Oldal: 1 / 2

Sintoizmus és kultúra

Elküldve: 2006.05.10. 13:53
Szerző: yetithebeast
Üdv emberek! :cool:
Gondoltam, hogy kéne egy ilyen téma is, mert ugye az animek tele vannak sintóval (mint minden ami japán ::onigiri:: ), s lehet, hogy lecsúsztál egy poénról, vagy nem érteted meg teljesen egy jelenet lényegét e miatt. ::fujisan::
Most itt ki lehet tárgyalni, de nem fontos, hogy köze legyen az animekhez. lehet mondjuk valami olyan is ami úgy általában fura; akkor leírod, ::jnotes:: s kollektíven segítünk megfejteni... ::beer::

Elküldve: 2006.05.10. 14:25
Szerző: liache
tud vki vmit a shintoizmus alapjairól? O.o

Elküldve: 2006.05.10. 17:02
Szerző: DinkaMailer
Most így hirtelen ENNYIT találtam...

Elküldve: 2006.05.11. 13:01
Szerző: yetithebeast
liache írta:tud vki vmit a shintoizmus alapjairól? O.o
Nyah a sinto a japánok eredeti animista vallása "az istenek útja" (kami no micsi), írott hitrendszere, papi hiearchiája, dogmái nincsenek (max a haláltól és a tisztátalanságtól való irtózás) A sintóban ölt testet az egész japán mitológia, népszokások, hiedelmek és a közöségi szertartások nagyja. Hát a lényege hogy mindenennek van kami-ja (istene) szentélyeknek, városoknak, szél, napnak stb stb... Központja az iszei szentély de csak mert itt lakik Amateraszu Ómikami szelleme aki a napisten, mondjuk hagyományos hierarchia nincs az istenek között, de neki van a legtöbb híve. Szoros a köteléke a buddhizmussal, rengeteget át vett belőle pl az ősők tiszteletét. A japán ember a sinto szerint születik, a sintó és a buddhizmus szerint él és a buddhizmus szerint hal meg. Minden további nélkül lehet valaki egyszerre sintó és buddhista egyben. A kamik melleseleg pont olyanok mint az emberek, mert meg tudnak halni, durcásak lesznek, tévedhetnek...
Hirtelen ennyi jutott eszembe :gurul:

Elküldve: 2006.05.13. 02:11
Szerző: sesam
Ha valaki bírja az angolt: http://en.wikipedia.org/wiki/Shinto

Elküldve: 2006.05.26. 18:32
Szerző: MaxieMilla
"Kojiki"-nek létezhet magyar fordítása?

Elküldve: 2006.05.26. 20:43
Szerző: Karasu
Én eddig csak angolt találtam,neten...

Elküldve: 2006.05.27. 11:27
Szerző: Rorimack
MaxieMilla írta:"Kojiki"-nek létezhet magyar fordítása?
Igen. Olvashatatlan.

Elküldve: 2006.05.30. 09:30
Szerző: MaxieMilla
:( ...miért olvashatatlan?

Elküldve: 2006.05.30. 23:19
Szerző: Rorimack
Amire én gondolok, az egy magánkiadás, és annyi tiszteletteljes jelzőt hagytak benne, meg annyira megcsavarták (vagyis gondolom hagyták eredetiben) a mondatokat, hogy magyarul, mint könyv, szerintem olvashatatlan. Nem magával a Kodzsikivel van baj.

Elküldve: 2006.06.01. 15:32
Szerző: MaKo
Rorimack írta:Amire én gondolok, az egy magánkiadás, és annyi tiszteletteljes jelzőt hagytak benne, meg annyira megcsavarták (vagyis gondolom hagyták eredetiben) a mondatokat, hogy magyarul, mint könyv, szerintem olvashatatlan. Nem magával a Kodzsikivel van baj.
Nincs annak az égvilágon semmi baja. Persze, tényleg nehéz olvasni, de rá lehet hangolódni (ráadásul ha az ember megszokja az "egy mondat min. 5 sor" japán módit, akkor itt ugyanezt magyarul már sokkal könnyebben befogadja a gyomra). Néha meg jah, nem magyaros és elég régi is, de... ha van jelentkező aki az egészet eredetiről szépen átnyúzza magyarra, akkor hajrá ^^"" Mert szerintem nem sokan vannak (régi, baromi nagy meló, és marha keveseket érdekel egyelőre idehaza - sajnos -_-. Egyszóval nem éri meg, hacsak nem vagy fanatikus).

Elküldve: 2006.06.07. 14:47
Szerző: MaxieMilla
...aha...azért én szívesen elolvasnám...angolul is akár...kösz az infókat :)

Elküldve: 2006.06.08. 00:23
Szerző: Rorimack
Nincs annak az égvilágon semmi baja. Persze, tényleg nehéz olvasni, de rá lehet hangolódni (ráadásul ha az ember megszokja az "egy mondat min. 5 sor" japán módit, akkor itt ugyanezt magyarul már sokkal könnyebben befogadja a gyomra). Néha meg jah, nem magyaros és elég régi is, de... ha van jelentkező aki az egészet eredetiről szépen átnyúzza magyarra, akkor hajrá ^^"" Mert szerintem nem sokan vannak (régi, baromi nagy meló, és marha keveseket érdekel egyelőre idehaza - sajnos -_-. Egyszóval nem éri meg, hacsak nem vagy fanatikus).
De ez nem japán módi. Úgy értem, a japán Kodzsiki nem ennyire nehézkes. Meg nem véletlenül van egy olyan szakma, hogy műfordítás, és ha már egy rövidített kivonatot fordítunk, akkor igazán lehetne fordítani.

Szóval tényleg jó, hogy van, de attól, hogy nincs normális fordítás, felesleges ezt felértékelni.

Angolul sok sikert hozzá! Érdemes felkészülni, hogy a könnyen beszerezhető, Chamberlain féle fordítás elég régi - akkor kicsit mást értettek fordítás alatt, inkább átültetésről van szó. Cserébe viszont az olvashatóbb Donald L. Philippi féle fordítás használtan ötven dollár körül kezdődik...

Elküldve: 2006.06.08. 15:58
Szerző: MaKo
Rorimack írta:Úgy értem, a japán Kodzsiki nem ennyire nehézkes. Meg nem véletlenül van egy olyan szakma, hogy műfordítás, és ha már egy rövidített kivonatot fordítunk, akkor igazán lehetne fordítani.
Én is nagyon örülnék neki, ha lenne egy igazán jó magyar fordítása. Mondom, a pálya és a lehetőség nyitott. De most őszintén ^^" Már ahogy előbb is írtam, ki az aki az eredeti (régi) Kojikit hajlandó lenne minimális pénzért megcsinálni? Mert sokat úgyse kapna, tekintettel arra, hogy mennyire kevés réteget érdekelne/érintene (meg lehet nézni, hogy hány műfordító él meg csak fordításból...) - viszont meló meg lenne vele rendesen. Bár egyes történetek/kivonatok belőle már megjelentek más könyvekben is magyarul (legenda meg mondagyűjteményekben, amik teljesen korrektek), persze kicsit átdolgozottak (de hát a japánok maguk is átdolgozottat olvasnak legtöbbször japánul, szóval ^^).

Elküldve: 2006.06.08. 19:00
Szerző: Surci
MaKo írta:Én is nagyon örülnék neki, ha lenne egy igazán jó magyar fordítása.
Dettó ^^. Nekem marha nehéz volt olvasni, főleg a nevek, meg a magyartalan mondatok miatt -_-. Egyébként jó kis sztori lenne, de a kétsoros nevek olvasása közben az ember könnyen elveszíti a fonalat. Furcsállottam kicsit, hogy ha már Kazár Lajos fordította, miért nem tudta kicsit összeszedni irodalmilag + a nevekkel is lehetett volna kicsit "kreatívabb", már amennyire ez egy műfordításnál megengedhető (nem kellett volna ragaszkodni a tükörfordításhoz). Bár már elég régi a fordítás (aszem 1970-es évek).

Épp most tanulom a japán vallásokat a vizsgára --> aktuális topic ^_^

Elküldve: 2006.06.08. 23:29
Szerző: Rorimack
Ja, tényleg, volt egy Kazár-féle fordítás is. Én nem arról beszéltem, hanem egy kis sárga (?) könyvecskéről.

Mako:
Már ahogy előbb is írtam, ki az aki az eredeti (régi) Kojikit hajlandó lenne minimális pénzért megcsinálni?
Annyi japanológusunk van, mint a tenger, és ahogy nézem, egyre több. :-P Egy PhD-t, vagy Dr.-t megérne a dolog ;)

A lényeg: senkinek sem volt kötelező lefordítania, senkit sem illet dicséret csak azért, mert megcsinálta.

Elküldve: 2006.06.09. 10:54
Szerző: MaKo
Rorimack írta: Annyi japanológusunk van, mint a tenger, és ahogy nézem, egyre több. :-P Egy PhD-t, vagy Dr.-t megérne a dolog ;)
A lényeg: senkinek sem volt kötelező lefordítania, senkit sem illet dicséret csak azért, mert megcsinálta.
Persze hogy nem jár dícséret, csahogy pénz sem igazán, mert nem venné/olvasná senki. Ezért írtam, hogy nem hiszem hogy sokan akarnának úgy szenvedni vele (akár japanológus akár nem). A japanológus=tenger dologgal egyelőre még nem értek egyet (nem látom azt a tengert ^^), de persze lehet hogy a jövőben (??) lesz ilyen is. Attól még hogy sokan érdeklődnek/tanulnak, az még nem jelenti azt, hogy egyből Kojikit is fognak fordítani ha oda jutnak. Azért ahhoz kicsit több kell. De a dr.-t tényleg megérné ^_^.

Elküldve: 2006.06.09. 13:32
Szerző: yetithebeast
Hey de elszaladt... ::jcrazy::
Nos a Kojiki tényleg nehéz, de még jó, hogy van a Nihonshoki is. ::jsmile::
A Nihonshoki egy újabb kiadású könyv, ami a Kojikivel ellentétben, inkább az adatokra épít.
Ez is a regékkel kezdi, de elég tényszerűvé válik, és jól írja la a dinasztiákat.

Elküldve: 2006.06.09. 13:47
Szerző: Surci
Van egyáltalán az országban belőle valami verzió ^_^? Azért az ilyen régi (730-ban állították össze) cuccokat hitelesség szempontjából imho megfelelő adag kritikával kell kezelni...

Elküldve: 2006.06.09. 14:18
Szerző: MaKo
Surci írta: cuccokat hitelesség szempontjából imho megfelelő adag kritikával kell kezelni...
Jah, főleg hogy az egész ilyen arcozás :) "mi vagyunk a japánok, nekünk is van ám császárunk meg klassz japán nyelvünk ésegyébkéntiseztfigyeld Kína..." ^_^

Elküldve: 2006.06.09. 16:25
Szerző: Rorimack
MaKo, szerintem ugyanarról beszélünk, csak szerintem a pénznek nem kéne számítania (egyik intézményen sem láttam a "Tomácsképző Intézet" táblát, valami "Bölcsésztudományi Kart" pedig igen. ;)

(És a Kodzsiki csak kiragadott példa. Meglepődnék, ha egynél több kezemet kellene használnom, ha össze szeretném számolni az elmúlt egy-két évtized tizenkilencedik századnál régebbi, magyarra fordított és kiadott műveit. Na jó, ha a Go rin no sót kiadásonként számítom, akkor talán menne ;))

Surci: miért ne lenne? ;)

Elküldve: 2006.06.09. 18:12
Szerző: MaKo
Rorimack írta:MaKo, szerintem ugyanarról beszélünk, csak szerintem a pénznek nem kéne számítania
Jah, valszeg ugyanarról ^^. De a pénz dolog sajnos vagy nem, de mindig is számít. Szóval az ilyen régi műveknél egyszerűen nem lehet elvárni, hogy valaki a mi két szép szemünkért frankón lefordítsa, hogy utána semmi haszna ne legyen belőle - márpedig nem lenne túl sok (ami lenne az meg messze nem fedezné a beleölt munkát és időt, akár élvezi akár nem).

(És ugyan off, de a modern japán irodalom is hasonló képp teng-leng idehaza... nem is beszélve a duplafordítású borzalmakról, amiket kiadnak, és amiknek jóformán már közük sincs az eredetihez).

Elküldve: 2006.06.12. 13:29
Szerző: yetithebeast
Maurice Percheron- Japán hősi legendája
Sokkal olvashatóbb mint a Kojiki. Olvasmányosabb, könyebben emészthetőbb.

Elküldve: 2006.06.14. 14:04
Szerző: MaxieMilla
nem tudja valaki közületek,hogy a toriiknak mi a funkciója?
én annyit tudok,hogy Amateraszu Ómikami tiszteletére emelték őket,de hogy miért pont egy kaput választottak,hogy az érzéseiket kifejezzék...?

Elküldve: 2006.06.14. 17:02
Szerző: yetithebeast
Tori minden szentély bejáratánál van. pffff bejáratánál... a legtöbb szentély dombon van és az épülethez vezető ösvény elején van a domb lábánál. A feladata az, hogy a szentélybe belépő lelkét rituálisan megtisztitsa a világ mocskától. Van olyan is ,hogy egy oroszlán pár van a torik lábánál vagy régebben volt ilyen, a torik helyett.