A K-ON! története négy középiskolás lány körül forog, akik az iskolai könnyűzenei klub tagjaként rockegyüttest alapítanak.
A történet kezdetén Hirasawa Yui frissen kezdi a középiskolát, és mindenképpen szeretne csatlakozni valamelyik iskolai klubhoz, de fogalma sincs, mi lenne az, ami érdekelné. A faliújságon nézelődve veszi észre, hogy a könnyűzenei klub tagokat keres. Bár a kissé ügyetlen Yui az óvodai zenefoglalkozáson kívül soha nem játszott hangszeren, jelentkezik a klubba, ahol megismeri a többi tagot: az energikus Tainaka Ritsu (dob), és gyerekkori barátja, Akiyama Mio (basszusgitár) korábban egy koncertélmény hatására léptek a klubba, majd csatlakozott hozzájuk a kedves Kotobuki Tsumugi is, mint billentyűs. Már csak egy gitáros hiányzik az együttesből. És mint kiderül, a klub épp a feloszlatás előtt áll, ugyanis nincs meg a minimális négy tag, így a többiek megváltóként fogadják Yuit, aki megmentheti a klubot. Annak ellenére, hogy még életében nem tartott a kezében gitárt. Dehát mindenki elkezdte valahol, a lényeg a kitartás és a szórakozás, a cél pedig a híres Budokan stadion, vagy legalábbis jól szerepelni az iskolai fellépésen.
Az anime a klub életét és a lányok hétköznapjait kíséri végig, tele aranyos és humoros szituációkkal. A K-ON! eredetileg négykockás mangaként kezdte pályafutását, és ennek megfelelően az animében sincs mélyebb történet, inkább egy-egy hétköznapi eseményt mutat be a lányok életéből, legyen szó gitárvásárlásról, új iskolaév kezdetéről, vagy iskolai fellépésről. Az együttes idővel egyre ügyesebb lesz, a lányok pedig egyre jobban összebarátkoznak. És bár gyakorlás helyett sokszor teáznak és süteményt esznek, a lényeg, hogy mindig jól szórakoznak.
A részek során később további szereplőket is megismerünk, akik tovább színesítik a cselekményt. Például a titkolt múlttal rendelkező Sawako tanárnő, vagy Yui kishúga, Ui, aki azonban sokkal felnőttebbnek bizonyul nála, majd a később a klubhoz csatlakozó Azusa, aki az együttes második gitárosa lesz, és mellesleg aranyossága miatt a többiek sosem hagyják békén.
Természetesen a zene is fontos elem az animében, a gyakorlások és fellépések során hallhatunk néhány kellemes számot a lányoktól, az opening és ending dalok pedig egyaránt a top 5-ben szerepeltek az Oricon japán zenei toplistán. Pozitívumként említhető, hogy a hangszerek tényleg igaziak, valóban létező márkák és típusok, és nem kitalált, vagy szándékosan elferdített nevek állnak rajtuk.
A K-ON! tehát a tipikus "aranyos lányok aranyos dolgokat csinálnak"-anime, tagadhatatlanul elsősorban az
otakuk számára, ami talán nem a legegyedibb karakterekkel és történettel rendelkezik, és vannak kisebb hibái is (például számomra Sawako-sensei és a cosplay-mániája kissé túl sok volt a jóból), de bárkinek vidám kikapcsolódás lehet, aki kedveli a vicces és aranyos történeteket.