Minden mondat megéri a maga "+1"-esét, annak ellenére is hogy direkt lassabban nézem, hogy ne egy dupla epizódos meccs közben kelljen egy hetet várni a következő részre. Persze ettől függetlenül is egy Kirara sztoriról van szó, szóval mindenképpen "csajos/aranyos" vonalon mozog a cucc stílusa, de ettől függetlenül is kimondottan kellemes, és zeneileg pölö meglepően erős kis szösszenetről van szó továbbra is, ahhoz mérten meg pláne, hogy a Hanebado! anime verziója egy brutális trainwreck ami azóta több soron tiporta sárba a "Keijo testvér sztorija" vágyamat, és az über-férfias Megalo Box a tavaszi szezonból is szépen kifulladt két rész után, úgyhogy ilyen téren is örülök hogy adtam esélyt a cuccnak. A Hataraku Saibou mellett a másik legaktívabban nézett cucc a részemről, ami mellé egyébként a Grand Blue is jobban beférkőzhetne, ha nem lenne a tempó a kelleténél többször siettetett, a látvány meg sokszor egy középkategóriás hentai szintjén.Jucuky írta: ↑2018.09.05. 13:21 Ami engem meglepett a szezonban az a Harukana Receive. Szeretem a sportos sorozatokat, a lányokkal foglalkozó, normálisabból meg rendesen hiány van, de ebbe félve kezdtem bele, hogy inkább a szép nők bikiniben témára fog rámenni és nem a sportra. Abszolút azt hittem, hogy majd a tollasos lesz inkább az én ízlésem. Alapvetően képmutatás lenne egy Free! fanolás után azt mondani, hogy a csajok strandröpizzenek pufajkába, vagy valami, de azért egy minimális tartalmi körítést szerettem volna mellé.
Ehhez képest abszolút meggyőző a dolog. Mármint persze azért vitathatatlanul kihasználják a készítők, hogy bikinis lányok sportolnak, de e mellé van hangulata, vannak izgalmas meccsek, az összes csaj imádnivaló és aranyos. És ugyan van némi feszültség a Kana és az "ex-csaja" vonalon, viszont egyelőre ezeket jól kezeli és nem körít mellé tengernyi könnyet és a nagybetős DRÁMÁT. Szóval most úgy vagyok vele, hogy szinte sajnálom, hogy vége lesz, mert pont ilyennek képzelek el egy nyári, üdítő sorozatot, ami nem akar túl komoly lenni, de azért akar értelmes plotot a csini, lenge öltezetű csajoknak.
Szinte ott vagyok, hogy ha szezonos top hármat kéne csinálnom, még a dobogóra is felférne a Banana Fish és a Hataraku Saibo mellé.
Ami az őszi szezont illeti:
- Tensei Shitara Slime Datta Ken: az ilyesféle isekai sztorik NAGYON sokszor nem tudnak érdekelni, viszont ez a cucc legalább próbálkozni látszik azzal hogy a főszereplőből egy slime-ot csinál, ergo a szörny langrétra abszolút legalját, úgyhogy kíváncsi vagyok hogy mit fog kihozni a cucc ebből.
- Hinomaru Zumou: az egyik masszívan anti-Hero Academiás ismerősöm hónapok óta reklámozza ezt a cuccot mint a HA-nál ezerszer jobb "underdog-sztorit", és már csak ezért is bele fogok nézni, mert személy szerint a HA-val nincs különösebb gondom (azon kívül hogy a 'net sokszor masszívan túlértékeli, de ez nem a cucc hibája).
- Okoshiyasu, Chitose-san: aranyos bugyutaságnak látszik, amire kapható vagyok.
- Index III/Jojo Part 5: direkt vettem egybe a kettőt, mert együtt képviselik a "nézném, csak..." halmazt. Az előbbi azért, mert akármennyire bizarr-érdekes Kamachi stílusa ha egyszer Index ügyben le vagyok maradva mint a borravaló, míg a Jojo témából nekem elég volt a Part 3-ig bezárólag, a P4 már nem fogott már annyira hogy érdekeljen a franchise további alakulása.
- Gyakuten Saiban S2: igazából ez is mehetne az előbb említett halmazba, de voltaképpen csak azért nem akaródzom nézni, mert egyrészt az S1 ölég rosszul dolgozta fel az első két játékot, másrészt tekintve, hogy az S2 teljes egészében az Ace Attorney 3-at látszik feldolgozni, még nagyobb lesz az esély az elcseszett adaptációra, mert ez volt az a rész az eredeti triológiából, amiben egy egész játékot átívelő sztorivonal volt jelen több ügyön keresztül. És egyébként sincs szükség még egy bizonyítékra arra, hogy a 2006-os Haruhi sorozat méltóbb módon dolgozta fel az AA-t pár percen belül.
- Goblin Slayer: Nagyon attól függ, hogy milyen módon adja elő magát. Ha Cross Ange-Akame ga Kill módon akkor ironikus módon nézhető lesz, viszont ha az AoT-féle sótlanabb-komolyabb vonalon fog mozogni, akkor felejtős lesz valószínű.
- Irozuku Sekai no Ashita kara: első, sőt, többszöri olvasatra is elég "...mi?" jellegű a sztori, úgyhogy már csak ezért is kíváncsi leszek rá.
- Senran Kagura: Shinovi Master: a 3DS-re megjelent epizódok sztorija, de még az első TV sorozat is viszonylag szórakoztatóbb volt annál mint amilyennek a franchise látszik, viszont a Sony platformos epizódok elég keményen kimerítik a "heréljünk ki egy franchise-t minden hülyeséggel, és nyomjunk bele ötmillió kidolgozatlan szereplőt is" fogalmát, ahogy a "leplezetlenül tejeljük azt a szereplőt, amelyiket a legtöbben a waifu-juknak tartanak" fogást is, úgyhogy elég ferde szemmel nézek erre az új sorozatra, mivel a cím és a poszterkép alapján a Sony-s játékokból merít majd a sorozat. Viszont a poszterkép inkább idézi a 3DS-es részek hangulatát, úgyhogy ki tudja, hátha most az egyszer tudnak kezdeni valami jót a Sony epizódokkal.
Visszatérve egy kicsit a mostani szezonra ha már felkerült Ikuhara személye a legutóbbi hozzászólásokban: még nem kezdtem el utolérni magam vele, de egyre gyakoribb leírásnak látszik /a/-n az "Ikuhara műfaj Madoka-ja" a Revue Starlight kapcsán, és az első két résznek tényleg volt egy bizonyos szintű Ikuhara beütése, tehát nem csak a Yuri Kuma Arashi látszik az egyetlen modern hasonlítási pontnak az úr új sorozatát illetően.