Mi(k) volt(ak) számodra a 2023. év animéje(i)?

YouTube · Hozzászólás Szerző: **Catrin** » 2024.01.23. 19:12

Tavaly az AniMagazin januári számába az itteni fórumos írásomat használtam fel... most ez fordítva lesz, mert pár napja realizáltam, hogy itt még senki sem nyitott most évértékelős topicot.
Szóval a mostani cikkem a témában (kivettem azért a magazinos hivatkozós részeket, hogy ne spameljem vele tele a fórumot XDD):

Év donghuája
(fórumos megjegyzés: igen, előbb a kínai kedvenccc, ha már végre folytatták - 2024-ben hajrá Qian Qiu vagy valami... xddd)

Tian Guan Ci Fu 2
Erősen szubjektíven persze, de tényleg ennek örültem a legjobban tavaly. 3 évet kellett várni az újabb 12 részes kis évadocskára, ami kb. a regény 57. fejezetéig (a 252-ből) adaptálja Hualian történetét.
Persze számos kritikával illethetném: miért kell a nyálas zenét túltolni, az ölbe esésnél miért volt cenzúra, az animáció/látvány hiába nagyon szép, érezhetően esetlenebb a minőségibb japán társaihoz képest, túl hosszú dialógusok, fél részen át... Ez utóbbi kissé túlzás, és nekem, mint regény-rajongónak igazából nem volt vele problémám, sőt imádom, hogy ennyire hűségesen haladnak vele, és az apróságokról sem feledkeznek meg... De biztos vagyok benne, hogy az új nézőknek/csak az animét követőknek ez a blablázós tálalási mód nem lesz előnyös.
Viszont teljesen mindegy, mennyire agyalok el a gyengeségein, totálisan kárpótolt, hogy láthattam ezt az arcot és jó pár kedvenc jelenetemet animálva. Tetszik nagyon a kínai színészek játéka is, szépen hangsúlyoztak, nagyon jól illik mindenki a szerepére (pótolom azért majd a japán verziót is, ahol mókás a Fukuyama Jun - Kamiya Hiroshi páros, de itt most nem körözik le a kínai verziót). Xie Liant ugyan más alakította, mint az első évadban, de egyáltalán nem volt zavaró a váltás, sőt szerintem az új színész még jobban is illett hozzá.
A karakterek dinamikája, és az apró részletek, amikre a készítők gondosan figyeltek, ezek mind ajándékok a rajongóknak. Szóval hiába a nyálas-doramás opening, vagy a számomra már kínosan romantikus aláfestőzenék, sok-sok menő jelenetet is kaptam, Qi Rongon pedig ebben a verzióban is jót nevethettem. Az endingre nincs panaszom, sem a zenére (nagyon szép), sem az évadzárásra, ott vágták el, ahol vártuk.
És most ismét várakozhatunk, de nem baj, megéri, jöjjön csak az a 3. évad!

Év animéi

Nos, japán alkotások közül már nem tudnék kifejezetten egyet kiemelni, annyira tetszett több is, hogy nem szívesen rangsorolnék. A most következő animéket legalább 8/10-re értékeltem, és megtekintési sorrendben véleményezem, bár azon belül szétbontottam teljesen új és kapcsolódó címekre.

Tengoku Daimakyou
Az újak közül ez egy kellemes meglepetés, hangulatos utazás lett, egyébként is szeretem a posztapokaliptikus témát, de itt külön tetszett a két cselekményszál, és mókás volt a főszereplők dinamikája is. A manga még fut, így remélem, animében is érkezik majd a folytatás, mert bőven van még benne lehetőség.
A vizualitása itt-ott egész érdekesen alakult, az openingje pedig szintén nagy kedvencem tavalyról.

Pluto
Folytatva a sci-fi vonalat, lelkesen vártam Urasawa Naoki mangájának adaptációját, ami végül nem okozott csalódást. Sőt! Színvonalas látvány, érdekes közeg, kreatív Tezuka-adaptáció! Ne számítsunk a Monster művéhez hasonló izgalmakra, és a Pluto misztikusságának mértéke is messze elmarad tőle, amiért egy icipicit kár, de anélkül is működik. Jó volt általa megismerni Atomék sztoriját.
(fórumos megjegyzés: bővebben az AniMagazin 76. számában írtam róla amúgy... és lol, de kedvet kaptam tőle az astroboy első sorozatához, plusz az eredeti Tezuka mangában is megkukkoltam az idevonatkozó fejezetet. xdd Mókás Urasawa milyen szépen kikerekítette/komolyan vette azt a kis őrültséget. XD)

Atarashii Joushi wa Do Tennen
Már a múltkori szezonértékelőben emlegettem, mennyire mókás és komfortos sorozat. Amíg néztem, részemről kérdéses volt, zavar-e, hogy "csak" BL-bait, és minden romantikus lehetőséget feláldoz végül a humor oltárán... De azt kell, mondjam, nem zavart. Sőt a végén ugyan sajnáltam, hogy SPOILER, Momose elköltözött Shirosakitól, de felelős és reális döntésnek tartom, ami mellé a későbbiekben még bármilyen pozitív folytatás bejátszhat. Pláne úgy, hogy a lelki problémák is szépen kioldódtak. Szóval nagyon aranyosnak találtam az egész slice of life-jukat, de minden sztorielemtől függetlenül, ez tényleg az a sorozat volt, amin a fárasztó napok végén jókat tudtam nevetgélni.

Kusuriya no Hitorigoto
Egy kis kakukktojás, mert ennek még tart a második fele, de úgy éreztem, így is muszáj megemlítenem. Már a sorozat első fele is egy nézőcsapda. A "patikus" Maomao és az "eunuch" Jinshi instant levesznek a lábunkról minket. Előbbi a lazaságával, merészségével, méreg mániájával, tudásával és humorával, utóbbi bishounen (paródiaként is működő) csillogásával, figyelmességével, titokzatosságával, na és persze, ahogy epekedni kezd a lány után, aki bordélyban edződött gyakorlatai szerint remekül hárítja. Imádnivalóan mókásak. (Még egy rövidke chibi sorozatot is kapunk belőlük.) Egyébként is szeretem az ilyen kínais-palotás történeteket, az ő nyomozgatásuk pedig egyre inkább kedvencemmé válik a témában. Hátra van még az évad fele, és az alapmű is fut, de már most remélem, hogy később is folytatódni fog. A látványa részletes és gyönyörű, hangulatos színekkel, változatos hátterekkel, eddig ugyanazt a színvonalat hozta minden egyes részben. Ugyanígy a zenékkel és hangokkal is elégedettek lehetünk, kiemelném Yuuki Aoit, aki tökéletes Maomao szerepére. Várom tehát minden héten továbbra is (és el ne felejtsem majd beleírni a 2024-es évértékelőbe).

Trigun Stampede
Lassan átkanyarodom a folytatásokra, de előbb itt a Trigun alternatív verziója, ami meglepően jól sikerült. Egyrészt szép és menő lett a CGI, másrészt úgy frissítette fel az eredeti sztorit, hogy 1-2 elemében még izgalmasabb és pörgősebb lett elődjénél, ami mellett még nosztalgizáhattunk is. Persze a hatásvadászata mellett előfordult veszteség is (pl. Legato súlytalan karaktere, Milli hiánya), de az események sorrendjének megváltoztatása, a hangsúlyok áttevődése és a folytatás belengetésének módja ezt mind ellensúlyozza. Knives jelenetei különösen tetszettek, de a Vash-Wolfwood-Meryl hármast is ugyanúgy megkedveltem, mint a régebbi verziójukat. Matsuoka Yoshitsugu játéka talán itt, Vash szerepében tetszett eddig a legjobban. És, amit még imádtam: AZ OPENING!

Horimiya: Piece
"Folytatások" közül egyértelműen a Horimiya lett nálam a befutó. Ami egyébként hiába 2. évad, ténylegesen nem folytatott semmit, hiszen az első évad végigadaptálta a mangát, csak olyan rohamtempóban, hogy maradtak ki darabkái... És imádom, hogy itt végre pótolták a korábban kihagyott mókás részeket, mert így sokkal jobban megkedvelhettük Hori és Miyamura barátait. Ráadásul a romantikájukat illetően is teljesebb lett a kép. Nagyon szerethető, szórakoztató évad lett. Jó, hogy ugyan mozaikozva, de teljesebb lett az animés Horimiya kép.

Sasaki to Miyano Movie
Sasamiya folytatásáról a múltkori számban már írtam, ugyanolyan szépen működött, mint a sorozat. És itt végre már azt láthattuk, hogyan alakul a fiúk kapcsolata. Hasonlóan az előbb említett "miyáékhoz", őket is öröm nézni, a barátaikkal együtt, így minden BL kedvelőnek ajánlom az aranyos romantikájukat. A movie előtti rövidfilmként a mangaka Hirano to Kagiura történetébe is betekintést nyerhetünk, ami hasonlóan ígéretesnek tűnik.

Fafner: Behind the Line
A kedvenc mecha animém újabb történettel egészült ki. A Beyond drámai, és "lezárós" évada után most kaptunk egy kis kiegészítő movie-t, ami a Heaven and Earth film és az Exodus évad közé illeszkedik. Nyilván azért döntöttek így a készítők, hogy ismét láthassuk a már elvesztett karaktereket egy békésebb időszakukban. A cselekmény tehát többnyire visszafogott fanservice, de melyik Fafner rajongó ne imádná ezt? Nagyon hangulatosra sikerült, sajnálom kicsit, hogy a shipeket ennyire visszafogottan kezelik, hogy tutira minden néző elmélete megmaradjon... De a lényeg így is adott, árad az animéből a közösség fontosságának üzenete és szeretete. Igazából Beyond vége ide vagy oda, én szívesen néznék még belőle további filmeket vagy évadokat. (Idén ha lesz rá kapacitásunk, jelentkezünk egy nagy Fafner cikkel.)

Tetszett még

Ezek a címek bár nem lettek kedvencek, szintén jól szórakoztam rajtuk, érdemes próbálkozni velük. Elsőként megint a kínaiakkal kezdeném.

A Biao Ren nyáron nagy meglepetés volt, látványos akció, időnként kifejezetten menő animáció, darkos hangulat, érdekesen alakuló történet, erős karakterek, ezek mind-mind jellemzik. A manga még fut, az anime pedig folytatásért kiált. A zenéje is akár OP/ED, akár betétdal szempontjából kiemelkedő (érdekesség, hogy magyarok is dolgoztak rajta). Ayuya karaktere egészen kedvenc lett belőle, elképesztő volt látni a nő erejét és kitartását, a túlzó harcmodorát, ami tökéletesen illett a történetéhez. Látványos és kegyetlen jeleneteket kaptunk tőle, működő drámával.

És ha már akció, a Link Click 2. évada is megérkezett, ami szintén a látványos bunyóval vett meg. Nem viccelek, egyszerűen imádtam mindegyik verekedés koreográfiját, és hiába tartott percekig, kicsit sem untam. Természetesen nem váltott át agyatlan shounen fightba a sztori, "fotós srácaink" nyomozása még tovább bonyolódik, de igyekeznek kimászni a gödörből. Akinek tetszett az első évad, annak kötelező darab, engem kicsit ez az évad jobban is szórakoztatott. Animációban és zenében pedig hozta a szokásos színvonalat.

Tetszetős még a You Yao 2. évada, aminek a Kusuriyához hasonlóan még csak a felénél tartok, bár a vetítése lassan véget ér. Az angolul Are You Ok? címre hallgató agymenésnek már az első évada is hemzseg a kreatív kínai mókától. Adott ugyanis ez a kosztümös, történelmi közeg, ahová a mi világunkból/éránkból jó páran beisekaiolódnak, bocsánat időt utaznak, transzmigrálódnak vagy reinkarnálódnak, kinek mi tetszik... és modernebbnél modernebb újításokat vezetnek be, hogy új korszakuk fejlettebb és élhetőbb legyen. Persze ekkora biznisz mellé sok (akár politikai, akár harcművészeti) konfliktus is dukál, amit egy csipetnyi danmei is fűszerez. Merthogy ez is danmei regény adaptáció, csak elég ismeretlen. Örülök, hogy ehhez is érkezett folytatás, mókás paródia és vígjáték egyszerre, ami időnként kicsit drámázni is próbál. Senkit ne riasszon el a 3D-s animációja, egyáltalán nem vészes.

Egy évvel korábban még futott a Liang Bu Yi 2. évada, amit az akkori értékelő cikkbe bele is írtam. Most csak annyit említenék, hogy tetszett a zárása, és egész manhuahűre sikerült. A főszereplő páros pedig szokásosan menő és mókás volt a végén.

Megtekintettem egy rövidke koreai animációt is, a Mignont, csak mert BL történet egy bokszoló srác és vámpír orvosa között. A hangulata tetszett. Enyhén erotikus darab, olcsó, de azért szép animációval. Semmi extra, de a műfaj kedvelőinek érdemes megnézni.

Az új animék közül egészen tetszett még a Watashi no Shiawase na Kekkon drámája, ahogy szépült és alakult Miyo élete saját magának és leendő férjének, Kudou-nak köszönhetően. Ennek is még fut a mangája, és bejelentették a 2. évadot is. Feltűnt, hogy a Biao Renhez hasonlóan ennek a zenéjében is közreműködtek magyar alkotók, és ezt sem kerülte el a Netflix-féle magyar szinkron. Belehallgatva nagyon csalódott voltam, Molnár Ilona még egész jól működött, de a Kudou-t alakító srác nagyon fiatalnak és esetlennek hangzott mellette... a többi színész átéléséről ne is beszéljünk.

Az Undead Girl Murder Farce sorozatnál részben Yuuko és Balu cikke motivált, hogy megnézzem ezt a Sherlock-Lupin-stb. ötvözetet. Egész mókás volt, a főszereplők tetszetősek, szintén érdekelne a folytatása.

Ha már móka, jókat nevettem a Zom 100-on és a Gokushufudou 2. évadán is. Előbbiben nagyon vonzó a bakancslistás témája, ahogy kiélvezi és parodizálja a zombi-helyzetet a sorozat. Kár, hogy itt-ott túldrámázták. A Gokushufudou jakuza férje pedig megunhatatlan, így ez a rövidke folytatás is jól jött, ha egy kis vidámságra vágytunk.

A Fumetsu no Anata e 2. évadát is említettem már a 2022-es értékelőben, de mivel 2023 tavaszáig nyúlt, most se feledkezzünk el róla. A végére egészen elborult, ugyanakkor szépen, logikusan össze is függött az akció. Tetszett, ahogy Fushi kihasználja az erejét, és ahogy visszahozta barátait. Összességében talán kicsit jobban is kedveltem ezt az évadot, mint az elsőt, de nem lett kiemelkedő darab ez sem számomra. Mindenesetre így is kíváncsian várom a 3. évadot.

Filmek közül még a Hi no Tori: Eden no Hana tetszett tavaly, amit az Anilogue-on láthattunk.
(fórumos megjegyzés: erről is a mostani AM számban írtam hosszabban, szintén Tezuka mangát, pontosabban annak csak az egyik kötetét adaptálja, de azt majdnem végig hűségesen... érdekes-retrós élmény volt<3)

Vegyes élmények

Anilogue-on néztük még a Kimitachi wa Dou Ikiru ka-t és Komada-t. A "gémboy" lassúsága és története eleinte nem zavart, és kíváncsian vártam, mi lesz még, de miután jöttek a torony utáni események, az öncélú Miyazaki üzenetek, a végtelenül egyszerű zárás, valahogy nekem nem működött. Nem túl közönségbarát film, azt persze értem, hogy a kritikusok miért ájulnak el tőle, de jó lett volna a nézése közben valamit megkedvelni a történetben, a sok-sok utaláson kívül is. Nos, ezen sem az unszimpatikus gém, sem Mahito sodródása nem segített, de a gyász témája mellett talán ennek most így kellett lennie.
A Komada már egy fogyaszthatóbb darab lett a maga whiskyjével, de egy kissé unalmas film számomra.

Új címek közül az alábbiaknál hol csalódtam, hol valamennyire örömködtem:
- Buddy Daddies - mókásak voltak a főszereplő srácok, remek seiyuu dinamikával, de a kislány idegesített, és a cselekmény is hullámzott az érdektelenség felé.
- Raeliana - itt a főszereplők szimpatikusak, és a romantika is haladgat, de a történet (pláne a mágusos vonala) egyre kevésbé tudott lekötni. Ettől függetlenül érdekel a folytatás, hátha az jobban fog tetszeni.
- Ooyukiumi - teljesen semleges, közepes kalandsorozat. Érdekes ez a hó-óceán közeg, de más újdonságot nem tud mutatni. Egyszernézős darab, amihez készült egy folytatás film is (arról sajnos még nem tudok nyilatkozni).
- KimiZero - az introvertált srác összejön a suli menő csajával klisé, a sorozatnak viszont az az előnye, hogy ez már az első részben megtörténik, utána pedig élvezhetjük a randikat, és a kapcsolatuk alakulgatását, kisebb problémákkal karöltve. Ez a része aranyos, csak a kavarós testvérszál nem... amin a komolyanvehetetlen karakterdizájn sem segít.

A Trigunhoz hasonlóan a Kenshint is elővették, ez azonban sokkal mangahűbb adaptálást kapott. Noasztalgiából időnként jó volt nézni, feleleveníteni; az openingjei-endingjei is nagyon tetszettek, Kenshin hangja pedig végre férfi lett! Szerintem jobban működött így a karaktere, a rajzolás már kevésbé, de illeszkedik a mai trendekhez. Az események viszont így, kevesebb humorral és újdonságmentesen eléggé unalmasak voltak.

Folytatások közül még a Vinland Saga 2. évadát követtem. Nem bántam volna ezt a lassabb, drámaibb szezont, de helyenként nekem már rémesen lassú és túlzó volt 1-2 jelenet. Annak örültem, hogy kevésbé shounenes az első évadhoz képest, de még mindig el tudja magát rontani, pl. az évad végén azzal a kis családi "baromkodással", ami sehogyan sem illeszkedett bele az évad hangulatába (feloldásnak pedig sok és giccses volt).

De a Shingeki no Kyojin folytatás, pontosabban lezárás (VÉGRE!) sem lett a szívem csücske... Viszont örülök, hogy befejeződött, és korrekten adaptálta a mangát. Az előző számban még írtam róla néhány gondolatot.

Csalódások

A Ta Bu Dang... kínai sorozatot követtem még, ami egy szokványos történelmi közegbe isekaiolós sztori lenne, erős női főhőssel, de egyelőre unalmas és elég silány minőségű. Animék közül hasonlóan untam a Gundam: Mercury 2. évadát is.

A Hyakushou Kizoku rövid formátuma miatt sejtettem, hogy nálam ez nem fog működni. Túl hadarós, kapkodós, így kevésbé mókás, amit sajnáltam. Persze így is aranyos a humora meg a farmos emlékek és hülyeségek, tényleg érdekelt, mit alkotott Arakawa Hiromu, de egyelőre nem tervezem követni a folytatását.

A Jigokuraku elsőre tetszetősnek tűnt, és nagyon megvett az openingje, de hamar érdektelenné és sablon shounenné vált. Az mondjuk mókás, ahogy a tao megjelenik az antagonista oldalon... de nem elég érdekes/izgalmas a sztori.

Ellenben a My Home Hero-val, ami meg tele van érdekesebbnél érdekesebb húzásokkal. Mármint egy rakás nonszensz dologgal. Ezen sosem unatkoztam, kíváncsian vártam, hogy a yakuza-gyilkos apuka, miként mászik ki az egyre nehezebb helyzetekből. Még szerencse, hogy a felesége az alkalmazkodás mestere... Igazából kicsit több realitást és kevesebb marhaságot vártam volna ettől a címtől.

Az Oookut majdnem az előző kategóriába soroltam, mert igazából megvett annyira a hangulata, hogy sokszor szívesen néztem... Egy-két drámája tetszett is, de szumma annyira öncélú hülyeségnek (vagy inkább céltalan témának?) tartom a koncepcióját, hogy elegem lett belőle. Nem tudtam megkedvelni és komolyan venni. Elsőre érdekesnek tűnt, de a cselekmény nagy része önismétlő és felejthető. Kár érte, mert a közege, és egy-egy jelenete jól működik.

Elkezdtem még a Tsundere Akuyaku Reijou… és a Kamonohashi Ron… sorozatokat, de végül nagyon hamar rájuk untam, így ezeket félbehagytam (talán majd egyszer).

ZeroProcess

23-ból az alábbi címeket láttam:

SPOILER

Hát a 22-es évtől darabszámra elmarad még akkor is ha hozzávenném azt a néhány címet amit még be akarok tavalyról pótolni. Mivel a fenti animékről másik topikban már kifejtettem a véleményem, így most csak a végleteket említeném meg.

Csalódások:

Sajnos volt nem is egy. Kezdeném a sort a Kidou Senshi Gundam: Suisei no Majo-val, aminek igazából a második fele esett a tavalyi évre ,de én egybe néztem meg a nyáron. Első Gundam élményen volt és vszínű nem az utolsó. Noha nem hozta meg a kedvem hozzá, hogy a franchise más szériáiba is belekezdjek. Egyszerűen totál mást kaptam, mint amit az első rész ígért és amit sokan sok helyen a sorozatról állítottak. A főszereplő idegesítő, a történet sokszor bugyuta és a finálé is kiábrándító. Nem rossz a cucc, de messze lehetett volna jobb is.

Egy másik franchise címe is a belépő volt számomra és ez nem volt más, mint a The Legend of Heroes: Sen no Kiseki - Northern War. Noha a játékokkal nem játszottam, de jó hírüket hallottam, így kíváncsi voltam az animére és reménykedtem benne, hogy jó lesz. Nos nem lett az. A Kidou Senshi Gundam: Suisei no Majo-hoz hasonlóan a felvezető részek és a sorozat többi epizódja közt ég és föld a különbség. Összecsapott, bugyuta történet ugyancsak unszimpatikus főszereplővel. Teljes mértékben időpocsékolás.

A Synduality Noir minden csak nem jó kis poszt-apok mecha anime, mint aminek reméltem. Sztori az kvázi nincs, a világról pedig a promó anyagokban több mindent tudhattunk meg, mint ebből az évadból. A csaták siralmasak, semmi feszültség nincs bennük. A karaktereket nem lehetett megkedvelni. Semmi nincs benne amire azt tudtam volna mondani, hogy jó volt. A most futó folytatásába már bele se kezdtem.

Nem tűntek és nem is lettek jók

Itt 3 címet említenék meg a Tate no Yuusha no Nariagari Season 3, Hataraku Maou-sama!! 2nd Season és a Kamierabi. Az első kettő korábbi évada már csalódás volt, így a folytatás felé nem támasztottam elvárásokat. Noha a pajzsos hős kalandjának 3. évada jobb lett mint a második, még messze van attól, amit az első évad után elvártam. A Hataraku Maou-sama folytatása továbbra is szívfájdalmam, hiszen az első évada az egyik kedvenc vígjátékom és annyira sajnálatos, hogy a többi évada már meg sem tudja közelíteni azt a szintet. A Kamierabi egyetlen új címként szerepel ebben a bekezdésben és látszott már az előzeteseiből, hogy nem kell sokat várni tőle. Egyszerűen gyenge eresztés lett, aminek csak folytatását azért fogom megnézni, mert kíváncsi vagyok ebből a katyvaszból mi fog kisülni.

Kifejezetten jó animék avagy az év legjobbjai

Nos 23-ban egyetlen egy animére nem tudtam azt mondani, hogy 10/10-es de még a 9/10-et is egynek ítéltem meg. De jó és kifejezetten jó címekből azért nem volt hiány. Előbbieket nem ecsetelném ilyen volt a pl Edomae Elf, Tengoku Daimakyou, Ooyuki Umi no Kaina stb. Utóbbiakba tartozók azok, amik igazán szóra érdemesek.

Kezdeném is a sort azzal az animével, amit leginkább szórakoztatott ez pedig a Tearmoon Teikoku Monogatar. Nálam annyira betalált a sorozat, hogy ez volt az egyetlen aminek oda ítéltem a 9/10. Nem találta fel a spanyol viaszt és a vége is picit összecsapottnak érződött, viszont amit addig csinált azt remekül és élvezetesen csinálta. Remélem kap majd folytatást mert nagyon megérdemelné.

Bár megvalósításban messze nem volt tökéletes, de egy erős, sokszor nyomasztó atmoszférával rendelkezett és egy rendkívül érdekes világot vázolt fel a Hikari no Ou. Aminek sztorija lassan de elkezdett kibontakozni. Ígéretes felvezetés volt, aminek pont a mostani téli szezonban megy a folytatása.

Ha már érdekes világ, akkor a Undead Girl Murder Farce-t is meg kell említeni, hiszen a 19. század végén játszódó művek karaktereinek / lényeinek, illetve a távol-keleti és nyugati folklór elemeinek nem mindennapi egyvelegével szolgált. Amihez egy érdekes detektív történet és egy remek főszereplő hármas párosult. Remélem lesz majd folytatása.

Végül ide sorolható még a Kyokou Suiri 2. évada, mely idén az egyetlen egy olyan folyatás lett, amiben nemhogy csalódnom nem kellett, de szinte hozta amit az első évad alapján el lehetett várni tőle. Az epizódikusabb felépítés pedig nem vált hátrányára. Kotoko hozta a formáját és remélhetőleg egy 3. évadban is fogja.

Meglepetés

Itt nem másról lesz szó, mint a DanMachi 4 part 2-ről. Ez az anime évadról-évadra folyamatosan hullámzik, hol jobb hol rosszabb lesz. Ez alól ez az etap sem kivétel. Bőven vannak hibái ennek az évadnak, de a sorozat legjobb részét hozta el, továbbá meg tudta mutatni, hogy képes jól kidolgozott karaktert valódi jellem fejlődéssel felmutatni és jól felépített románcot összehozni. Egyszerűen ez az évad megmutatta, ha akar akkor tud ez az anime kifejezetten jó is lenni, ami meglepő volt.

Mi(k) volt(ak) számodra a 2023. év animéje(i)?

Mi(k) volt(ak) számodra a 2023. év animéje(i)?

Re: Mi(k) volt(ak) számodra a 2023. év animéje(i)?