AoiAnime Közösségi Blog
Ez a rész volt hivatott fényt deríteni az öreg tulaj múltjára...
Kezdődött a dolog azzal, hogy az öreg szépen megkérte a lányokat, hogy költözzenek ki. Ez értelemszerűen sokkhatásként érte Kyou-t és Asu-t, de ha menni kell hát menni kell. Körül is néztek az egyik ingatlanügynök kirakatában és találtak is néhány megfelelőnek tűnő lakást. De végül nem volt szükség az ingatlanügynökre, mert a kiköltözés napján amikor caplattak végig bőröndökkel megpakolva a lányok a bevásárlóutcán többen is felajánlották a helyiek közül, hogy lakhatnak náluk. Kiderült, hogy az öreg kérte meg az ismerőseit, hogy segítsenek Kyouéknak és az is kiderült, hogy az öreg mindig úgy tekintett a két lányra, mint a rég elveszett családjára. Igen, a mogorva öregúrnak negyven évvel ezelőtt volt családja. Egy felesége és egy kislánya (a fansub egyébként hibásan unokának fordította, de ez mellékes) akik egy tragikus esemény kapcsán vesztették életüket.
A lányok azt hitték, hogy azért kell kiköltözniük, mert az öreg le akarja romboltatni a házat és a cheesy sztori hatására csapot-papot otthagyva rohantak vissza, hogy rávegyék a tulajt, hogy ne tegye. Szerencsére a valódi ok a "kilakoltatásra" egész más volt. Kiderült, hogy a szomszéd telken folyik rombolás és építkezés ami természetesen megnövekedett nehézgépjárműforgalommal jár. Az öreg egyszerűen aggódott, hogy nehogy az történjen a lányokkal ami a családjával történt anno...
Végül pedig egy pro és egy kontra véleményem az epizódról:
Pro: nagyon tetszett az ősszel virágzó cseresznyefa mögötti szimbolizmus. A két szál széltől óvott virág az őszi levelekkel teli cseresznyefán nagyon szépen ábrázolta az öreg és a két lány kapcsolatát.
Kontra: értem én, hogy az emberfia ragaszkodik a vackához, de ennyire ragaszkodni ehhez a komfort nélküli szobához ahol a lányok laknak. Ezek a csajok komolyan szeretnek vas lavórban fürdeni??? Az ingatlanügynök tacepaóján találtak a jelenlegi lakhelyüknél sokkal jobbakat fürdőszobával masfél-két szobával. De nem. Maradnak a vas lavórnál ami ultimate FAIL!
A 4. epizód fő csapásirányát két dolog határozta meg:
Asu iskolájában nyílt napot tartanak a szülőknek viszont Asu kidobja a meghívót amit később Kyou talál meg a szemétben. Továbbá Kyou talál mégvalamit, egy pénztárcát dugig tömve 10.000 yenes bankókkal.
Kyou úgy gondolja, hogyha lenne egy rendes ruhája akkor elmehetne Asu iskolájába a nyílt napra felnőttesen öltözve. A sors kezébe sodor egy pénztárcát, amely megoldást jelenthet a ruha problémára. Nem ez lenne a szegénységről szóló anime, ha nem moralizálna el azon, hogy mit kell csinálni egy talált pénztárcával ami dugig van tömve suskával. Ha lenne szavazómotor ebben a blogban akkor ki is írnám szavazásra, hogy:
Te mit csinálnál ha találnál egy pénztárcát benne 120.000 yennel?.
1. Becsületes megtaláló módjára elvinném a legközelebbi rendőrposzthoz.
ROTFLOL
2. Elmulatnám az egészet a kiotói Metroklub nevű lebujban.
Jó hely amúgy, én jártam ott, csak sajnos nem emlékszem a részletekre mert be voltam nyomva, mint a Start gomb.
3. Bevásárolnék otaku stuffokból Akihabarában.
120K yenből már egész jól be lehet, bár egy full LoGH boxsethez még kevés.
4. ???
5. PROFIT
Gondolom mondanom sem kell, hogy szegény lányaink az 1-es verziót választották. A rendőrségig nem jutott el a tárcával Asu, mert a szomszédasszony aki az igazi tulajdonosa volt meglátta nála. Itt jöt még egy kis moralizálás azon, hogy Asu egyedül élvezze ki azt amit cserébe a szomszédasszony adott vagy ossza meg a testvérével. Még szép, hogy a megosztás mellett döntött. Így viszont volt alkalma Kyounak is megköszönni a tortát (ez volt az ajándék) Saegusa-sannak.
Saegusa-san lakásának kapcsán álljunk meg egy pillanatra. Saegusa Ranko a szomszédasszony ránézésre egy jó nő aki ad magára, rendesen öltözködik, szóval egy bijin na. Viszont a lakása szó szerint egy szemétdomb. Meg se próbáltam összeszámolni, hogy hány csomag szemét áll benne. Egyszer (nagyon) régen még főiskolás koromban az albérletben nem vittük ki a szemetet úgy kb. 2-3 hétig. Összegyűlt úgy 10 műanyagzsákos csomag. Aztán hirtelen tele lett a lakás muslicákkal...
...ki is vittük egyből az összes szemetet. Ezért nem tudom, hogy Saegusa-san, hogy bírja a szemétdomb közepén.
Visszakanyarodva a történethez, Kyou kihasználta az alkalmat, hogy kérjen ruhát kölcsönbe. Egyszerűen nem találok szavakat, hogy Kyou milyen jól néz ki kiskosztümben, gyöngysorral a nyakában. *_* De Asunak nem tetszett, hallani sem akart arról, hogy Kyou felnőttnek öltözve menjen el a nyílt napjukra, amit Kyou végül meg is ígért. Azt viszont nem ígérte meg, hogy egyáltalán nem megy el...
Aki nincs eleresztve anyagilag annak bizony meg kell néznie, hogy mit hol és mikor vásárol. Így vannak ezzel a Yamada testvérek is, úgyhogy amikor egy szórólaphirdetésen meglátják a 10 yenért kínált jégcsapretket azonnal egy grandiózus reteklakoma sejlik fel a lelki szemeik előtt...
Sajnos a lakoma elmarad, mert Asu későn ér a boltba, az utolsó szál retket éppen az orra elől halássza el egy szőke kislány. Hamarosan kiderül, hogy Asu és a szőke kislány egy iskolába járnak, és a következő leárazás alkalmával újra összefutnak...
Végül ez a rivalizáló bevásárlás lesz az amelynek kapcsán a Yamada nővérek megismerkednek az Echigoya nővérekkel. Első látásre elég sok hasonlóság van a Kyou/Asu és a Kinko/Ginko testvérpár között. Mind szülők nélkül élnek, leárazott kajára utaznak a szupermarketben, de nem hagy túl sok időt arra az anime, hogy azt higgyük, hogy végre találtak valakiket a lányok akik velük egy cipőben járnak, mert a két család közötti különbségek is gyorsan kiderülnek.
Kinko és Ginko meglehetősen sokatmondó neve kapcsán gondolkoztam el azon, hogy Kyou és Asu neve is azért lett ami, hogy beszédesen kifejezze azt, hogy máról-holnapra élnek...
Még egy megjegyzés a rész kapcsán: Kinko onee-sama sugoi! *_* És amikor megszólalt, akkor a mindenhol HiMEverzumot látó énem egyből
Shizuru!!! örömujjongásban tört ki. Kinkonak
Naomi Shindou hangja van. *_*
Amúgy eddig mindenkinek veterán seiyuu adja hangját ebben a sorozatban. Van
Chiyo-chanunk (Asu) és
Yukari-senseiünk (szomszédasszony) az
Azumangából és
Hitomink (Kyou) az
Escából és egy
Ryo-Ohkink (Ginko-chan) is.
A lakbérfizetés napja az állandó pénzszűkében élő főhőseink számára nem igazán az öröm ünnepe. Ráadásul a házmester egy szófukar magának való ember. Nem csoda hát, hogy a lányok a lakbér beszedésének óráját úgy élik meg, mintha maga a sátán (Kyou és Asu a daimaou szót használta az animében) tette volna tiszteletét náluk...
Aztán, hogyhogy nem az egyik napon a vészjósló kopogtatás elmarad. Na ez már inkább örömünnep, nem kell fizetni és a kerti vízcsapot is lehet ész nélkül használni. A házmester-látogatás elmaradásának az az oka, hogy kificamította a lábát és kórházba került. Természetesen megszólal később a lelkiismeret hangja a lányokban, hogy illendő lenne a mogorva öreget meglátogatni a kórházban. Aztán az egyszeri alkalomnak induló beteglátogatás másnap megismétlődik, és lesz belőle végül napi esemény. A rész végére nem csak az derül ki, hogy milyen esemény kapcsán sérült meg az öreg lába, hanem az is, hogy sikerül-e teljesen összebarátkozni Kyounak és Asunak a házmesterrel. Ez utóbbiról annyit, hogy a lakbér befizetését ezúttal sem fogják megúszni...
A
Binbou Shimai Monogatari (magyarul: A szegény lánytestvérek története), mint a címe is sejteti két szegénységben élő lánytestvérről szól. Kyou (15 éves) és Asu (9 éves) édesanyja meghalt az apjuk pedig kóros szerencsejátékfüggő és még le is lépett otthonról szép adóssághegyet hagyva maga után. (Azért megkérdezném szívesen ettől a két elvarázsolt szülőtől, hogy hogyan sikerült elnevezni így a lányokat, hogy MA és HOLNAP, még ha nem is a ma és a holnap kanjikkal van leírva a nevük. :) Ilyen családi háttérrel nem csoda, hogy a két lány nem rendelkezik milliós bankbetéttel, csak egy öreg malacpersellyel benne némi aprópénzzel...
Az első rész a persely tartalmának az elköltéséről szólt, a közelgő hanabi/matsuri kapcsán. Mindkét lány meglepetéssel készült a másikuk irányában, és mindketten a röfi tartalmát képzelték el fedezetnek. Végül az idősebbik lány Kyou nyúlt a perselyhez előbb és nézett szembe a következményekkel vagyis Asu dühös és durcás arcával. A lányok csúnyán összevesztek, de nem ők lennének a minden nehézséget túlélt Yamada testvérek, ha nem tudtak volna a rész végére felülemelkedni a történteken.
Így az első rész alapján, egy nagyon aranyos szívmelengető "slice of life" történetet várhatunk ettől az animétől. Az egyszerű hétköznapi történetek rajongóinak ajánlom figyelmébe elsődlegesen.
