hogy a kizsigerelt hullát használhassa katalizátornak), nem csak pár tényleges sorban letudják. Erre mit csinált az A-1 az első 12 részben? Elkezdett ufotable-t játszani. Lassúzik, próbál hangulatot építeni, de látványosan nem megy az első részt követően, és kimerül a rendezési stílus másolása abban, hogy cliffhangert cliffhangerre vágnak be, amit aztán a következő részben röviden el is vágnak. Gyakorlatilag szépen elnyújtja az elejét, hogy a nagy áruláskor legyen a szezonvégi tetőpont. Csakhogy addigra már rohadt sokat kellett feldolgozni addig is, ezért felpörgették a csatákat, hektikussá tették.
Körülbelül eddig lenyeltem a békát, legyen ez a legkevesebb probléma ezen a téren, a kivitelezésben úgy sem bíztam, hogy az valaha is jobb lesz az átlagostól. Viszont, amit az elmúlt 6 részben (13-18.) leműveltek a sztori téren. Egyszerűen érződik, hogy vagy 3-4 epizódnyi anyag hiányzik. Jó, megismerjük Jacket jobban a 18. részben, hogy mitől loli, és hogy gyakorlatilag egy tulpa és a bosszúálló szellemek keveréke. Jó, megértjük Atalanta kívánsága mögött a motivációt, amikor Médeának (igen, a Maradéjes Caster tini másának) meséli, hogy mert lánynak született, ezért kirakta az apja, hogy majd Artemisz nevelje fel. Viszont ahogy előadja a sorozat is, hogy ennek kapcsán zsarolja érzelmileg és tartja pszichés terror alatt Jack, az enyhén szólva is elnagyolt és nevetséges. Olyannyira, hogy az arcát is le lehetett volna montírozni, és kicserélni erre, senkinek se tűnik fel a különbség.
De menjünk kicsit vissza a gólemre. Na az is két részesnek kellett volna lennie, mert az elején megkapjuk nem egész egy percben Avicebron múltját, ahogy a spanyol reconquista idején dúlják fel a falut/városkát, ahol élt. Aztán már azon kapjuk, hogy arról beszél, mennyire gyűlöli az embereket, ami egyébként valós dolog: a valódi személy is inkább remetejellegű, visszahúzódó, emberkerülő, olykor -gyűlölő zsidó filozófus és költő volt. De ezt ha nem tudod az eredeti személyéről, mégis melyik gyártási bizottsági tag miniatűr pöcséből szopja ki az ember? Szó szerint, az a rész ennyi:
Egy kisebb Dolan képkockás mémnek simán elmegy.Mindenki más: Miért csinálod ezt, Caster?
Caster: Mert gyűlölöm az embereket.
Mindenki más: kden lol
És akkor jöjjön a Surcinak beígért gagyirománc. Volt az a jelenet, amikor Jeanne a kész máglya előtt áll, mögötte meg Leticia szól hozzá, és vele beszélget. Az a csaj, akit megszállt, és így van pszeudoszolgaként a harcban. Na, azt kell tudni kettejükről, hogy Leticiának már elsőre megtetszik Uncsi-kun, és Jeanne-t nyaggatja érte. Gyakorlatilag a tudatalatti (Leticia) és tudat (Jeanne) párbeszéde zajlik le köztük, és Leticia Sieg közelében kicsit erősödik, és erről amúgy rajzoltak is egyet. Ez a light novelben - azok szerint, akik olvasták - jobban átjön. Viszont a mangaverzióból is beraktak egy képet a community-ba. A sorozat elején volt még az, amikor Jeanne és Sieg először találkozik. Na, a képkockán ott van, ahogy kíséri a bácsikához, közben Leticia, mint szellem lebeg Jeanne mellett és beszél hozzá. Szóval, még ott is érzékeltetik, hogy gyakorlatilag ugyanolyan skizofréniás állapotban van, mint a valódi történelmi személy. Na, ebből a sorozat semmit nem mutat azon az egy, rövid, beszélgetős jeleneten kívül, és akkor is úgy zárja le, hogy érzed, hogy ennek helye lett volna korábban is más formában, témában, és akkor igen, alá lett volna támasztva a gagyirománc, még ha csak annyira erőltették meg magukat, hogy azzal magyarázták, hogy "hát, csalit játszanak, de nem tesznek a hitelességért". Fuck that cheap excuse, még ha amúgy igaz is.
6 részbe képesek voltak besűríteni, kivágni annyi anyagot, ami 10 részre elég lenne, és még talán sok is. Bár jobban belegondolva, nem, nem sok. Hiszen elég gyér volt a vörös szolgák új rendszerbe vágása is, és Amakusáról csak éreztetik, hogy amúgy az emberiség üdvösségét annak kiirtásában képzeli el. Valamint, mivel róla tudunk a legkevesebbet, egy későbbi részben a tényleges múltjának a felderítése, hogy az 1630-as shimosai lázadásban ölték meg a sógun katonái az akkor 16 éves papot, és mint "gyűlölte meg" az emberiséget az akkori események okán... Na, az A-1 ezt nem fogja megadni, lesz egy olyan sejtésem. (Pláne, hogy Shimosa most volt a F/GO-ban az EoR 3. fejezeteként, ami mondjuk úgy, jobban feltárta nekem a csuhást.)
</rant>
Mert több is van benne, csak a Grál miatt nem tud rendesen kiteljesedni. Minden anyagod, elemed megvan, ami egy tényleg sötét, komor és komplex sztorit adhat, mégsem készül a rendesen írott formán túl valódi ultimate Fate mű. Csak hát, ott a Grál, ami ledegradálja az egészet. Egyszerűen túl hatalmas tét, OP az egészhez, és valahol mindenképp visszacsúszik abba a rengeteg shounen által kitaposott ösvényre, hogy leegyszerűsödnek miatta a jellemek, viszonyok, mert egy pillanat alatt egy asspull húzással ellened fordulhat bárki, mert az ő érdeke úgy diktálta az adott pillanatban, rendes előkészület nélkül. Viszont, mint írtam korábban, nélküle egyébként egy második Tűz és Jég dala lenne, ha a vizuál- és a fényregényeket, kifestőkönyveket nézzük. Animében meg ott van ez: mikor volt utoljára olyan hosszú (24+ részes), komolynak mondható sorozat, mint a LoGH vagy a Konpeki no Kantai? (Mondjuk anime original Fate cucc még nincs, de amilyen állapotban van az ipar, addig jó.) BTW, az ufot szokás isteníteni, hogy milyen jól adaptálja. Hát, news flash, ők sem igazán: az UBW kissé mellélövés volt, ahogy a Deen változatos 2010-es mozifilm is. Az előbbi szétangstolta, az utóbbi durván megcsonkította. Most az a kérdés, hogy mit alkotnak a Heaven's Feel sztoriból, ahol nincs helye a finomkodásnak és fele annyi angst kell.
Szóval, én inkább úgy fogalmaznék (és itt visszatérve az első idézethez írtnál), hogy elfogadtam ezt a hibáját a franchise-nak, és egy fokkal türelmesebb vagyok a műveihez. Adaptációk esetén meg inkább az érdekel, hogy mint vitelezték ki a sztorit. Az elemeket pedig ismerem annyira, hogy tudjam élvezni, és ne álljak értetlenül lépten-nyomon, hogy "what", "ez meg miért ilyen".