×

Regisztráció

Anime: Sentou Yousei Yukikaze

Sentou Yousei Yukikaze © Kanbayashi Chohei • GONZO

Sentou Yousei Yukikaze (OVA, 2002)

戦闘妖精雪風

Yukikaze


Hossz: 5 rész
Műfaj: akció, dráma, sci-fi

Rendezte: Ookura Masahiko
Eredeti mű: Kanbayashi Chohei
Írta: Yamaguchi Hiroshi, Sogo Masashi, Tada Yumi
Karakter dizájn: Hashimoto Kouichi, Aizawa Masahiro, Tada Yumi
Zene: Dougen Shiono, Mishiba Satoshi
Stúdió: GONZO

Hivatkozások: ANN, AniDB

Értékelések: (20 szavazat, átlag: 8.80) részletek

Sentou Yousei Yukikaze © Kanbayashi Chohei / GONZO
Harminchárom évvel ezelőtt az emberiséget földönkívüliek támadták meg. Az idegenek, akiket JAM-nek neveztek el, egy intergalaktikus átjárón keresztül érkeztek a Földre. Az Egyesült Nemzetek hadseregének sikerült visszavernie a támadást, és az átjárón keresztül egy ismeretlen, Fairy kódnévre keresztelt bolygóig üldözni az ellenséget. Miután az idegenek így kikerültek az átlagember látóköréből, lassan eltűntek a köztudatból is; mára legtöbben a támadást is csak amolyan városi legendának tartják. Azonban a messzi, titokzatos bolygón még mindig dúl a harc az emberek és a JAM között.

Ennek a harcnak egyik fontos eszköze a Yukikaze ("hóvihar"), a Fairy Air Force elit alakulatához tartozó vadászgép, melynek feladata az idegenekkel folytatott harcok megfigyelése és az adatgyűjtés. A Yukikaze különleges értékét harci helyzetekre kifejlesztett mesterséges intelligenciája adja, mely azonban mintha kissé túlságosan is fejlett lenne. A gép időnként magához ragadja az irányítást, vagy pedig légből kapottnak tűnő információkat közöl pilótájával, Fukai Reivel, aki azonban feltétel nélkül megbízik a repülőgépben - talán azért, mert senki másban nem bízik. Rei egy teljesen befelé fordult, súlyosan antiszociális személyiség, aki szemmel láthatóan csak alig-alig képes funkcionálni a társadalomban, viszont éppen e tulajdonságai miatt tökéletes, már-már szimbiotikus kapcsolatot alakított ki a Yukikazével. Ez természetesen rendkívül aggasztja Rei felettesét és egyetlen barátját, James "Jack" Bukhart. Jack tisztán látja, hogy Rei rohamosan távolodik az emberi világtól, és nem is annyira titokban azt reméli, hogy vissza tudja fordítani a folyamatot, ha sikerül elszakítania Reit a Yukikazétől.

Ami talán hamarabb is sikerülhet neki, mint gondolná. Egyik bevetésén Rei egy földi típusú, de ismeretlen vadászgéppel találkozik, amely nem válaszol a felszólításokra, hogy azonosítsa magát. A másodpilóta ugyan óvatosságra int, de a Yukikaze JAM-ként azonosítja a gépet - Rei pedig habozás nélkül lelövi. Az incidens, amellett, hogy egy ideig "földre kényszeríti" Reit, több kérdést is felvet. Valóban ellenség volt az ismeretlen gép? Ha igen, ez azt jelentené, hogy a JAM-ek lemásolták a földi technológiát? De egyáltalán honnan szedte a Yukikaze az információt? Nem bízik Rei túlságosan is egy harcra kifejlesztett mesterséges intelligenciában? Egyáltalán, mi szükség van még ezekre a problémás pilótákra, amikor a pilóta nélküli repülőgépek már bevethető állapotban vannak?

A Yukikaze a Gonzo stúdió egyik jubileumi projektje volt, és ez meglátszik rajta - látványra az egyik legszebb anime, ami valaha készült. A 3D CG (a Gonzótól talán szokatlan módon) gyönyörű, és szinte tökéletesen olvad egybe a 2D animációval. A hátterek fantasztikusak, a légiharcok lenyűgözőek, a repülőgépek maguk pedig nemcsak csinosak (a Yukikaze különösen szép), hanem valószerűek is, az animátorok pedig nagy gondot fordítottak arra, hogy ez a hatás repülés közben is megmaradjon (érdemes figyelni a féklapokat és egyebeket). A repülőgépek mellett a katonai bázisok és anyahajók, valamint a hangeffektek és a szakzsargon is teljesen hitelesek (az időnként felbukkanó random Engrisht leszámítva) - köszönhetően annak, hogy a stáb, többek közt a japán légierő segítségével, kimerítő háttérkutatást végzett a témában.

Ami a "hagyományos" animációt illeti, az nem marad el a 3D mögött. A szereplők animációja ugyanolyan kifinomult, mint a tárgyaké, a karakterdizájn pedig, bár nem "szép" a szó hagyományos értelmében, mégis sajátos és megragadó. Külön felhívnám a figyelmet a szemekre - a szereplőknek nagyon kifejező szemeik vannak. Ez főleg a szófukar Rei esetében fontos, akinek űzött vadéhoz hasonló tekintete egyébként is sokban hozzájárul a sorozat hangulatához.

A hangulatra nagyban rásegít a zene is, ami ahelyett, hogy hangos és harcias lenne, legtöbbször szinte észrevétlenül "bújik meg" a háttérben és ad aláfestést a jeleneteknek. Nem igazán hasonlít a mainstream animezenékhez - visszafogott, időnként szinte nyugtató hangulatú, elektronikus/industrial-szerű, néhol már-már jazzes zene, sok zongorával. Az ending dal egy country-pop szám, amiről az ember azt gondolná, hogy az égvilágon semmi köze nincs az animéhez, az utolsó részben azonban mégis meglepően jó és megfelelő lezárást biztosít a történethez. (Az openinget inkább nem említeném, szerencsére csak háromszor kell áttekerni rajta.)

A szép csomagolás persze nem sokat érne önmagában, érdekes szereplők és egy jó sztori nélkül. Szerencsére a Yukikaze e téren sem szenved hiányt (bár azok, akiknek létszükség, hogy ismerjék egy történetnek minden egyes kis részletét, ezt talán nem így gondolják). A szereplők, bár múltjukról, motivációikról nem sokat tudni, és a gondolataikba is csak ritkán nyerni bepillantást, mégsem tűnnek kidolgozatlannak. Mindegyikük egyértelműen komplex személyiség, és azok számára, akik értékelik a kifinomult, szavak helyett inkább tettekkel és utalásokkal történő karakterábrázolást, és azt, ha a szereplők egyénisége helyett inkább a kapcsolataikon van a hangsúly, a Yukikaze sok gondolkodnivalóval szolgál. Az anime gerincét alkotó Jack-Rei-Yukikaze háromszög, amit bizonyos szempontból akár szerelmi háromszögnek is lehet nevezni, mindenképpen az egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb kapcsolat, amit animében valaha ábrázoltak.

A szereplők életre keltésében mindig nagy szerepük van a seiyuuknak, akik ezúttal hibátlanul teljesítik a feladatukat. Nakata Jouji, aki elsőre furcsa választásnak tűnhet Jack szerepére, kiválóan hozza a kétségbeesett, aggódó barát és felettes szerepét, Sakai Masato pedig, aki elsősorban színész, nem pedig seiyuu, fantasztikus alakítást nyújt Rei szerepében. Az anime igazi sztárjának, a Yukikazének azonban nincs szüksége hangra ahhoz, hogy a maga idegenszerűségében (egy pillanatig sincs ugyanis antropomorfizálva) félelmetes de mégis lenyűgöző jelenség legyen.

Ami a történetet illeti, annak alapja első pillantásra semmi újdonság (bár az utolsó részben egy váratlan csavar különleges ízt ad neki), de legfőképpen a nem igazán hétköznapi szereplőknek köszönhetően klisésnek sem lehet mondani. A fejlemények érdekesek, az anime pedig ezen a téren is bízik annyira a néző intelligenciájában, hogy tartózkodik a szájbarágástól - olyannyira, hogy kissé átesik a ló másik oldalára. Az események általában enyhén szólva nem egyértelműen követik egymást, úgyhogy nagy odafigyelés és akár többszöri megnézés szükséges ahhoz, hogy a néző a különböző információdarabkákat összerakva megértse a szereplőket és a sztorit. (Érdemes odafigyelni a szereplők, főleg Rei testbeszédére, illetve látszólag mellékesnek tűnő mozdulatokra, mondatokra is.)

A végén így is több kérdés marad egyértelmű válasz nélkül, de ez véleményem szerint nem különösebben zavaró. Ez az anime ugyanis sokkal inkább szól a szereplőkről (na és persze a légiharcokról), mint a történetről. A Yukikaze nem magyaráz vagy ideologizál, és nincsen semmi nagy, világmegváltó mondanivalója sem - egyszerűen elmesél egy sztorit, bemutat egy-két érdekes figurát, felvet egy adag témát és kérdést (például elidegenedésről, gép és ember kapcsolatáról, szeretetről és bizalomról), aztán hagyja, hogy a néző maga gondolkodjon el azokon és formáljon saját véleményt velük kapcsolatban.
Írta: mufurc
mufurc értékelése: 8 (nagyon jó)
2005.09.21.
27893 olvasás

Ismertető értékelése:
Nincs elég szavazat.
Az értékeléshez jelentkezz be.

Képek:

Sentou Yousei Yukikaze © Kanbayashi Chohei • GONZO

Hozzászólások:
Hozzászólás írásához jelentkezz be.