Megfertőzte a Japán Anime alkotókat a reboot, avagy az újraindítás, újra tervezés. Tavaly jelent meg pl. a méltán népszerű Ghost in the Shell világ legújabb darabja, idén pedig a Sailor Moon is kapott egy újrát, ez utóbbi persze még fél távnál jár a cikk írása közben, Motoko legújabb kalandjai azonban véget értek, és a 4 részre tervezett 1 órás filmek megosztották a rajongókat.
2027-ben Motoko Kusanagi egy jól képzett ügynöke a hadseregnek. Motoko egy ügy során kiküldetésből tér haza, melynek során kapcsolatba kerül a Section 9 vezetőjével, Daisuke Aramakival. A két fél közös nevezőre jutva együttes erővel próbálnak a végére jutni egy szövevényes történetnek, melyben cyber terroristák, veszélyes vírusok és cselszövés is van. Mint mindig, talán nem mindenki az, akinek mutatja magát.
Motoko még nem ismeri Aramakit, Batou még továbbra is egy Ranger, és a csapat többi tagja sem állt össze. Időben jóval az eddig ismert Gits történetek előtt járunk.
A hatalmas sikerű 1995-ös film, a 2002-2004 között bemutatott annál népszerűbb sorozat és egy 2006-ban vetített egész estés Gits film óta várnak a rajongók Motoko történetének folytatására. Az első hírek azonban nehezen emészthetővé tették az alkotás érkezését. Az ismert karakterek nem változtak, de Motoko külseje az eddig ismerthez képest hatalmas változáson esett át, az első karakter rajzok megjelenése után a filmekig kellett várni, hogy véleményt mondhassunk eme változásról. Jó tudni, hogy a Gits érzés nem veszett el, a 4 rész teljes ideje alatt ott van az, amit a sorozatból ismerhetünk. A jövő digitális világa, a cyber protézis elterjedése, a virtuális terrorizmus veszélye és a ki, kit használ ki a maga érdekére, változatlanul az OVA szerves része. Ez a Motoko pedig más, mint akit a sorozatból ismerünk, fiatal és még nem tapasztalt, rendkívül előtérben is van a személye a 4 részben, még egy kis privát szerelmi történet is megjelenítésre kerül. Karaktere itt picivel nyitottabb, nem annyira visszahúzódó, ugyanakkor továbbra is hátsón billent akárkit képességeivel és persze eltökélten, magabiztosan próbálja csapatát összehozni.
A látványvilág, a rajzolások a minőség felső határát súrolják, tökéletes munkát látunk. A szereplők mozgása és az akciójelenetek fantasztikusak. A Stand Alone Complex anno zenéjéről is igen ismert volt, minden egyes Yoko Kanno album megjelenést tűkön ülve várta a közönség és a rajongók. Ezen a szakmai téren is váltás volt, és sajnos kedvezőtlen irányba. A Cornelius névre hallgató Japán elektronikus és experimental zenész stílusában, amit képvisel még jó választás is lehetett volna, de emlékezetes zenei tételt egyáltalán nem alkotott, a dalok pedig szintúgy felejthetőek, bár biztos ennek is meglesz a rajongótábora.
Az epizódok egy-egy bűnténnyel foglalkoznak, viszont vannak utalások a korábbi részekre, ezzel egy nagy kerek történetet kapunk. A 4. rész végén konkrét lezárást nem kapunk, logikusan nyitva hagyva a folytatásra a lehetőséget. Az "újraindulással" természetesen új szereplő gárda szólaltatja meg a karaktereket.
Lezárásként azt tudom mondani magam részéről, hogy nem eltékozolt gondolat volt a reboot, korrekt, nézhető 4 órányi Gits élményt kapunk, és bőven az élvezhető kategóriába sorolható.
Ismertető