×

Regisztráció

Anime: Tekkon Kinkreet

Tekkon Kinkreet © Matsumoto Taiyo • Studio 4°C

Tekkon Kinkreet (movie, 2006)

鉄コン筋クリート

Tekkonkinkreet


Hossz: 111 perc
Műfaj: akció, thriller

Rendezte: Michael Arias
Eredeti mű: Matsumoto Taiyo
Írta: Matsumoto Taiyo, Anthony Weintraub
Karakter dizájn: Nishimi Shoujirou
Zene: Plaid
Stúdió: Studio 4°C

Hivatkozások: ANN, AniDB

Értékelések: (11 szavazat, átlag: 7.82) részletek

Tekkon Kinkreet © Matsumoto Taiyo / Studio 4°C
Repkedő utcagyerekek egy nagyváros színpompás szórakozónegyedében, jakuza és bérgyilkosok, misztikum és kemény realitás. A Tekkonkinkreet éppolyan összecsúszott, mint a címe: "Vasbetonizom"; bitangul látványos, történetében viszont csak erős közepes.

Tudjuk le a negatívumokat, fájó szívvel, mindjárt az elején. A Tekkonkinkreet nem a sztorival fogja lenyűgözni a nézőit. Bár a történet kellően komplex, a szereplők is kellően kidolgozottak, még a kellő fordulat is megvan, azért a sok "kellően" nem elég egy edzett anime-fanatikusnak: a legtöbb eseménynek bizony klisészaga van, és az ember el-elfintorítja az orrát miatta. Finnyásak vagyunk, nem érjük be a puszta "megfelelt" minősítéssel.

Jöjjenek azután a tények. A film a Japánban nagy népszerűségnek örvendő Black and White (Fekete és Fehér) című mangából készült. A manga főszereplője két gyerek, az utcán élő Fekete és Fehér. A gyerekek különleges módon kötődnek egymáshoz: az idősebb Fekete fizikailag védelmezi kisebb társát, míg Fehér, úgy tűnik, lelki biztonságot ad barátjának, ketten együtt pedig területük, a Kincsváros bősz védelmezői. Olyannyira, hogy akrobatikus, a fizika törvényeivel is dacoló erejük láttán a jakuza is kénytelen megtorpanni, márpedig annak üzleti érdeke a lerobbant Kincsváros földig dózerolását (és vidámparkként való újjáépítését) kívánná.

És végül az ámulat.
Kincsváros olyan látványosságot nyújt az ínyencnek is, amit talán sosem felejt el (de egyhamar biztosan nem). Az alkotók ezelőtt is bizonyították rátermettségüket (a rendező Michael Arias az Animátrix Beyond című epizódja, A vadon hercegnője, továbbá az amerikai Egyiptom hercege és A mélység titka című filmek effektusaiért felelt), de most valami egészen különlegeset hoztak létre. A város talán a legösszetettebb rajzolt tér, amit animében valaha is láthattunk. Pompájában felülmúlja még az e téren etalonnak számító Paprikát is. Minden utca élő, minden falat rajzok borítanak, szürreális épületek, különös tárgyak, fantasztikus textúrák mindenfelé. Kincsváros legutolsó szeglete is méltó a nevéhez.
A környezet csodálatos kavalkádjában mozgó szereplők, küllemükben, már jóval egyszerűbbek. Eltérnek az animék legelterjedebb alakjaitól, kissé realisztikusabbak, egyáltalán nem idealizáltak. Közelebb állnak a hagyományos, két dimenziós rajzmódhoz, mint a film többi részén megmutatkozó forma- és színtobzódáshoz.
A film zenéje is méltó a grafikában megmutatkozó hihetetlen színvonalhoz. A Plaid a világ egyik legelismertebb elektonikus zenét játszó együttese; szerzeményeik segítenek megteremteni Kincsváros különleges légkörét.

A 2D szereplők többnyire jellemükben is azok, kivéve a főhős Fehéret. Koravén életfelfogása, egynémely mondásai szokatlan és igen árnyalt gyerekfigurává teszik; ha az alkotók képesek lettek volna ugyanezt több szereplőnél is elérni, nem csak a sztorira ráfeszülő látvány- és hangzásvilágot dicsérnénk művészinek. Igen éles a kontraszt társával, Feketével szemben, akinek lelki kettőssége, vívódása habár kiváló jelenetekben mutatkozik meg (a film végén különösen), mégis sablonos és ezerszer látott figura; legalább annyira, amennyire ez a megállapítás is az.

A Tekkonkinkreet válhatott volna végül puszta technikai demonstrációvá, megjegyzésre érdemtelen szerelőkkel és sztorival, s hogy mégsem így van, arról a film folyamán összeálló hangulat tehet. Ha felidézem az érzéseimet, miközben néztem: az első negyedóra döbbent szemkáprázása után kezdett elönteni az enyhe csalódás, ám a film közepe-vége tájára átadta helyét annak, aminek az ember legjobban örül: „ez a film kell nekem". Talán a virtuóz látványvilág- és zene (nomeg Fehér erős alakja) érte el azt, amire máskülönben a mégoly nagyszerű kinézet sem szokott képes lenni: a tartalom hiányosságait valamiképpen pótolta, és elérte, hogy a néző beleélje magát a világba.

Biztos vagyok benne, hogy a Tekkonkinkreet csak a nagyvásznon mutatja meg igazi önmagát. De mert már kapható idehaza is dévédén és Blu-ray lemezen, hát érdemes megvenni.
Lehetőleg Blu-rayen. Hozzá egy olvasót. Ahhoz meg egy projektort és egy vásznat, és egypár hangszórót... Vagy inkább egy komplett mozitermet. Ha lottó ötösöd lesz, nincs olyan film, amelyre jobban megérné elkölteni.
Írta: hgf
hgf értékelése: 9 (kitűnő)
2007.12.05.
25254 olvasás

Ismertető értékelése:
Nincs elég szavazat.
Az értékeléshez jelentkezz be.

Képek:

Tekkon Kinkreet © Matsumoto Taiyo • Studio 4°C

Hozzászólások:
Hozzászólás írásához jelentkezz be.