Az anime helyzete kishazánkban

Általánosságban az animékhez kapcsolódó témák.
Avatar
Ricz
Fórumfüggő
Fórumfüggő
Hozzászólások: 1158
Csatlakozott: 2016.12.24. 01:12
Nem: Férfi
Tartózkodási hely: sajnos a Föld nevű bolygón
Kapcsolat:

Re: Az anime helyzete kishazánkban

Hozzászólás Szerző: Ricz »

Alapból nem vártam semmit egy szerző nélküli szövegezménytől.
Még az is megesik, hogy egy filmen belül jutunk el a tündérmeséből az elképesztő pszichotriller kategóriába, erre az egyik legjobb példa a Higurashi no Naku Koro ni, amely egy kicsiny völgyben megbúvó, látszólag példaértékű közösség mindennapjaiba enged betekintést.
Tehát a HiguNaku, az 1983-as Japánban játszódó vidéki történet azért tündérmese, mert idilli a táj. Kezdésnek befigyel egy fogalom zavar, hogy a tündérmese nem ugyanaz, mint az idilli állapot. Ezen kívül a közösség sem példaértékű, mert az első 10 percben felrugdalják ezt egyik-másik jellemábrázolással. Lehet, hogy van ilyen kedzés is, de a HiguNaku nem az, szóval a példa is sántít, nem csak a tartalom. Gyönyörű disszonáns tartalmú mondat.
a film borítója alapján gyerekmese
Csak a paródia HiguNakuk borítói felelnek meg ennek, vagyis a Kira OVA. Megint rosszal példálózik.
iskariotes írta: 2020.11.08. 21:57 "Az anime volt az a műfaj, amely a háború után megengedte a japánoknak, hogy a művészeti szcénában lehengerlő nemzetközi sikereket érjenek el, olyan műveket alkossanak, amelyekkel a világpiacra léphetnek."
Nem. A háború után nem volt értékelhető anime ipar, az majd csak valamikor az 1960-as évek végén a hetvenes évek elején jött létre. Amúgy szolt bárki is szegény Ozu Jaszudzsiró-nak vagy Kuroszava Akira-nak hogy amit alkotottak az nem volt művészeti szcénában lehengerlő?
Attól függően, hogyan definiáljuk az animét. Ha simán japán gyártású animációs film (így a korábbi rajzfilmezés is sánta, mert sokféle stílussal voltak kísérletezések a papírmasés animációtól a gyurmaanimációig minden), akkor a kor szintjéhez képest elég jelentős volt már a 30-as években, ahogy elkezdte a hadsereg is finanszírozni a kezdeti stúdiókat, alkotókat propaganda, az Oktatási Minisztérium pedig nevelési célzattal. Ez később átment a hadsereg jelentékeny megrendelésébe, de a technika limitált volt. A celluloid drága muri volt, és 2 nagyobb stúdió tudta használni. Illetve már ekkor is az olcsóságra törekedtek. A háború után mondhatjuk, hogy Tezukával indult be, ahogy elkezdi maga is producerelni a különféle címeket és kiharcolja, hogy képernyőre tűzzék. Ami miatt egyszer csődbe is megy a saját stúdiója, a Mushi Productions az évtized végén.

Az, amit ma iparnak nevezünk, az ténylegesen a 70-es évek és 80-as évek fordulóján jelenik meg, ahogy egyre több érdekelt lesz, megalakulnak az első produkciós bizottságok, viszont ilyenkor még alkotói túlsúly volt mondható, ami később átcsapott egy gazdasági szemléletbe valahol a 90-es évek közepe-végén, és onnantól a producerek diktáltak, hogy mit szeretnének, mik az elvárások, de ehhez kellett a többszörös cenzúratörvény (1986-ban a nemi szervekre, majd a Coqwboy Bebop is kiváltott egy szigorítást).

Szóval, all in all, elég nehéz definiálni az ipart, ellenben a háború után nem kifejezetten mondható nemzetközi sikernek az, hogy javarészt olyan címeket vettek meg, amiket ismert művek feldolgozásai voltak (pl. Heidi, Nils, Maja, Kalán néni), legalábbis Európában, eleinte. Amerika kicsit másabb tészta, oda jellemzően úgy kerültek, hogy ha nincs feltüntetve, hogy ezt japánok rajzolták, akkor meg nem mondja az ember. Viszont nem volt cél a világpiaci szereplés ekkor még, eléggé másodlagos volt.
Nagy lökést adott az animének a Star Wars sikere a hetvenes évek végén, a korábban is jelenlévő, úgynevezett mecha, robotos animék hatalmas bummjához is hozzájárult, amelyre mostmár világviszonylatban is hatalmas igény mutatkozott. Az egyik legsikeresebb ilyen anime a Tomino Josijuki neve által fémjelzett Gundam-univerzum lett.
Lófaszt, már bocsánat. Az első Star Wars 1977-es. Addig már megvolt a sic-fi láz Japánban:
- Az első nagyobb mecha széria a Tetsujin 28-go volt, a 60-as évek előtt, és már egy olyan óriásrobotos "mesét" kell elképzelni, mint amilyen az 1999-es Iron Giant, csak sokkal gyermekibb.
- Ezen kívül a 70-es évek elején Go Nagai elég sok mechás cuccot rajzolt, amivel kitalálta a pilótavezért robotot (Mazinger Z, 1972), az átalakulós robot (Getter Robo, 1974 - 10 évvel megelőzve a Transformers-t), amelyeket az azt követő évben már TV-sorozatként is szerepeltek. Az általa alapított stúdió, a Dynamic Productions ontotta magából a különféle mechás címeket.
- Aztán Shoutaro Ishinomori már a 60-as évek közepén (1964) kiborgokból álló szuperhőscsapata, a Cyborg 009 aratott és zakatolt '81-ig, ez idő alatt 3 film és 2 sorozatot is kitermelt.
- Feltűnt Matsumoto Leiji, aki már a 60-as évek végén sci-fi illusztrátorként is dolgozott, de az Emeraldas vs. Harlock már egy oneshot pilotként 1973-ban elkészült, de ugyanakkor nagy mértékben hozzájárult az Uchuu Senkan Yamatohoz, mint űroperához. És ha már Yamato, Nishizaki Yoshinobu neve is hangozzék el, aki szülni akarta az ilyen-olyan sci-fi címeket.
- Tokusatsuként már volt Ultraman, aminek az animés tévészériájában úgy a felétől űrben harcoltak.

Igaz, hogy a nagyobb címek, a Star Wars után bontakoztak ki (mint a Yamato, ami '77-ben megkapta az első évadot összefoglaló filmet, '78-ban le akarták zárni, de felháborították a rajongókat, ezért félévvel később sorozatként újradolgozták; a Harlock, Galaxy Express 999, az említett Gundam, Captain Future, a Yatterman), de már jóval előtte megvoltak az alapjaik.

BTW, a "bummkorszak" a 80-as évek, és annak közepére a sci-fiből egyre jobban kezdtek kikopni címek és témák, mint a nagy robotok, a napvitorlások, és a Yamato is 1983-ban egy komoly és a teljes gyár minden fejőgépének működését követően szárazra szottyadtan összeomlott a Final Yamato filmben, amit a 4. évad helyett csináltak.
A japán popkultúra, így az anime is gyorsan meghódította a világot, és ez már több mint két évtizedes tapasztalat itthon is.
Javítás: elég lassan. A 90-es évekig conokról sem nagyon beszélhetünk, csak helyi, egyetemi és városi klubok, akik rengeteget fansuboltak már akkor is a Japánból rendelt VHS-szalagra égetve a feliratot, majd szarrá nyúzták a kazikat azzal, hogy egymás közt adták-vették és másolták. Ez egy kezdeti szubkultúra működési elve, és ez tartott 30+ évig. Amerikában, és persze Európában is. A franciák leginkább Matsumoto Leiji, az olaszok Nagai Go démonos cuccaira függtek rá, plusz a Lupinre.
A kilencvenes években pedig már plágiumbotrányig is elfajult a két fél közötti erős kapcsolat. Az oroszlánkirály megjelenésekor ugyanis sokaknak feltűnt, hogy a film egyes jelenetei, sőt, maga az alapszituáció is mennyire hasonlít egy hatvanas évekbeli animére, a Kimba, a fehér oroszlán című alkotásra.
Ez egy olyan kukacos konzerv, amit jobb nem feszegetni, de annyit megjegyzek, hogy a legvehemensebb plágiumpártiak általában nem az eredeti Kimba sorozatból mutogatnak képeket, hanem az 1997-es revitalizált verzióból (avagy, ami 2-3 évvel később készült Az oroszlánkirálynál, ami már tényleg oda-vissza mutat konkrét hasonlóságokat.
Az animék alapjául szolgáló mangairodalomnak van egy nagyon különös vonulata is, amelyben egy olyan álomba nyerhetünk betekintést, amiben japán megnyeri a második világháborút, miközben ők dobnak atomot két amerikai városra. Mauro Szuehiro Japcsik földgolyója című mangája elképesztő dolgokról mesél, szatíra is ez egyben, amely azt mutatja be, hogy milyen lett volna egy Japán uralta világ. A kilencvenes években készült Konpeki no Kantai hasonló második világháborús japán győzelemről számol be. Traumafeldolgozás és az őrült imaginárius gondolatok keveredései lennének ezek is?
Csodálkozom, hogy az illető tud a Konpekiről. Na de, szólt valaki neki arról, hogy az alternatív történelem, mint sci-fi irodalmi dolog már nem új keletű, és elég csak Philip K. Dick "Ember a fellegvárban" regényét vagy Robert Harris 1992-es "Fatherland" (A Harmadik Birodalom címen volt belőle HBO tévéfilm is) művét említenem, amelyekben... hűha... a Tengelyhatalmak nyernek...
De ha már Konpeki, a "Feldolgozhatatlan trauma" esetében Az üvegnyuszit (Garasu no Usagi) vagy a Nagasaki 1945 - Angelus no Kane mozifilmek miért nem kerültek szóba? Sőt, ha már retro: mi van az 1971-es Animentary Ketsudannal, ami Pearl Harbortól a fegyverletételig bemutatja a csendes-óceáni front történéseit?
iskariotes írta: 2020.11.08. 21:57 "Az animében [az NGE-isk] a Földet egy meteorbecsapódás félig kiirtja, majd szörnyek kezdenek szállingózni a világunkba, amelyek ellen gyerekek irányításával vezérelhető robotokat küldünk, akik győzelmet győzelemre halmoznak."
Mivanmivanmivan???
+1, bár az új index szerkesztőség származását ismerve ez is valami alternatív valóság lehet.
iskariotes írta: 2020.11.08. 21:57 "Az első animesorozatban, a 1963-ban képernyőre kerülő Astro Boy (eredetileg Mighty Atom)"
Az eredeti címe ez: 鉄腕アトム, Tetsuwan Atomu
Technikailag korrekt, mert a Tetsuwan Atom szó szerint Mighty Atom, csak már kezdett beütni itt a koccintós, és már azt se tudja, mit írjon.

Másodsorban, a mondat folytatása: már ez a "mese" is komoly dolgokat mutatott be, mint a robotok és a kiborgok kihasználását, hogy olyan rabszolgaságban tartjuk őket, ami az amerikai négerekre volt jellemző a felszabadítási proklamációig... Sőt, még annál is durvább, mert nem kezeljük őket hasonlóan intelligens lényekként, amelyeknek van saját akarata és tudata, de az alá van rendelve a gazda, a mester akaratának. 1900-kibaszott-63.
[ beágyazott videó a Watchmojo egyik listája, ami az ellenségből szeretőket mutatja ]
Hát, oké. Rómeó és Júlia, akik két ellenséges család közt voltak szerelmesek, és el is hangzik a drámában, hogy az ifjakat is a másik ellen hangolják a szüleik. Szóval volt valami előzménye is, ami balladai homályba vész, mi előtt elhangzik az ominózus "Ó, Rómeó, miért vagy te, Rómeó?"
De ott vannak a mitológiák is. Pl. a görögben Akhilleusz és Pentheszileia, akik egymással vívtak halálig tartó küzdelmet Trója falai alatt, mire Akhilleusz megölte az amazon királynőt, és míg az haldoklott, levette a sisakot és ahogy a mítosz tartja, első látásra beleszeretett, utolsó mondata volt az a nőnek, hogy "Álomszép vagy.". Az eredménye az lett, hogy Akhilleusz utána napokig, hetekig nem akart harcolni sem.
De az sem ritka, hogy a főhős egyik pillanatról a másikra átcsusszan a fantáziavilágba, mint teszi ezt Haru a Macskák királysága című animében, vagy térben és időben valami nagyon furcsa alternatív világba kerülnek, mint az Amikor Marnie ott volt című alkotásban.
Valaki szólt ennek a jómadárnak, hogy a Marnie az egy nyugati regény adaptációja, és nincsenek benne alternatív világok, csak különböző idősíkok közt utazik az elmúlt 40 évből?
Fontos az is, hogy Japánban a testiség nem annyira tabu, mint a mi nyugati, polgári gondolkodásunkban. Az animékben sem, így nem is mindig cenzúrázzák ezeket a jeleneteket, illetve a rajzoló kezében szinte végtelen eszköz áll rendelkezésre, hogy apró finomságokkal elvegye a kép élét. Amikor pedig a cenzúra is kevésnek bizonyult, akkor a japánok a csápokhoz nyúltak, mint univerzális csodafegyver. 1987-ben az Urotsukidoji című animében többek között polipokat vetettek be péniszek helyett.
Fals. A csápokat pont azért kezdték el használni, mert a '86-os cenzúratörvény kitakarásra kényszerítette őket. Ugyanez volt egyébként a bukkake születésének is az oka, mert a nedvekre ez nem vonatkozott, szóval az is bőségesebb lett mindenkiben.
Vagyis nem a cenzúra bizonyult kevésnek, hanem egész egyszerűen kijátszották a rendszert. Mellesleg az Urotsukidoujiban aki megszámolja nekem hány polip szerepel, annak fizetek egy sört. Vagy nem, mert a válasz 0. Démonok vannak csápokkal.

De ha már itt tartunk, mi van azzal, hogy alig 3 évvel korábban jelent meg az első 2 hentai anime, amelyek közül az első a Lolita Anime volt? Ha már bizarrságról és tabufeszegetésről beszélünk, akkor adjuk már meg a módját, mert a csápoktól már a 90 éves szívbeteg apáca sem kap szívinfarktust. Na megy, emlegessen a 80-as évek nagyobb horrorjait és a B-kategóriás sokszor förmedvényeket, hogy milyen lehetetlen alapötletek és megvalósítások, sztorik voltak? Kezdve Croenenberggel, a Toxic Avengerrel, a Basket Case, a Brain Dead/Dead Alive Peter Jacksontól (igen, a Gyűrűk urás Peter Jackson)... De ha megkérdezzük a Borzongás facebook csoport tagjait, szerintem tudnának mutatni olyanokat nekünk, hogy csak nézünk, mint Rozi a moziban.
"Egy dolog irracionalitása nem kérdőjelezi meg a létét, csak leírja az állapotát." (Friedrich Nietzsche)
Avatar
Ayla
Félisten
Félisten
Hozzászólások: 2074
Csatlakozott: 2007.02.18. 16:59
Tartózkodási hely: sehol és mindenhol

Re: Az anime helyzete kishazánkban

Hozzászólás Szerző: Ayla »

Ricz írta: 2020.11.08. 23:36
A kilencvenes években pedig már plágiumbotrányig is elfajult a két fél közötti erős kapcsolat. Az oroszlánkirály megjelenésekor ugyanis sokaknak feltűnt, hogy a film egyes jelenetei, sőt, maga az alapszituáció is mennyire hasonlít egy hatvanas évekbeli animére, a Kimba, a fehér oroszlán című alkotásra.
Ez egy olyan kukacos konzerv, amit jobb nem feszegetni, de annyit megjegyzek, hogy a legvehemensebb plágiumpártiak általában nem az eredeti Kimba sorozatból mutogatnak képeket, hanem az 1997-es revitalizált verzióból (avagy, ami 2-3 évvel később készült Az oroszlánkirálynál, ami már tényleg oda-vissza mutat konkrét hasonlóságokat.
A tavalyi, általam személyesen meglátogatott British Museum Manga c. kiállításán egy egész fal volt, hihetetlen átláthatósággal és full kredittel dedikálva mindannak a ténynek, hogy Tezuka nem akarta takargatni soha, hogy ő a Disneyből inspirálódott:
“I admire Walt Disney, I am charmed by Walt Disney, and I decided my career inspired by Walt Disney. And I met him in New York, or, I should say, I just walked past him. On the opening day of New York World’s Fair, I was lucky enough to get a chance to talk to him. I came across him leaving the stage just after delivering the speech. I got nervous but somehow introduced myself to him.

‘I am a head of a Japanese animation studio.’

‘Nice to have you here.’

‘I am the one who made Astro Boy.’

‘Really? I know Astro Boy. I saw the work in Los Angeles. It’s a great work.”

‘Thank you very much. My staff would be honored. Well, may I have your comment about the work?’

‘It’s a very interesting Sci-Fi story. Future children are looking toward the space. So I, myself, think about making Sci Fi, too. If you have time, visit me in Burbank.’

(by Tezuka Osamu)"
Továbbá a fehér oroszlán és a gondolat, hogy musicelekkel tűzdelt vadonban zajló animáció legyen, Tezukánál 1966-ban került vászonra Amerikában. Az mangája 1950-ben jelent meg.
Az Oroszlánkirály 1994-es és erről az egészről külön Wiki bekezdést is találhat akárki itt: https://en.wikipedia.org/wiki/Kimba_the ... ontroversy

Szóval itt nincs mit hisztizni. Elég normális, hogy alkotók egymásra hatással vannak, az már kevésbé, hogy a Disney stúdió ripoffolta a Kimbát. Erről pl semmi nem volt kiállítva a múzeumban sem... : )
Hogy az újraanimált Kimba pedig megtükrözte a Lion Kinget? Szerintem, abszolút legit! :D (mindezek után, kicsit olyan edd meg amit főztél és szerintem ez abból is látványos, hogy pereskedés sosem lett a dologból egyik oldalon sem).

---

Engem főleg az érdekel mi volt ennek az anonim Indexes cikknek a célja? Bemutatni egy átfogó ismertetőt az anime műfajáról? Mert az nem sikerült. Megint olyan jó gyűlöletkeltően abszolút negatív szájíze van az egésznek, az én olvasatomban. Tipikus híradó. Törvény kellene arra, hogy a közzétett kontent 50-50%-ban legyen pozitív és negatív tartalmú. Hogy objektív és kellene legyen? Jahogy Indexen vagyunk, oké nem szóltam. :dirr:

De arra sem volt jó, hogy felvilágosítson rendesen mire keressen egy érdeklődő és mitől tartsa távol magát egész pontosan, csak meg van említve, hogy ezt lehet. Oké, szegény olvasó beírja a magyar helyesírási szabályoknak megfelelően átírt sódzsóáj szót a Googlebe, szerintem nem lesz segítőkész kicsit sem.

Ehh.
Shotaaa!! Lolííí! Shotaa!! Lolíí!! Sho- LOLI! :D He. | hol vagy, Pantalaimon?
Avatar
Surci
Fanatikus
Fanatikus
Hozzászólások: 1879
Csatlakozott: 2004.03.05. 18:42
Tartózkodási hely: SkyEye Corporation

Re: Az anime helyzete kishazánkban

Hozzászólás Szerző: Surci »

Ayla írta: 2020.11.14. 15:35 Engem főleg az érdekel mi volt ennek az anonim Indexes cikknek a célja?
Bennem is pont ez ötlött fel amikor olvastam ezt az izét. A tárgyi tévedések egy dolog, nem várható el hogy mindenki animuexpert legyen (persze megkérdezhettek volna vagy lektorálásra elküldhették volna valahová, annyira azért nem andergránd már ez a téma hogy égen-földön ne akadjon valaki vagy valakinek a haverja aki tényleg ért is a témához de mind1). Viszont ennek valahogy se eleje, se vége, se mondanivalója nem volt, az informativitást mint célt meg ugye kilőhetjük.
今度こそ... 決着をつけてやる! - This time... I'll end it all!
-----------------------------------------------------------------
Kép
MAL
Válasz küldése