Lee – aki 1922. december 28.-án – Stanley Martin Lieber néven született New Yorkban román zsidó bevándorlók gyermekeként. Bronxban nőtt fel, és Dewitt Clinton középiskolában. Egy helyi lapnál kezdett ismerkedni a média világával ahol gyászjelentéseket írt, valamint a Nemzeti Tuberkulózis Központnak is bedolgozott.

Kezdetek
1939 októberében a fiatal kiadónak számító Timely Publishing Co.-hoz került Stan Lee. A munkához családi kapcsolatai segítették hozzá, ugyanis a Timely vezetője nagybátyjának sógora volt. Ott a jelentéktelennek vélt részlegéhez osztották be, a Funnies-hez, ez adta ki a Marvel Comics című füzeteket. Kezdetben csak az volt a dolga, hogy ennivalót vigyen az alkotóknak, ő töltötte fel a tintatartókat, valamint kiradírozta a tussal kihúzott rajzok ceruzanyomait.

A kiadványból ki kell emelni az egyik szuperhőst. Az android Human Torch (aki a későbbi Johnny Storm elődje), aki lángoló testtel, tűzcsóvákkal harcolt. Az újságot 80 ezer példányban adták el, ezért a kiadó vezetője, Martin Goodman úgy döntött, hogy novemberben ismét kiadják a lapszámot, ami akkor már közel 800 ezer példányban kelt el. Valamint elkezdett lecsapni azokra a tehetségekre, akik már jártassak voltak a még mindig csak kialakulóban lévő képregényműfajban.
Így került a Marvelhez Joe Simon aki magával hozta Jack Kirby-t. Közös munkájuk során született meg Amerika Kapitány 1940-ben. Ide kapcsolodik, hogy a Kapitány harmadik kalandjában írt egy rövid történetet a mester a Captain America Foils the Traitor’s Revenge címmel. A nyúlfarknyi cselekmény két dolog miatt lett emlékzetes: Itt használta elöszőr Rogers ikonikus pajzsát kvázi bumerángként a másik pedig, hogy Lieber itt használta első ízben a Stan Lee nevet amit később hivatalosan is felvett.

1941 végén Joe Simon és Jack Kirby elhagyták a Marvelt és a DC-hez igazoltak át. Így az egész képregény részleg a 19 éves Lee nyakára zudult. De ő sem tudta sokáig élvezni a dolgos hétköznapokat mert bevonult katonának, hogy így segítse a Szövetségeseket a Tengelyhatalmak elleni harcukban. Őt saját magát pedig a propaganda részlegbe osztották be. A háború végén vissza tért a munkájához az immár Atlas Comics-ra hallgató kiadóhoz. Több műfajban is dolgozott így írt western-, horror- és scifi-regényeket is.

Bosszúállok születése
Lee folyamatosan vesztette el lelkesedését a képregényműfajhoz, ráadásul 1960-ban megjelent a DC csodafegyvere az Igazság Ligája. Goodman ezt látva megkérte Lee-t, hogy ő is kezdjen el szuperhősős képregényeket alkotni. A harmincas évein végén járó kissé élet unt mester nem nagyon tudta, hogyan is álljon a feladathoz. Lee felesége – Joan Clayton Bocock Lee – ekkor azt tanácsolta a férjének, hogy írjon valami olyat, amire büszke lehet.
Elsőként 1961-ben jelent meg a Fantasztikus Négyes, majd sorban jöttek ki a többi történet: Pókember, Thor és Hulk 1962-ben az X-Men, Doctor Strange valamint a Hangya és a Vasember ’63-ban. Az év legnagyobb újítása egyértelmműen a A Bosszuűllók összszuper csapat megalkotása volt amit az Igazság Ligájának Marveles megfelelője. Majd Daredevil 1964-ben érkezett meg. A Fekete Párduc az afro-amerikai polgárjogi tüntetések hatására született 1966-ban, 1969-ben pedig a Falcon. Karaktereit nem mindig tudta elsőre elfogadtatni, amikor Martin Goodman-nek mesélt Peter Parkeről így kérdezett vissza: „Stan, tudod te egyáltalán, mi az, hogy szuperhős?” Végül a megszűnő Amazing Fantasy utolsó számába tették bele Spiderman történetét amit Steve Ditko-val együtt jegyezte ahogyan Doctor Strange-t is. Jack Kirby-vel pedig a Fantasztikus Négyest, Hulkot, Vasember, Thort és az X-Meneket alkotta meg. Bill Everett-el pedig a Fenegyereket hozta össze.

Maguk a karakterek több dolognak köszönhették nagy sikerüket. A hősök sokkal inkább ember közelibbek voltak, mint a DC-nél. Ebből adódóan nem tökéletes figurák voltak, hanem belső problémáikkal küzdő egyének is. Plusz erre az is rájött, hogy nem fikciós helyeken éltek, mint a DC-nél hanem mindenki valós, reális helyeken élt. Persze az is jelentős különbség, hogy míg a DC-nél az Igazságért harcolnak a héroszok addig itt a Bosszú kedvéért állnak össze bandázni a szereplők.

Ekkor alakult ki a Marveles munkamegosztás módszer is. Lee a rajzolókkal közösen megbeszélte a cselekmény szinapszisát, majd a grafikus megrajzolta a történet, Lee már csak a kész művet kapta meg a szövegeket írta bele. Ennek a munkamegosztás volt egy komoly előnye/hátránya a karakterek mind a Marvel tulajdonát képezték, így az alkotok egy huncut centet sem láttak szellemi termékükből, ilyen formán.
Lee igazán nagy húzása leginkább abban állt, hogy képes volt meglátni, hogy kire vagy kikre lehet leginkább rábízni a történeteket. A másik korszakos ötlete az volt, hogy különböző Marvel karaktereket egy-egy történet erejéig közös kalandba keverednek, és a story folytatása mindig egy másik füzetben folytatódott. Így aki Hulk-ot szerette meg kellett vennie Thor füzetet is, hogy megtudja mi történt a zöld óriással.
Továbbá bevezette a levelezőrovatot, így a fanok maguktól a képregényművészektől kérdezhettek, akik reagáltak ezekre a levelekre. Illetve ezzel a rajongótábor felfedezhette saját magát és így egy erős összetartó közösség jött létre az ével pergésével. Ide írt olyan későbbi képregény művész is mint Kurt Busiek vagy Mary Jo Duffy.

A hetvenes évektől kezdve Lee folyamatosan eltávolodott a rajzolástól és sokkal inkább a Marvel reklámarca lett. Utolsó munkáját 1972 augusztusában adta le. Conokra és más rendezvényeken jelent meg ahol reklámozhatta a Marvel univerzumot, de idővel a szuperhős műfajarca sőt magának a képregény művészetnek lett az élő nagykövete.
Végül Lee – 1981-ben – áttette lakhelyét New Yorkból Los Angelesbe, hogy a Marvel filmes projecteket tudja támogatni. Az első Marveles sorozat már 1966-ban elindult és 1970-ig mindig volt valamilyen rajzfilm, amiben egy ide tartozó hős kalandjait figyelhette a nagyérdemű. 1974 és 1983 közt megint lehetet találkozni több sorozattal mind élő szerelős mind pedig rajzfilmes változatokkal. Leginkább Pókember, Hulk és a Fantasztikus Négyes kalandjait lehetett nyomon követni.

Mozi-univerzum
Az amerikai képregényipar az 1980-as években mély pontra jutott s ezt a sorsot a Marvel sem kerülhette el. Így aztán 1989-ben egy Ron Perleman milliárdos kezébe került a kiadó, potom 85 millió dollárért. Két évvel később tőzsdére vitte. Ekkor a kikiáltási ár 35 dollár volt, 1993-ra ez lesüllyedt 2,37 dollárra. A zuhanás nem állt meg 1996-ra reális közelségbe került a csőd veszélye is. A helyzeten nem javított, hogy folyamatosan jöttek ki az erősen megkérdőjelezhető filmek, aminek a csúcspontja az 1994-es Fantasztikus Négyes film volt, amit csak idén tettek közre a YouTube-on.

A Marvel filmes univerzuma a kilencvenes évek végéig nagyon el volt maradva a DC-hez képest. Végül az igazán nagy áttörést 1997 hozta meg a számukra, ekkor a Marvelhez tartozó Malibu Comics egyik sorozatából a Men in black-ből készült kasszasiker. A következő évben pedig a horror műfajába tartozó Penge pedig már magának a Marvelnek hozott dicsőséget.
A 1998 és 2008 közti időszakban több stúdió is készített Marvel filmeket. A Fox az X-Men és a Fantasztikus Négyessel próbálkozott, plusz egy Elektra és Fenegyerek filmmel. A New Line Cinema a Penge franchise-t építette, a Sony/Columbia páros Sam Raimi Pókember trilógát adta ki plusz egy Szellem Lovas mozit. A Hulk-ot az Universal stúdió szerezte meg, az Artisan Entertainment pedig Punisher karakterének adott filmet. A sok jogi bizonytalanság miatt még perre is ment Lee a Marvellel szemben.

A szétszabdalt filmes jogokat végül a Studio Marvel egyesítette 2008-ban, egy-két címtől eltekintve, innentől kezdve kezdett el kiépülni a Marvel moziuniverzuma és tette Stan Lee-t globálisan is ismerté. Az egyre több pénzt hozó gépezetet a Disney vette meg 2009-ben potom 4 milliárd dollárért.

2010-ben hozta létre a Stan Lee Alapítványt, ennek fő profilja az irodalom és művészetek elérhetővé tétele minden gyerek számára. Ugyan ebben az évben elkezdte a Stan Lee bemutatja: szupermenek a valóságban című műsorát, kreatívan részt a Stan Lee's Lucky Man alkotásában és a Who Wants to Be a Superhero-ban.

Híres volt a sok cameo szerepeiről, az elsőt még 1989-es Trial of the Incredible Hulk ejtette meg.
A legfontosabb cameo máskülönben A galaxis őrzői vol. 2.-
ben volt, ahol Lee az világmindenség fejlődését figyelő földönkívüli lényekkel, a szemlélőkkel társalog, itt bebizonyosodott az a fan teória, miszerint a cameók – a Marvel-moziuniverzumban legalábbis biztosan – összefüggnek egymással.
Továbbá Kirby a DC Comicsnál megalkotta Funky Flashman alakját, akinek a személyiségébe belegyúrta Lee minden negatív tulajdonságát.
De olyan sorozatokban is szerepelt mint az Agymenők vagy a Simpsons.

Japán vonal
Stan Lee nemcsak a Marvel-nek dolgozott, a DC is felkérte, hogy a legismertebb alakjairól (Batman, Superman, és Csodanő) készítsen történetet. A rajongok nagyon nem tudták elfogadni, hogy kedvenc hőseiket másképpen ábrázolják. Így például Superman a Kriptoni rendőrség tagja volt, de mivel ő volt a leggyengébb ezért egy bűnöző eltudta rabolni.
A másik vonal, hogy a japán animék és mangák világát is megjárta. Összesen két mangánál dolgozott. Az egyik a Karakuri Douji Ultimo volt a másik a Heroman.
10 anime esetében pedig közre működött is. Így kapott önálló anime sorozatot Farkas, az X-Man, a Penge és a Vasember. Valamint egy Bosszúállók sorozat és egy Avengers movie is. A Heroman mangából sorozat is készült, illetve volt egy másik széria a tavalyi The Reflection. Ebben az utobiban vállalt szerepet is mint Mister Mystic néven.

Utolsó évek
2012-ben pacemakert kapott, 2015-ben súlyos tüdőgyulladással került kórházba, de még az évben Peter Daviddel (X-Men: X-Faktor) megírta a (kép)regényes életrajzát, graphic novel formájában, aminek Colleen Doran (Sandman) volt a rajzolója. 2017-ben meghalt a felesége, akivel 69 évet töltött együtt. Ezek után Lee körül hozományvadászok egész légiója bukkant fel, élükön a lányával. Kirúgta a család bankárját, aki 26 éve intézte a mester pénzügyeit. Ezek után 4,6 millió dollárt nyúlt le apjától, majd egy kamu alapítványon keresztül újabb 300 ezer dollárt. Ami a leggyalázatosabb volt, hogy sok vért vettek le tőle, amiket aztán eladtak, pusztán üzleti célból. Keya Morgan műgyűjtőt távoltartási végzéssel kellett eltávolítani Stan Lee közeléből. A 2001-ben alapított cégét a POW!-t pedig volt üzelttársa játszotta át egy kínai félhez, feltehetőelg a félig süket és majdnem vak Lee-t becsapták az aláírásoknál.
Idén márciusban tüdőgyulladás miatt vitték kórházba, de akkor még felépült. Most a Cedars-Sinai Medical Centerbe-n szállították be ahol végül elhunyt. Stan Lee december 28-án töltötte volna be 96. életévét.

Több színész is akik együtt dolgoztak vele megnyilatkoztak róla:
Robert Downey Jr., (Vasember): „Mindent neked köszönhetek. Nyugodj békében, Stan.”
Chris Evans (Amerika kapitány):„Soha nem lesz még egy Stan Lee. Évtizedeken keresztül kalanddal, meneküléssel, kényelemmel, bizalommal, inspirációval, erővel, barátsággal és örömmel látta el a fiatalokat és az időseket is. Szeretetet és kedvességet adott át, valamint egy letörölhetetlen jelet hagyott sok-sok életen”
Ryan Reynolds (Deadpool): „A fenébe... Nyugodj békében, Stan. Köszönök mindent.”
Hugh Jackman, (Farkas): „Egy kreatív zsenit vesztettünk el. Stan Lee úttörő volt a szuperhős univerzumban. Büszke vagyok, hogy egy kis részt vállalhattam az örökségében, és hogy segíthettem az egyik karakterét életre kelteni.”
Sebastian Stan (Tél Katonája): „Köszönöm, te nagy legenda. Hiányozni fogsz. Nélküled nem lennék itt”
Chris Hemsworth (Thor): „RIP, barátom. Köszönet az elképesztő kalandokért, amiket a történeteiddel megélhettünk. Szeretetemet küldöm minden barátodnak és a családodnak.”
Tom Hardy (Venom): „A legnagyobb tisztelettel”
Jennifer Garner (Elektra): „Hősökké tetted a nőket”

2014 áprilisában így nyilatkozott:
„Régebben azt hittem, hogy az, amit csinálok, nem fontos. Más emberek hidakat építenek, orvosi kutatásokhoz járulnak hozzá, míg én kosztümös, fiktív emberekről írok történeteket, amikben különleges és őrült dolgokat csinálnak. Azt hiszem, idővel rájöttem, hogy a szórakoztatást sem érdemes lebecsülni.”

Excelsior!