anubys: Áhhh, azokat ki kell szűrni és akkor egész élvezhető.
Egy darabig megpróbáltam követni, de igazából többnyire semmi jelentősségük nincs, meg a Shinsen-Subs iszonyatos mennyiségű magyarázata is csak érdekességnek jó inkább. Mindegy, nekem tetszett az EP, csak már nem tudnám összerakni a történetét a vége felé...
Nodame Cantabile: Engem egyáltalán nem zavart, hogy gyakorlatilag a HachiKuro köszönt vissza még egyszer a monitoromról, pont ezért is kezdtem el rögtön nézni, ahogy megláttam róla az első képeket és a C1 kihozta az első részt (igen, nálam bejönnek az ilyen ócska trükkök, ami egyszer bejött, azt továbbra is szeretem XD). Persze közel sem szakértem annyira a témát, mint az előttem szólók, mert sem a a mangát nem olvastam, sem a live-actiont nem láttam még, így aztán nem szállnék vitába; tőlem meglovagolhatják a HachiKuro sikerét, ha kapok megint egy nekem való történetet, amiből még örök kedvenc lehet, akkor engem nem zavar. Eszméletlenül tetszik és még Nodame sipákolása sem idegesít igazán, mert mindemellett nagyon aranyos karakter és állandó jelleggel a szintén totál flúgos és mellesleg őstehetség Moritát juttatja eszembe.
Mine-kunt is nagyon csípem és persze Chiaki-senpait is, megint nagyon szerethető szereplőket hoztak össze nekünk. ^^ A zene ugye gyönyörű, a CG-hangszerek meg elsőre kicsit megleptek, de hála az égnek szépre sikeredtek és nem lógnak ki nagyon.
Árad a HachiKuro hangulat minden részletéből, de szerencsére mégsem egészen ugyanaz, megvannak ennek az animének is a sajátosságai; és megint művészet van terítéken, de úgysem nagyon láttam még (komoly)zenés animét, csak a jó öreg Gravitationt
A fakósága meg lehet, hogy részben a C1-nek is köszönhető, ők valahogy így dekódolnak mindent... Bár nekem a pasztellvilággal sincs bajom, régen is tetszett.
Kyoushirou to Towa no Sora: NOOOOOOOOO!!!
Nem tudom, miért hagytam rábeszélni magam erre a lidércnyomásra, mindnesetre totál kiborít a gügye történet, a túl sok kawaii és sipákoló csajszi, Kuu állandó "Greetings, my prince"-ezése és idétlen monológjai, a tömény fanservice-től meg végképp a falra mászok. Ebben az animében folyton vagy fürdenek/zuhanyoznak, vagy smárolnak
Tudom, hogy ezt az egészet poénnak kéne felfogni, de nem megy, nagyon szörnyű és asszem feladom...
Fullmetal Alchemist: Tegnap este kezdtem bele
Rossi kolléga újabb bíztatásának hatására és azt kell hogy mondjam, nem véletlenül szeretik annyira, nekem is nagyon tetszik 4 rész után, ráadásul állítólag az 5. rész környékétől lesz csak az igazi. Ed hülye fejeitől
eltekintve meglepően "horror", kicsit gyakran hullanak az emberek és következnek be tragikus fordulatok (bár egy része a visszaemlékezős részekbe sűrítve), amiket a szereplők elég könnyen feldolgoznak, de ezzel együtt nagyon tetszik, mert a történet eredeti, a grafika és a zene pedig gyönyörű, de majd később még áradozok róla.
Na jó, a többi élménytől most megkímélek mindenkit, így is kicsit hosszúra nyúltam.