Re: Mit olvasol mostanában?
Elküldve: 2021.04.03. 18:20
Anna Váry: Ultima Vrajitoare din Transilvania avagy Erdély utolsó boszorkánya
Elolvastam életem első román fantasyjét. Egy kortárs mű 2012-ben jelent meg az első kötet és az írónő neve bár magyarnak van álcázva, egyáltalán nem ez és máskülönben bukaresti román hölgy: Cristina Nemerovschi.
Tini regény, sok belső monológgal. A halhatatlanság filozófiájával telített, szenvedélyes szerelemmel és fantasy nyomaival írott.
10-ből 7-est kapott overall, melyből az első kötet kereken 10-esre osztom és a szemem előtt egy isteni anime robogott végig. Úgy érzem ez volt életem első ponyvaregénye is talán, mert könnyen olvasható, nagyon folyékony és egyszerű volt az olvasmány.
Tekintve, hogy csak román nyelven érhető el, ezért szpojlerekkel együtt szeretnék (el)mesélni a könyvről és hogy miért is szóljatok, ha találtok stúdiót aki animét készítene belőle :"D (vagy ha van valami hasonló, ami elkerülte a figyelmem).
-------
Főszereplőnk Alexandra egy 16 éves gimis, fővárosi csajszi aki megszállott vámpírrajongó és viszonylag népszerű lány. Minden kertelés nélkül szerelmes a féltestvérébe, aki két évvel idősebb nála. A történet nyár elején kezdődik, az iskola utolsó napjain, amikor már előre el van a főhősnőnk szontyolodva a rá váró végtelen unalomtól, de anyja, mesélni kezd távoli rokonaikról, akik Kolozsvár mellett egy V. nevű faluban élnek, ahol megállt az idő, valamikor 2-300 évvel ezelőtt és, hogy ő ott gyerekkorában milyen jól eltöltötte a vakációit, messze a zajtól, a város kánikulájától.
Alexandra nincs elbűvölve az ajánlattól, számított rá, hogy partizni fog a Fekete tenger partján, sőt arra is gondol ez is csak egy újabb próbálkozás arra, hogy ne tölthessen annyi időt a tesójával. Kivel szenvedélyes kapcsolatuk van melyet titokban tartanak.
Ám legyen, elutazik a hegyekbe. Az utolsó részletekig helytálló leírást kapunk arról, milyen kontraszt van Romániában a város és vidék között. Hogy előbb még van vonat, majd egy viszonylag kortársnak kinéző községből egy 40 évvel ezelőtti buszjárat zötyög tovább a névtelen elfeledett falvakra, ahol semmi nincs, csak házak. Nincs üzlet, nincs iskola, nincs kocsma, nincs angol wécé, csupán puliszkán és házi terményen, jószágon éldegélő kiöregedett emberek és persze az érintetlen vad Erdély. Tüdőt feszítő friss levegő, ősöreg erdők és magas hegyek, melyek árnyéka hipp-hopp beteríti az egész falut.
V.-hez azonban tartozik egy régi kastély romja is, mely a hegyoldalban áll és messziről látható.
Alexandra vegetáriánus, így a rokonok akikhez megérkezik, két napig nem tudják mivel lehet etetni valakit aki nem eszik húslevest. A rokonok mind 90+ évesek és Alexandra zombiknak tekinti őket. De egye fene, eltölt két hetet itt, és ha nem tetszik, hazamegy.
Hiszen ebben a pillanatban a kastély és a róla hallott legenda mindennél izgalmasabb számára:
Egyszer volt, hol nem volt vagy két háromszáz évvel ezelőtt is itt volt V. A falut és a kastélyt Szilágyi gróf úr tartotta fenn akit igen nagyra becsültek a helyiek. A grófnak volt egy kedves felesége, akit a tenyerén hordott a falu népe. Mindenki boldogan éldegélt, míg a grófnéról kiderült, hogy a gróftól nem sikerült teherben maradnia és első lányát egy apródtól szülte, ő volt Lorena. Elég látványos volt a hűtlenség, mert az apródunk nem volt oly tejfehér mint a grófság, így Szilágyi urunk ezek után rövid pórázon tartotta a grófnét. Az apródot kivégezték, amúgy.
Lorena a kastély konyhájában nőtt fel, együtt mocskolódva a szolgasággal. Örökölte édesanyja jámborságát és ahogyan nődögélt egzotikus szépség vált belőle kit végül szánalommal kezelt a falu népe, mintsem megvetéssel. Lorenáról lassan kiderült, hogy látó. Édesanyja egy nagyon intuitív asszony volt ő pedig a legközvetlenebb nemes, kit a köznép megismerhetett, így mindig nagyon együttérző lélek maradt. Ezen képességeiket azonban a legnagyobb titokban tartották, hiszen a boszorkányüldözés idején járunk.
Az új udvari gyógyítónak a gróf közli, hogy kivégzi ha a neje nem szül neki jogos gyereket. Így végül összejön az első jogos leszármazott.
Megszületett Aneke. Haja égővörös, szemei természetfeletti zöldek, mosolyának senki nem tud nemet mondani. Életerősebb és akaratosabb gyermeket még hátán nem hordott a Föld. Aneke számára teljesen természetes volt, hogy bármit megtehet, bármikor és bárkin keresztülsétálhat mindazért amit szeretne, következmények nélkül. Léte áldás minden jenlévőnek. Lorenáról elfelejtkeztek, aki bár tudatában volt húga kártékonyságának, ő is a lány varázsa alatt találta magát, melyből szabadulni nem tudott. Szépsége hetedhét országon át hírét járta és mire eladó sorba került, egymásnak adták a kilincset az udvarlók. Ám Anekének senki nem volt elég jó.
Aneke születése után az anyja fokozatosan lebetegedett, míg mire Aneke serdülő lett, meg is halt. Aneke ugyanolyan intuitív volt mint az anyja, ám jó szándék helyett, erejét önzésre használta. Aneke ahogy nőtt, egyre kevésbé hasonlított egy földi teremtményre. Bőre tökéletes, szinte világító, léptei alig érintik a földet. Haja mint az égő naplemente, sugárzott a vöröstől. Napra lehetett nézni, ám rá nem. És mivel már a köznép alig bírta rá emelni a pillantását és Aneke már régen elmúlt 25 is ám férjhez nem ment, de megjelenése akár a 15 évesé, természetesen a falu és szomszédai boszorkánysággal vádolták meg a lányt.
Mint utólag megtudjuk a harmadik könyvben, ez egy jó vád volt. Ugyanis édesanyát, egészen ifjú tinédzser korától csapolta le az udvar helyi kuruzslójával (a kastély kinevezett gyógyítója). Vérét bájitalba keverve itta, míg az anyja el nem távozott, melytől halandósága végleg megszűnt. A kuruzsló máskülönben egy őrült tudós személyiségével rendelkező és a lány bája alá hullott vihogó bolond.
Anekéből áradt az erő, így a falubélieknek eszébe sem volt csak úgy nekimenni a nagy gróf egyedüli örökösének.
Ekkorra azonban érkezik egy újabb családtag. A gróf egy fattya, Mathias jön látogatóba. Mathias tipikusan kortalan és elbűvölően jóképű ifjú, stílusos egyén. Mathias és Aneke első pillantásra egymásba szeretnek, melyet akármennyi bűverővel és bájjal próbálnak titokban tartani, az kiszivárog és a falusiaknál a vérfertőzéssel elszakad a cérna. A faluban keletkezett istentelenségek tetőzésétől (Mathias és Aneke fizikai egybekelése), reggelre a falu összes jószága holtan fekszik. Megkezdődik az üldözés. A gróf volt nincs,olajra lépett még tegnap előtt.
Aneke varázsa maga mellé láncolja a kastély szolgálóit, akik menteni próbálják az úrnő bőrét. Lorena és Mathias is Anekevél együtt próbál elbújni. Itt esemény eseményt követ, míg Lorena Aneke ruháiban elrohan a kastélyból, hogy az üldözők utána szaladjanak és ne a szerelmes pár után. Ám mikor őt elégetnék, a falu templomának szentasszonya észreveszi a csalást és átkot bocsájt a hármasra:
Mindhárman addig éljenek, míg önzetlenségüket bebizonyítják egymásnak. Addigis Lorena a kastélyhoz van kötve és szelleme ott kísértsen megemlékezvén a sok istentelenségről mit a családjuk okozott.
Mathias, öregedjen s mikor azt hiszi emberi, akkor mindig visszafordul élete órája.
Aneke akkor szabaduljon, ha lélekben őszintén feláldozza magát egy nemesebb tettért.
A kastélyt persze attól még felgyújtják és a hármast elűzik szem elől.
Mindezt Lorenától tudjuk meg, aki a falu végén él és a helyi cigány kuruzsló, férjével Mathiasszal és lányukkal Norival. Mert Alexandra a kastély romjai között bóklászva találkozik a 9 éves Norival, kiről megtudjuk, hogy az erdőben talált és elhagyott vérfarkas, és Mathiasszal aki időnként lemegy a kastély pincéjébe leinni magát. Mathias ekkor kb húszon-sok évesnek néz ki, Lorena és Nori, mosdatlan cigányoknak. Lorena érdekes módon egy albumot is mutogat Alexandrának, illetve régi leveleket, melyeket nem nagyon tudnak kiolvasni, mert magyarul vannak.
Rögtön érdekesebb lett a nyár, Alexandra féltestvérét (Razvan) meggyőzi, hogy csatlakozzon hozzá V.-ben. A srác megjön, majd négyesben partiznak a várromok között, az erdei tündérek tavánál, ahol Alexandra nem tudja eldönteni, hogy azért látja Lorenát egy 18. századi ruhában a föld felett lépkedve sírdogálni mert be van tépve, vagy mert varázslat létezik, vagy esetleg tényleg tündérvarázs üti meg az embert az erdei tónál.
Annyi baj legyen, Alexandra és Razvan rövidesen szentséget törnek a várfalak között és miután két napig nem voltak az öregek otthonában, úgy gondolják ideje lesz haza menni puliszkát enni.
Csakhogy a faluba megérkezvén mindenfelé halott állatok fekszenek és a csönd mindennél nagyobb. A rokonság házában a háromból, kettő halott. A maradék rokon vasvillával kergeti el a testvérpárt, akik Bukarestig meg nem állnak.
Első könyv vége.
Jó lett volna ha így marad, de mivel egy nagyon sikeres mű lett, természetesen a kiadó kiadta az írónőnek, hogy ezt folytatni kell így...
------------------------------------
Fél évvel később vagyunk, December körül. Alexandra nagyon letargikus. Barátnői alig bírják elviselni, mert azt hiszik megbolondult és el van szállva magától. Anyjának új pasija van, és ezt pedig Alexandra nem tudja elviselni. Razvannak ismét van egy barátnője, ám ezúttal nem műbarátnő, hanem igazi. Egyik este az anyja közli vele, hogy végre áthívta az új udvarlóját, legyen vele mindkét gyermeke nagyon udvarias.
Mit ad isten, az ajtón besétál Mathias, Matei-nek mutatkozik be és kb 19-nek néz ki. Razvan osztálytársa lehetne. Elmondja, hogy másodéves hallgató.
Alexandra természetesen kiborul. Razvan pár pohár után és kendőzések nélkül röhögve faképnél hagyja az anyját és féltestvérét Mathiasszal, aki tovább játssza a szerepét.
Itt aztán vagy vagy 50+ oldal semmi, ami után végül is az anyja rányit Alexandrára, a lány szobájában Mathiasszal csókolózva.
A szerelmesek meg sem állnak Bukarest belvárosáig, ahol egy rock metál kocsma közepén Aneke szóló táncol, bőr fűzőben és simulós naciban, magas sarkú csizmában. Alexandrát teljesen elbűvöli Aneke és már többé nem gondol arra, hogy ítélkezzen fölötte.
Aneke áldását adja az új párra, illetve végre megismerjük. Nagyon félelmetes és nagyon idős. Lorenán és Mathiaszon nagyjából soha nem érződik, hogy sok száz évesek, ám Aneken igen. Mindeközben kb 17-19 évesnek néz ki. Aneke tud gondolatot olvasni, a másik átkozottakat érzékelni, továbbá álmokban utazni, asztrál-kivetíteni és nem tudom, össze vissza a három könyv alatt kapunk ezekről vagy két-két sort.
A hármas egy házibuliba megy. Útközben összeszedik Razvant és a barátnőjét. A házibulin sok nép megfordul, köztük két, magyar gót lány, akikkel Alexandra angolul beszélget.
Itt történik ismét 50+ oldal semmi, majd Nori, aki farkasgyorsasággal öregszik és már 15 éves, elrabolódik. Ezért a társaságunk úgy dönt most rögtön mennek és megmentik, mert a rabló, az V.-ből egy ifjú pap, aki hírhedt ördögűző.
Ismét vagy 50 oldal semmi, a szituáció vége, hogy Norit megszöktetik V. templomából és kiderül a templom banyája még mindig életben van, mert az átka visszahullott önmagára. Aneke kitalálja, hogy nem lehet a kuruzslója nélkül élni, így elmennek feltámasztani a bolondot. Sikerrel.
Céljuk, hogy Norit meggyógyítsák, aki amint eléri a felnőttkort, már nem változik vissza emberré a telihold után. Nori, Lorena és Mathias számára tényleg olyan mint egy gyermek.
Megint sok oldalnyi semmi és andalgás a téli holdfényben. Végül egy erdei vacokban megtalálják az ismét fogva tartott Norit, ahol a banya próbálja kiűzni belőle a farkast. Aneke gyilkos szándékkal ugrik a banyának, ám ez résen van és újabb átkot szór. Nori mostmár örökösen fél farkasként mutatkozik, szemei égővörösek, fülei állatiak. Aneke mellkasába fájdalom szúródik, minden önzésének pengéje a lelkét szúrja, mely térdere kényszeríti. Mathias, aki újra boldogságot talált az átkában, ettől megfosztódik: halhatatlansága Alexandrára ruházódik.
Aki amúgy áll és nem csinál semmit, de ott van.
Vagy 50 oldalnyi semmi. Második könyv vége.
---------------------------------------------------------------------------
A harmadik és befejező kötet még ennél is rosszabb. Alexandra kezd rádöbbenni, hogy talán hallhatatlan. Egy adott ponton a barátnője úgy fellöki a lakásukban, hogy betörik a feje és meghal, de ez senkinek nem tűnik fel. Ő már nem tud azonosulni a barátaival. Hiányzik neki V. és mindenki. Közeleg a nyár és őt hidegen hagyja, hogy az érettségire kell készülnie. Anyja bocsánatot kért tőle és elvannak, ám nem jól. Razvan visszaköltözött az apjához, Németországba.
Magányában elmegy ahhoz a házhoz, ahol a házibuli volt. Ott a sötétségben rábukkan egy félholt asszonyra, akiről kiderül Mathias anyja. Ez sehogyan sem lesz releváns vagy megmagyarázható, de a nénike elmondja Alexandrának, hogy menjen a város széli elhagyatott negyedbe, mert ott várja Aneke.
Ez így is lesz. Aneke aztán elmeséli, hogy a kuruzslója megoldotta, hogy Mathias ne legyen halandó. Minden évben, az ősz első teliholdjának ideje alatt feltámad, hogy három napig a halandók között éljen. Az év többi részében időtlen álmot alszik, egy mély, föld alatti kamrában, egy nem luxus kivitelezésű koporsóban. Ez a szoba is bűbájjal van bevonva, itt még a tűz sem tud életre kelni.
Nyilvánvalóan Alexandra elmegy Anekével V.-be, hogy teliholdkor találkozhasson Matiasszal. Közben van vagy 100 oldalnyi monológ arról, hogy megkérje-e a kuruzslót, hogy ne legyen halhatatlan. Közben, már nem emlékszem, hogyan, de Razvan is felbukkan a nyári szünetre és összemelegedik Anekével, ami már nem zavarja Alexandrát. Ebből is tudja, hogy Mathiaszt szereti.
V.-ben közben lett egy kocsma. A társaságunk itt tölti halhatatlan napjai egy részét, vagy a V.-n túli hegyi hotelben. Van vagy 50 oldalnyi siralom arról, hogy borvedelés közben, Lorenának majd'megszakad a szíve, hogy Nori már alig ember és örökre elveszítik. A bolond kuruzsló közben elmondja, hogy egyszerre, csak három hallhatatlan lehet.
Még vagy 100 oldalnyi semmi, közben Alexandra találkozik Mathiasszal és a két páros megint a kastélyban hál.
Végül Lorena feláldozza magát és hallhatatlan emberiségét Norira pakolják. Alexandra személyisége a három könyv alatt egyre erősebben hasonlít Anekejére, és úgy dönt elhagyja az életét és halhatatlan marad. Mathiaszt elkísérik aludni és vége. A három hallhatatlan csaj a végtelenségig ÉL. Lorena világgá megy és elporlad, de csak miután újabb 25 oldalnyi életsiralmas levelet hagy hátra Norinak, akit az első könyv után már nem hallunk beszélni egyszer sem, de most érezz vele együtt, mert elveszítette az "anyját".
-----
Gondolom látható miért csak egy könyvnyi és 12 résznyi cheeky anime kellett volna ebből legyen Aki elolvasta, annak grat, aki nem, nem maradt le semmiről. Nekem jól esett megírni, mert nagyon újkori élmény volt egy ilyet olvasni.
Elolvastam életem első román fantasyjét. Egy kortárs mű 2012-ben jelent meg az első kötet és az írónő neve bár magyarnak van álcázva, egyáltalán nem ez és máskülönben bukaresti román hölgy: Cristina Nemerovschi.
Tini regény, sok belső monológgal. A halhatatlanság filozófiájával telített, szenvedélyes szerelemmel és fantasy nyomaival írott.
10-ből 7-est kapott overall, melyből az első kötet kereken 10-esre osztom és a szemem előtt egy isteni anime robogott végig. Úgy érzem ez volt életem első ponyvaregénye is talán, mert könnyen olvasható, nagyon folyékony és egyszerű volt az olvasmány.
Tekintve, hogy csak román nyelven érhető el, ezért szpojlerekkel együtt szeretnék (el)mesélni a könyvről és hogy miért is szóljatok, ha találtok stúdiót aki animét készítene belőle :"D (vagy ha van valami hasonló, ami elkerülte a figyelmem).
-------
Főszereplőnk Alexandra egy 16 éves gimis, fővárosi csajszi aki megszállott vámpírrajongó és viszonylag népszerű lány. Minden kertelés nélkül szerelmes a féltestvérébe, aki két évvel idősebb nála. A történet nyár elején kezdődik, az iskola utolsó napjain, amikor már előre el van a főhősnőnk szontyolodva a rá váró végtelen unalomtól, de anyja, mesélni kezd távoli rokonaikról, akik Kolozsvár mellett egy V. nevű faluban élnek, ahol megállt az idő, valamikor 2-300 évvel ezelőtt és, hogy ő ott gyerekkorában milyen jól eltöltötte a vakációit, messze a zajtól, a város kánikulájától.
Alexandra nincs elbűvölve az ajánlattól, számított rá, hogy partizni fog a Fekete tenger partján, sőt arra is gondol ez is csak egy újabb próbálkozás arra, hogy ne tölthessen annyi időt a tesójával. Kivel szenvedélyes kapcsolatuk van melyet titokban tartanak.
Ám legyen, elutazik a hegyekbe. Az utolsó részletekig helytálló leírást kapunk arról, milyen kontraszt van Romániában a város és vidék között. Hogy előbb még van vonat, majd egy viszonylag kortársnak kinéző községből egy 40 évvel ezelőtti buszjárat zötyög tovább a névtelen elfeledett falvakra, ahol semmi nincs, csak házak. Nincs üzlet, nincs iskola, nincs kocsma, nincs angol wécé, csupán puliszkán és házi terményen, jószágon éldegélő kiöregedett emberek és persze az érintetlen vad Erdély. Tüdőt feszítő friss levegő, ősöreg erdők és magas hegyek, melyek árnyéka hipp-hopp beteríti az egész falut.
V.-hez azonban tartozik egy régi kastély romja is, mely a hegyoldalban áll és messziről látható.
Alexandra vegetáriánus, így a rokonok akikhez megérkezik, két napig nem tudják mivel lehet etetni valakit aki nem eszik húslevest. A rokonok mind 90+ évesek és Alexandra zombiknak tekinti őket. De egye fene, eltölt két hetet itt, és ha nem tetszik, hazamegy.
Hiszen ebben a pillanatban a kastély és a róla hallott legenda mindennél izgalmasabb számára:
Egyszer volt, hol nem volt vagy két háromszáz évvel ezelőtt is itt volt V. A falut és a kastélyt Szilágyi gróf úr tartotta fenn akit igen nagyra becsültek a helyiek. A grófnak volt egy kedves felesége, akit a tenyerén hordott a falu népe. Mindenki boldogan éldegélt, míg a grófnéról kiderült, hogy a gróftól nem sikerült teherben maradnia és első lányát egy apródtól szülte, ő volt Lorena. Elég látványos volt a hűtlenség, mert az apródunk nem volt oly tejfehér mint a grófság, így Szilágyi urunk ezek után rövid pórázon tartotta a grófnét. Az apródot kivégezték, amúgy.
Lorena a kastély konyhájában nőtt fel, együtt mocskolódva a szolgasággal. Örökölte édesanyja jámborságát és ahogyan nődögélt egzotikus szépség vált belőle kit végül szánalommal kezelt a falu népe, mintsem megvetéssel. Lorenáról lassan kiderült, hogy látó. Édesanyja egy nagyon intuitív asszony volt ő pedig a legközvetlenebb nemes, kit a köznép megismerhetett, így mindig nagyon együttérző lélek maradt. Ezen képességeiket azonban a legnagyobb titokban tartották, hiszen a boszorkányüldözés idején járunk.
Az új udvari gyógyítónak a gróf közli, hogy kivégzi ha a neje nem szül neki jogos gyereket. Így végül összejön az első jogos leszármazott.
Megszületett Aneke. Haja égővörös, szemei természetfeletti zöldek, mosolyának senki nem tud nemet mondani. Életerősebb és akaratosabb gyermeket még hátán nem hordott a Föld. Aneke számára teljesen természetes volt, hogy bármit megtehet, bármikor és bárkin keresztülsétálhat mindazért amit szeretne, következmények nélkül. Léte áldás minden jenlévőnek. Lorenáról elfelejtkeztek, aki bár tudatában volt húga kártékonyságának, ő is a lány varázsa alatt találta magát, melyből szabadulni nem tudott. Szépsége hetedhét országon át hírét járta és mire eladó sorba került, egymásnak adták a kilincset az udvarlók. Ám Anekének senki nem volt elég jó.
Aneke születése után az anyja fokozatosan lebetegedett, míg mire Aneke serdülő lett, meg is halt. Aneke ugyanolyan intuitív volt mint az anyja, ám jó szándék helyett, erejét önzésre használta. Aneke ahogy nőtt, egyre kevésbé hasonlított egy földi teremtményre. Bőre tökéletes, szinte világító, léptei alig érintik a földet. Haja mint az égő naplemente, sugárzott a vöröstől. Napra lehetett nézni, ám rá nem. És mivel már a köznép alig bírta rá emelni a pillantását és Aneke már régen elmúlt 25 is ám férjhez nem ment, de megjelenése akár a 15 évesé, természetesen a falu és szomszédai boszorkánysággal vádolták meg a lányt.
Mint utólag megtudjuk a harmadik könyvben, ez egy jó vád volt. Ugyanis édesanyát, egészen ifjú tinédzser korától csapolta le az udvar helyi kuruzslójával (a kastély kinevezett gyógyítója). Vérét bájitalba keverve itta, míg az anyja el nem távozott, melytől halandósága végleg megszűnt. A kuruzsló máskülönben egy őrült tudós személyiségével rendelkező és a lány bája alá hullott vihogó bolond.
Anekéből áradt az erő, így a falubélieknek eszébe sem volt csak úgy nekimenni a nagy gróf egyedüli örökösének.
Ekkorra azonban érkezik egy újabb családtag. A gróf egy fattya, Mathias jön látogatóba. Mathias tipikusan kortalan és elbűvölően jóképű ifjú, stílusos egyén. Mathias és Aneke első pillantásra egymásba szeretnek, melyet akármennyi bűverővel és bájjal próbálnak titokban tartani, az kiszivárog és a falusiaknál a vérfertőzéssel elszakad a cérna. A faluban keletkezett istentelenségek tetőzésétől (Mathias és Aneke fizikai egybekelése), reggelre a falu összes jószága holtan fekszik. Megkezdődik az üldözés. A gróf volt nincs,olajra lépett még tegnap előtt.
Aneke varázsa maga mellé láncolja a kastély szolgálóit, akik menteni próbálják az úrnő bőrét. Lorena és Mathias is Anekevél együtt próbál elbújni. Itt esemény eseményt követ, míg Lorena Aneke ruháiban elrohan a kastélyból, hogy az üldözők utána szaladjanak és ne a szerelmes pár után. Ám mikor őt elégetnék, a falu templomának szentasszonya észreveszi a csalást és átkot bocsájt a hármasra:
Mindhárman addig éljenek, míg önzetlenségüket bebizonyítják egymásnak. Addigis Lorena a kastélyhoz van kötve és szelleme ott kísértsen megemlékezvén a sok istentelenségről mit a családjuk okozott.
Mathias, öregedjen s mikor azt hiszi emberi, akkor mindig visszafordul élete órája.
Aneke akkor szabaduljon, ha lélekben őszintén feláldozza magát egy nemesebb tettért.
A kastélyt persze attól még felgyújtják és a hármast elűzik szem elől.
Mindezt Lorenától tudjuk meg, aki a falu végén él és a helyi cigány kuruzsló, férjével Mathiasszal és lányukkal Norival. Mert Alexandra a kastély romjai között bóklászva találkozik a 9 éves Norival, kiről megtudjuk, hogy az erdőben talált és elhagyott vérfarkas, és Mathiasszal aki időnként lemegy a kastély pincéjébe leinni magát. Mathias ekkor kb húszon-sok évesnek néz ki, Lorena és Nori, mosdatlan cigányoknak. Lorena érdekes módon egy albumot is mutogat Alexandrának, illetve régi leveleket, melyeket nem nagyon tudnak kiolvasni, mert magyarul vannak.
Rögtön érdekesebb lett a nyár, Alexandra féltestvérét (Razvan) meggyőzi, hogy csatlakozzon hozzá V.-ben. A srác megjön, majd négyesben partiznak a várromok között, az erdei tündérek tavánál, ahol Alexandra nem tudja eldönteni, hogy azért látja Lorenát egy 18. századi ruhában a föld felett lépkedve sírdogálni mert be van tépve, vagy mert varázslat létezik, vagy esetleg tényleg tündérvarázs üti meg az embert az erdei tónál.
Annyi baj legyen, Alexandra és Razvan rövidesen szentséget törnek a várfalak között és miután két napig nem voltak az öregek otthonában, úgy gondolják ideje lesz haza menni puliszkát enni.
Csakhogy a faluba megérkezvén mindenfelé halott állatok fekszenek és a csönd mindennél nagyobb. A rokonság házában a háromból, kettő halott. A maradék rokon vasvillával kergeti el a testvérpárt, akik Bukarestig meg nem állnak.
Első könyv vége.
Jó lett volna ha így marad, de mivel egy nagyon sikeres mű lett, természetesen a kiadó kiadta az írónőnek, hogy ezt folytatni kell így...
------------------------------------
Fél évvel később vagyunk, December körül. Alexandra nagyon letargikus. Barátnői alig bírják elviselni, mert azt hiszik megbolondult és el van szállva magától. Anyjának új pasija van, és ezt pedig Alexandra nem tudja elviselni. Razvannak ismét van egy barátnője, ám ezúttal nem műbarátnő, hanem igazi. Egyik este az anyja közli vele, hogy végre áthívta az új udvarlóját, legyen vele mindkét gyermeke nagyon udvarias.
Mit ad isten, az ajtón besétál Mathias, Matei-nek mutatkozik be és kb 19-nek néz ki. Razvan osztálytársa lehetne. Elmondja, hogy másodéves hallgató.
Alexandra természetesen kiborul. Razvan pár pohár után és kendőzések nélkül röhögve faképnél hagyja az anyját és féltestvérét Mathiasszal, aki tovább játssza a szerepét.
Itt aztán vagy vagy 50+ oldal semmi, ami után végül is az anyja rányit Alexandrára, a lány szobájában Mathiasszal csókolózva.
A szerelmesek meg sem állnak Bukarest belvárosáig, ahol egy rock metál kocsma közepén Aneke szóló táncol, bőr fűzőben és simulós naciban, magas sarkú csizmában. Alexandrát teljesen elbűvöli Aneke és már többé nem gondol arra, hogy ítélkezzen fölötte.
Aneke áldását adja az új párra, illetve végre megismerjük. Nagyon félelmetes és nagyon idős. Lorenán és Mathiaszon nagyjából soha nem érződik, hogy sok száz évesek, ám Aneken igen. Mindeközben kb 17-19 évesnek néz ki. Aneke tud gondolatot olvasni, a másik átkozottakat érzékelni, továbbá álmokban utazni, asztrál-kivetíteni és nem tudom, össze vissza a három könyv alatt kapunk ezekről vagy két-két sort.
A hármas egy házibuliba megy. Útközben összeszedik Razvant és a barátnőjét. A házibulin sok nép megfordul, köztük két, magyar gót lány, akikkel Alexandra angolul beszélget.
Itt történik ismét 50+ oldal semmi, majd Nori, aki farkasgyorsasággal öregszik és már 15 éves, elrabolódik. Ezért a társaságunk úgy dönt most rögtön mennek és megmentik, mert a rabló, az V.-ből egy ifjú pap, aki hírhedt ördögűző.
Ismét vagy 50 oldal semmi, a szituáció vége, hogy Norit megszöktetik V. templomából és kiderül a templom banyája még mindig életben van, mert az átka visszahullott önmagára. Aneke kitalálja, hogy nem lehet a kuruzslója nélkül élni, így elmennek feltámasztani a bolondot. Sikerrel.
Céljuk, hogy Norit meggyógyítsák, aki amint eléri a felnőttkort, már nem változik vissza emberré a telihold után. Nori, Lorena és Mathias számára tényleg olyan mint egy gyermek.
Megint sok oldalnyi semmi és andalgás a téli holdfényben. Végül egy erdei vacokban megtalálják az ismét fogva tartott Norit, ahol a banya próbálja kiűzni belőle a farkast. Aneke gyilkos szándékkal ugrik a banyának, ám ez résen van és újabb átkot szór. Nori mostmár örökösen fél farkasként mutatkozik, szemei égővörösek, fülei állatiak. Aneke mellkasába fájdalom szúródik, minden önzésének pengéje a lelkét szúrja, mely térdere kényszeríti. Mathias, aki újra boldogságot talált az átkában, ettől megfosztódik: halhatatlansága Alexandrára ruházódik.
Aki amúgy áll és nem csinál semmit, de ott van.
Vagy 50 oldalnyi semmi. Második könyv vége.
---------------------------------------------------------------------------
A harmadik és befejező kötet még ennél is rosszabb. Alexandra kezd rádöbbenni, hogy talán hallhatatlan. Egy adott ponton a barátnője úgy fellöki a lakásukban, hogy betörik a feje és meghal, de ez senkinek nem tűnik fel. Ő már nem tud azonosulni a barátaival. Hiányzik neki V. és mindenki. Közeleg a nyár és őt hidegen hagyja, hogy az érettségire kell készülnie. Anyja bocsánatot kért tőle és elvannak, ám nem jól. Razvan visszaköltözött az apjához, Németországba.
Magányában elmegy ahhoz a házhoz, ahol a házibuli volt. Ott a sötétségben rábukkan egy félholt asszonyra, akiről kiderül Mathias anyja. Ez sehogyan sem lesz releváns vagy megmagyarázható, de a nénike elmondja Alexandrának, hogy menjen a város széli elhagyatott negyedbe, mert ott várja Aneke.
Ez így is lesz. Aneke aztán elmeséli, hogy a kuruzslója megoldotta, hogy Mathias ne legyen halandó. Minden évben, az ősz első teliholdjának ideje alatt feltámad, hogy három napig a halandók között éljen. Az év többi részében időtlen álmot alszik, egy mély, föld alatti kamrában, egy nem luxus kivitelezésű koporsóban. Ez a szoba is bűbájjal van bevonva, itt még a tűz sem tud életre kelni.
Nyilvánvalóan Alexandra elmegy Anekével V.-be, hogy teliholdkor találkozhasson Matiasszal. Közben van vagy 100 oldalnyi monológ arról, hogy megkérje-e a kuruzslót, hogy ne legyen halhatatlan. Közben, már nem emlékszem, hogyan, de Razvan is felbukkan a nyári szünetre és összemelegedik Anekével, ami már nem zavarja Alexandrát. Ebből is tudja, hogy Mathiaszt szereti.
V.-ben közben lett egy kocsma. A társaságunk itt tölti halhatatlan napjai egy részét, vagy a V.-n túli hegyi hotelben. Van vagy 50 oldalnyi siralom arról, hogy borvedelés közben, Lorenának majd'megszakad a szíve, hogy Nori már alig ember és örökre elveszítik. A bolond kuruzsló közben elmondja, hogy egyszerre, csak három hallhatatlan lehet.
Még vagy 100 oldalnyi semmi, közben Alexandra találkozik Mathiasszal és a két páros megint a kastélyban hál.
Végül Lorena feláldozza magát és hallhatatlan emberiségét Norira pakolják. Alexandra személyisége a három könyv alatt egyre erősebben hasonlít Anekejére, és úgy dönt elhagyja az életét és halhatatlan marad. Mathiaszt elkísérik aludni és vége. A három hallhatatlan csaj a végtelenségig ÉL. Lorena világgá megy és elporlad, de csak miután újabb 25 oldalnyi életsiralmas levelet hagy hátra Norinak, akit az első könyv után már nem hallunk beszélni egyszer sem, de most érezz vele együtt, mert elveszítette az "anyját".
-----
Gondolom látható miért csak egy könyvnyi és 12 résznyi cheeky anime kellett volna ebből legyen Aki elolvasta, annak grat, aki nem, nem maradt le semmiről. Nekem jól esett megírni, mert nagyon újkori élmény volt egy ilyet olvasni.